Budapest Régiségei 27. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zsidi Paula: Újabb villa az aquincumi municipium territoriumán (Bp. III. ker. Kaszás dűlő-Csikós utca) 143-179

előkerült egyetlen vallással összefüggő tárgy, egy Venus terrakotta töredékei, nem innen származtak. A nyitott udvart (7. sz.) É-on és Ny-on gazdasági jellegű helyiségek (raktárak, tárolóhelyiségek, műhelyek) vették körül. Erre utalnak az alaprajzi párhuzamok,

22 valamint az, hogy míg az eddig felsorolt helyiségekből csak igen szórványosan került elő leletanyag, addig innen már egyenletesebben kerültek elő leletek. 10. Helyiség Az judvar DNy-i sarkához csatlakozott, szabálytalan trapéz alakú volt. Mérete: 5-7 x 7,5 x 9,5 m. Ny-i fala kivételével a felmenő fal egy-egy kősóra is előkerült. Alapozása kötőanyag nélküli apró kövekből állt. A felmenő fal törtköveit sóderos, habarcsos kötőanyagba ágyazták. A fal vastagsága itt is 50-60 cm között volt. A helyiség K-i falán, az udvarhoz közel eső részen egy küszöbkő lenyomata maradt ránk. A helyiség Ny-i falának csak az alapozása maradt meg, az is igen rossz állapotban. A felmenő rész omladéka az alaptól Ny-ra széles sávbari helyezkedett el, s a kőomladékban kötőanyagnak nem találtuk nyomát. Ez a jelenség a fal mentén végig megfigyelhető volt. A helyiségen belül szintet nem találtunk, erre csak a küszöbkő helye utalt. A helyiséghez a K-i oldalon egy ÉK-i falsarok csatlakozott, melynek alapozása eltér az eddigiektől. Elére rakott lapos kövekből áll, melyeket halszálka technikával kötőanyag nélkül illesztettek. A helyiségen belül került elő egy férfi DÉ-i tájolású igen rossz megtartású váza, melléklet nélkül. 11. Helyiség Az udvar Ny-i oldalához csatlakozik, szabálytalan trapéz alakú. Mérete: 3,5-5 x 11 m. Az alap feletti felmenő részből csak egyetlen kősor maradt meg. Alapozása és vastagsága azonos az előző helyiségekével. Járószint nyomát nem találtuk, azonban egy kis osztófal előkerült a D-i falhoz csatlakozva. 12. Helyiség Az udvar É-i oldalához csatlakozik, keskeny téglalap alakú helyiség. Mérete: 3,5 x 17,8 m. Falainak alapozása és vastagsága azonos a 10. helyiségnél leírtakkal. Ny-i fala azonos a 10. helyiségnél tapasztalt kötőanyag nélküli elomlott fallal. A helyiség betöltéséből nagymennyiségű tegula töredék került elő. Megfigyelhettünk továbbá egy tégla- és habarcsszemekből álló vékony réteget is. A helyiség keskeny alaprajza, illetve az É-i oldalon történt elhelyezése miatt tárolás célját szolgálhatta. A következő helyiségsor némileg különálló egységet képez a villaépületen. Szinte méretre ilyen helyiségsort tártak fel Loigban. Ezek ugyan díszesebb kialakításúak voltak, mint az aquincumiak, de a birtok igazgatásával összefüggő lakó- és dolgozószobák céljait szolgálták. Villánk esetében az éremleletek nagy száma ebben a traktusban alátámasztja ezt a feltételezést. 13. Helyiség Téglalap alakú, a villa ÉK-i sarkához illeszkedik. Mérete: 6,6x4,3 m. A falvastagság megfelel a villa más részén tapasztalt általános falvastagságnak (50-60 cm), a falazási technika azonban eltér attól. Az előzőeknél valamivel mélyebbre ásott alapot erősen sóderos habarcsba, halszálka technikával rakott felmenő rész követte. A halszálkával rakott sorokat egy lapos kövekből álló kiegyenlítő kősor fedte. A helyiségben járószintet nem találtunk. 14. Helyiség Az előző helyiséghez Ny felől csatlakozik. Mérete: 4,3 x 3,3 m. A falazás megegyezik az előző helyiségnél leírtakkal. Járószintet itt sem találtumc. 15. Helyiség Az előző helyiséghez Ny felől csatlakozik, L alakú. Hossza, tekintettel arra, hogy Ny-i zárófala hiányzik, nem ismert. Szélessége 4,3 ill. 3,3 m. A falazás megegyezik a 13. helyiségnél leírtakkal. Járószintje nem maradt ránk. 16. Helyiség A porticus É-i falához simulva, a 15. helyiség D-i oldalán helyezkedik el. Mérete: 4,8 x 2 m. A helyiség falainak vastagsága 50-60 cm. Alapozása apró törtköves, kötőanyag nélküli. A felmenő falból csupán kis részlet maradt meg, ez sóderos habarcsba rakott törtköves formát mutat. Járószintet itt sem találtunk. Érdekessége a helyiségnek, hogy K-i falához egy 100 x 90 cm-es támpillért építettek, mely a 15. helyiség D-i falát is támasztotta. További helyiségek lehettek a 10. helyiség K-i oldalához, illetve a 12. helyiség ÉNY-i sarkához, illeszkedve. Erre utalnak a megmaradt kis falcsonkok. Ugyancsak számolhatunk egy helyiséggel a 13., 14. helyiségek D-i oldalán is, amely esetleg egy összekötő folyosó funkcióját töltötte be. A 12. és a 16. helyiségek közötti részen valószínűleg a villán kívüli szabad tér volt. Erre utal egyrészt az, hogy itt egy keményebb sóderos szintet találtunk. Ugyanilyen volt egyébként a villa D-i zárófalán kívüli részen is. Másrészt alátámasztja ezt a feltételezést az e területről származó nagyobb mennyiségű állatcsont anyag, mely állaga alapján hosszabb ideig hevert nyílt felszínen. A villa alaprajzából és a megmaradt falazási technikákból kitűnik, hogy az épületet több ízben bővítették, alakították. A fentiek alapján legalább 4 építési periódust különíthetünk el. (12. kép) 1. periódus: Az épület magját az 1-6. helyiségek, valamint a hozzájuk Ny-on csatlakozó nyitott udvar (7.SZ.) alkották. 2. periódus: A nyitott udvar köré gazdasági jellegű helyiségeket illesztettek (10-12. ill. a 16. helyiségek). 3. periódus: ÉK-i irányba további lakó- illetve dolgozószobákkal bővítették az épületet (13-15. helyiségek). 4. periódus: A legkésőbbi átalakítás eredménye az udvar DK-i sarkában kialakított szentély (?) (8-9. helyiségek). 145