Budapest Régiségei 27. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Régészeti adatok az aquincumi 1. századi legiotáborhoz, valamint a 2-3. századi legiotábor retenturájához 105-137

hajló, megvastagodó perem, nyak-oldaltöredéke. Szür­ke. Ltsz.: 71.1.459 (12. kép. 1) Sigülata perem-oldal­töredéke. Ltsz.: 71.1.472. Kavicsos, agyagos rétegből 170-220 cm között: Fazék ferdén kihajló perem-nyak­töredéke. Szürke. Ltsz.: 71.1.454 (12. kép. 2) 2. árok 170-210 m között: Többlángú mécs discusának perem­töredéke tojásfüzért utánzó dísszel. Nyersszínű ala­pon narancsszínű festéssel. Ltsz.: 71.1.484 (14. kép. 5) 2. árok, kavicsos kevert, agyagos rétegből 170-220 cm: Fazék ferdén kihajló perem-oldaltöredéke. S.szürke, szemcsés anyagú. Vastagabb falú. Ltsz.: 71.1.454 (12. kép. 2) Kavicsos rétegből, 200-246 cm között: Oldaltö­redékek bekarcolt betűkkel. Téglaszínű. Ltsz.: 71.1.491 (27. kép. 2) Drag. 33. lezouxi perem-oldaltö­redék. Ltsz.: 71.1.487. Az útátvágásból, a hamus réteg alatt: Oldaltöredék bekarcolt betűkkel. 56 Belül tégla, kívül nyersszínű. Ltsz.: 71.1.495 (27. kép. 3) -285 cm. Drag. 36. peremtöredék utánzat. Ltsz.: 71.1.532. 2. árok -300 cm: Tál behúzott perem-oldaltöredéke. Kí­vül-belül nyersszínű. Ltsz.: 71.1.541. (17. kép. 9) 250­310 cm között: Drag. 37. formát utánzó mélyebb tál perem és két párhuzamos hornyolással díszített oldal­töredék. Barnásszürke, bevonatos. Ltsz.: 71.1.508 (17. kép. 8) Bolygatott agyagrétegből: Kancsó nyak-oldaltö­redéke. Belül nyersszínű, kívül ezen az alapon sötét­barna festéssel. Ltsz.: 71.1.473 (13. kép. 2) Edény tört profillal. Belül nyersszínű, kívül nyersszínű, sárgás-bar­na festéssel. Keményre iszapolt. Ltsz.: 71.1.474. Tálka kihajló vízszintes perem, tört profilú oldaltöredéke. Peremen, oldalán hornyolásokkal. Téglaszínű, vastag­falú. Ltsz.: 71.1.475. (19. kép. 3) 2. árok déli részén, 2.50-3.10 m között, kiszedett fal betöltéséből: Lezouxi sigülata oldaltöredéke. Díszítetlen. Ltsz.: 71.1.516. Tál behúzott perem-oldaltöredéke, hornyolásokkal. Fekete bevonatos, kopott. Ltsz.: 71.1.517. Oldaltöre­dék. Belül nyersszínű, kívül ezen az alapon na­rancsszínű festéssel. Kopott. Ltsz.: 71.1.514. 2. árok értékelése Tehát a Domitianus korra utaló adataink egyrészt a köves szint formájában jelentkezett a későbbi úttest alatt, másrészt a déli kaszárnyaépület északi helyiség­sora alatt. Későbbi építkezést tanúsít az úttest meg­emelésén kívül a kaszárnyaépület terrazzopadlós he­lyisége (2. század). Ennél későbbi adatra az úttest megújítása utal (3. század). * Az eredmények összefoglalása Szilágyi János 1950-es, 1968-as évi ásatási naplói, je­lentései, Barkóczi L., 1950. évi helyszíni felmérési és ásatási rajzai és a Kerék utca 14. sz. alatt végzett ré­gészeti megfigyelések alapján az alábbi eredmények alakultak ki: 1. A Flavius kor korai szakaszának jelenségére utal­nak a telepmaradványok: a verem (Ék utca E-i vége), a hatszögletű lakó- ill. ovális alakú gödrök jelenlétei (Kerék u. 12. É-i feléhez) valamint a korai járószintek (Kerék u. 14., 1-2. metszet). 2. A Domitianus kori legiostáborból (31. kép.) fel­tárták a nyugati, ÉD-i irányú, kettős fossa kisebb sza­kaszait. (Kórház u. 24-gyel szemben, Kerék u. 15., 19.) A dupla sáncárok északi szakaszát teljes szélességben Póczy K.-Pekáry T. dokumentálta. A kettős sáncá­rok déli részletét Szilágyi J. a Zichy kastély déli előte­rében tárta fel. 59 (32. kép.) A Domitianus kori legiostábor nyugati falának ki­sebb szakaszai az Ék u. 9. Kerék u. 19, valamint a Ke­rék utca 24. sz. alatt került elő, az északi táborfal egy szakasza pedig az óbudai lakótelep XIII. sz. épülete és a bölcsőde közti területen. Az 1. századi legiostá­bor déli falát a védművekkel együtt a Zichy kastély déli előterében, a Corvin Ottó téren és a Tavasz utca 9-ben tárták fel. 61 Az 1. századi aquincumi legiostábor nyugati falához tartozó tornyok közül Szilágyi János, — leírása alapján öt torony helyét lokalizálta (Ék u. É-i vége, Kerék u 12. É-i feléhez, Kerék u. 13-17., Kerék u. 18-20. sz. házakkal szemben, Kerék u. 33. sz. alatt.) Ezek közül a porta decumana déli tornyának belvilága (Kerék u. 12. É-i feléhez) és az északi kapunyílást védő torony belvilága (Kerék u. 13-17.) ÉD-i irányban 6.4 m. A Domitianus kori legiostábor úthálózatából a via decumana részletei kerültek feltárásra a Kerék utca 13-17. sz. alatt. A via sagularis maradványait a Kerék utca 19. sz. alatt, valamint a Zichy kastély déli előte­rében találták meg. Erre a periódusra datálható a tábor belső területéhez tartozó háztartási kemence maradványának feltárása (Kerék u. 15.) is. A gerendavázas-cölöplyukas építkezés maradványa került elő két helyen is. (Kerék u. 18. D-i végéhez tartozik és a Kerék u. 19. sz. alatt). Cölöp­konstrukciós épületmaradvány került elő 1969-ben a ré­gi Vörösvári út elején, mely valószínűleg az 1. századi legiostáborhoz tartozhatott. Az 1. századi legiostá­bor idejéből származó jelentősebb feliratos emlékeket, bélyeges tegulákat, valamint az utóbbi évek feltárásá­ból származó bronzsisakot említhetjük meg. 3. A 2-3.századi legiostábor különböző periódusai­hoz köthetők az egyes közműszakaszok (Ék u. 9., Ke­rék u. 13-17.). Említésre méltó a tegulalapos főcloaca jelenléte (Kerék u. 18-20 házzal szemben). A tábor úthálózatából a retenturához tartozó 3. scamnum északi részén húzódó KNy-i irányú út ed­dig még nem ismert szakasza került napvilágra. A ré­gészeti megfigyelések szerint az út egy szakasza már a korai, 1. századi legiostábor via decumana funkcióját is ellátta. E K-KNy-i irányú út további, nyugati szaka­sza határolta az udvarral ellátott gazdasági épületet. (33. kép.) A kaszárnyaépületek terrazzopadlós, fűtőcsatornával ellátott helyiségei is napvilágra kerültek. (Kerék u. 10. közepéhez, Kerék u. 12. D-i feléhez, Kerék u. 18. déü végéhez és a Kerék u. 18-20, Kerék u. 24.) Az 1950,1968 és az 1969. évi ásatási dokumentációk alapján alakult ki ez a régészeti kép az aquincumi legiostábor 1-3. századi beépítettségének Kerék utca környékére eső részéről. 109

Next

/
Thumbnails
Contents