Budapest Régiségei 27. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Régészeti adatok az aquincumi 1. századi legiotáborhoz, valamint a 2-3. századi legiotábor retenturájához 105-137

hajló, megvastagodó perem, nyak-oldaltöredéke. Szürke. Ltsz.: 71.1.459 (12. kép. 1) Sigülata perem-oldaltöredéke. Ltsz.: 71.1.472. Kavicsos, agyagos rétegből 170-220 cm között: Fazék ferdén kihajló perem-nyaktöredéke. Szürke. Ltsz.: 71.1.454 (12. kép. 2) 2. árok 170-210 m között: Többlángú mécs discusának peremtöredéke tojásfüzért utánzó dísszel. Nyersszínű alapon narancsszínű festéssel. Ltsz.: 71.1.484 (14. kép. 5) 2. árok, kavicsos kevert, agyagos rétegből 170-220 cm: Fazék ferdén kihajló perem-oldaltöredéke. S.szürke, szemcsés anyagú. Vastagabb falú. Ltsz.: 71.1.454 (12. kép. 2) Kavicsos rétegből, 200-246 cm között: Oldaltöredékek bekarcolt betűkkel. Téglaszínű. Ltsz.: 71.1.491 (27. kép. 2) Drag. 33. lezouxi perem-oldaltöredék. Ltsz.: 71.1.487. Az útátvágásból, a hamus réteg alatt: Oldaltöredék bekarcolt betűkkel.

56 Belül tégla, kívül nyersszínű. Ltsz.: 71.1.495 (27. kép. 3) -285 cm. Drag. 36. peremtöredék utánzat. Ltsz.: 71.1.532. 2. árok -300 cm: Tál behúzott perem-oldaltöredéke. Kívül-belül nyersszínű. Ltsz.: 71.1.541. (17. kép. 9) 250310 cm között: Drag. 37. formát utánzó mélyebb tál perem és két párhuzamos hornyolással díszített oldaltöredék. Barnásszürke, bevonatos. Ltsz.: 71.1.508 (17. kép. 8) Bolygatott agyagrétegből: Kancsó nyak-oldaltöredéke. Belül nyersszínű, kívül ezen az alapon sötétbarna festéssel. Ltsz.: 71.1.473 (13. kép. 2) Edény tört profillal. Belül nyersszínű, kívül nyersszínű, sárgás-barna festéssel. Keményre iszapolt. Ltsz.: 71.1.474. Tálka kihajló vízszintes perem, tört profilú oldaltöredéke. Peremen, oldalán hornyolásokkal. Téglaszínű, vastagfalú. Ltsz.: 71.1.475. (19. kép. 3) 2. árok déli részén, 2.50-3.10 m között, kiszedett fal betöltéséből: Lezouxi sigülata oldaltöredéke. Díszítetlen. Ltsz.: 71.1.516. Tál behúzott perem-oldaltöredéke, hornyolásokkal. Fekete bevonatos, kopott. Ltsz.: 71.1.517. Oldaltöredék. Belül nyersszínű, kívül ezen az alapon narancsszínű festéssel. Kopott. Ltsz.: 71.1.514. 2. árok értékelése Tehát a Domitianus korra utaló adataink egyrészt a köves szint formájában jelentkezett a későbbi úttest alatt, másrészt a déli kaszárnyaépület északi helyiségsora alatt. Későbbi építkezést tanúsít az úttest megemelésén kívül a kaszárnyaépület terrazzopadlós helyisége (2. század). Ennél későbbi adatra az úttest megújítása utal (3. század). * Az eredmények összefoglalása Szilágyi János 1950-es, 1968-as évi ásatási naplói, jelentései, Barkóczi L., 1950. évi helyszíni felmérési és ásatási rajzai és a Kerék utca 14. sz. alatt végzett régészeti megfigyelések alapján az alábbi eredmények alakultak ki: 1. A Flavius kor korai szakaszának jelenségére utalnak a telepmaradványok: a verem (Ék utca E-i vége), a hatszögletű lakó- ill. ovális alakú gödrök jelenlétei (Kerék u. 12. É-i feléhez) valamint a korai járószintek (Kerék u. 14., 1-2. metszet). 2. A Domitianus kori legiostáborból (31. kép.) feltárták a nyugati, ÉD-i irányú, kettős fossa kisebb szakaszait. (Kórház u. 24-gyel szemben, Kerék u. 15., 19.) A dupla sáncárok északi szakaszát teljes szélességben Póczy K.-Pekáry T. dokumentálta. A kettős sáncárok déli részletét Szilágyi J. a Zichy kastély déli előterében tárta fel.

59 (32. kép.) A Domitianus kori legiostábor nyugati falának kisebb szakaszai az Ék u. 9. Kerék u. 19, valamint a Kerék utca 24. sz. alatt került elő, az északi táborfal egy szakasza pedig az óbudai lakótelep XIII. sz. épülete és a bölcsőde közti területen. Az 1. századi legiostábor déli falát a védművekkel együtt a Zichy kastély déli előterében, a Corvin Ottó téren és a Tavasz utca 9-ben tárták fel.

61 Az 1. századi aquincumi legiostábor nyugati falához tartozó tornyok közül Szilágyi János, — leírása alapján öt torony helyét lokalizálta (Ék u. É-i vége, Kerék u 12. É-i feléhez, Kerék u. 13-17., Kerék u. 18-20. sz. házakkal szemben, Kerék u. 33. sz. alatt.) Ezek közül a porta decumana déli tornyának belvilága (Kerék u. 12. É-i feléhez) és az északi kapunyílást védő torony belvilága (Kerék u. 13-17.) ÉD-i irányban 6.4 m. A Domitianus kori legiostábor úthálózatából a via decumana részletei kerültek feltárásra a Kerék utca 13-17. sz. alatt. A via sagularis maradványait a Kerék utca 19. sz. alatt, valamint a Zichy kastély déli előterében találták meg. Erre a periódusra datálható a tábor belső területéhez tartozó háztartási kemence maradványának feltárása (Kerék u. 15.) is. A gerendavázas-cölöplyukas építkezés maradványa került elő két helyen is. (Kerék u. 18. D-i végéhez tartozik és a Kerék u. 19. sz. alatt). Cölöpkonstrukciós épületmaradvány került elő 1969-ben a régi Vörösvári út elején, mely valószínűleg az 1. századi legiostáborhoz tartozhatott. Az 1. századi legiostábor idejéből származó jelentősebb feliratos emlékeket, bélyeges tegulákat, valamint az utóbbi évek feltárásából származó bronzsisakot említhetjük meg. 3. A 2-3.századi legiostábor különböző periódusaihoz köthetők az egyes közműszakaszok (Ék u. 9., Kerék u. 13-17.). Említésre méltó a tegulalapos főcloaca jelenléte (Kerék u. 18-20 házzal szemben). A tábor úthálózatából a retenturához tartozó 3. scamnum északi részén húzódó KNy-i irányú út eddig még nem ismert szakasza került napvilágra. A régészeti megfigyelések szerint az út egy szakasza már a korai, 1. századi legiostábor via decumana funkcióját is ellátta. E K-KNy-i irányú út további, nyugati szakasza határolta az udvarral ellátott gazdasági épületet. (33. kép.) A kaszárnyaépületek terrazzopadlós, fűtőcsatornával ellátott helyiségei is napvilágra kerültek. (Kerék u. 10. közepéhez, Kerék u. 12. D-i feléhez, Kerék u. 18. déü végéhez és a Kerék u. 18-20, Kerék u. 24.) Az 1950,1968 és az 1969. évi ásatási dokumentációk alapján alakult ki ez a régészeti kép az aquincumi legiostábor 1-3. századi beépítettségének Kerék utca környékére eső részéről. 109