Budapest Régiségei 27. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Régészeti adatok az aquincumi 1. századi legiotáborhoz, valamint a 2-3. századi legiotábor retenturájához 105-137

műhely salakos rétege jelentkezett. ÉK-i sarokban fűtőcsatorna, döngölt padló. Gödörmaradványok, hatszögletű lakógödör flaviuskori leletanyaggal. Az ovális idomú gödör közepébe vágták be a déli kaputorony egyik nyugati külső falát. A D-i kaputorony négyzetidomú, belső tér, 6.4 m ÉD-i irányban mérve. „X árkunk nyugati kiszélesítésének É-i oldalát kísérő KNy-i irányúnak látszó falféleség, ami csak 2 sor kő, valójában a a Berma volt? Kb. 2 m széles kőjárda a kiugró toronyfal tövében?"... Árkunk szemközti oldalában a Berma: út-járda kiszedettnek tekinthető. Kerék u 14. szemközt „K" árok. KNy-i irányú úttest összes felemelésekkel 129 cm vastag a közepén. A legalsó ágyazás: habarcsos kevert (kövekkel, sóderrel) réteg 50 cm magas, ezen 30 cm magas földréteg felemelés a közepén, a földrétegen kavicsos, habarcsos, köves, kőszemcsés 24 cm magas réteg; e felett tégla és kődarabokkal kevert, kavicsos... ágyazásréteg (22 cm magas). Kerék u. 18. D-i végének tart „G" árok — szemétgödör az árok nyugati végében, — terrazzo 212 cm széles KNy-i, 130 széles ÉD-i irányban. „A padozat kb, 8 cm vastag, alatta sárga agyagos márgás feltöltés (15-18-14 cm magas) ez alatt apró kavicsréteg (útréteg?) 3,5 cm magas, ez alatt sötétebb színű, pernyével kevert és sárga agyaggal kevert talaj (4-3 cm magas), lejjebb sötétszürke, barnás tiszta talaj fekszik. A terrazzopadozat teteje alatt 118 cm mélységben KNy-i irányban lefektetett palánkdeszkalenyomat korhadéka sötétlik a sárgás őstalajból, ez a korhadéknyom 20 cm széles, kb. 1 m hosszúságban láttuk." Kerék w. 18-20. sz. házakkal szemközt „B" árok — 3.35 m széles úttest, 2 oldalán csatornával. Főcloaca: 60 cm magas, 54 cm széles. Fenekét 43 x 58 cm méretű tegulák fedték, oldalfalai 48 ill. 35 cm szélesek. Alatta korai, keskeny csatorna, kőfalas, alját agyag képezte. „C" árokban, 2.2 m alatt murva réteg 3-6 cm vastagságban, alatta fekete ill. bolygatatlan jön. „D" árokban — ÉD-i irányú falcsonk = egyik kiugró torony nyugati zárófala. Fűtőcsatorna. 3.75 m belvilága terrazzopadlós helyiség, alatta korábbi épületmaradványok. A naplóbejegyzés 4. sz-i CAIOT és TERENTIANVS bélyeges téglákat is említ a D —E árok felső kevert rétegéből. Kerék utca D-i végének tart „R" árok. Kőfalak részben kiszedett állapotban különböző periódusokból. Burkolatszerű réteg Kerék utca 24. É-i felének tart „S" árok. KNy-i irányú út. ÉD-i kőfalcsonk... csonk a nyugati erődfalból Kerék utca 28. „A felső földrétegből olvashatatlan IV. századi kis bronzérmet szedtünk ki a sóderes, köves rétegből ép, verdefényes Traianus sestertiust.... A mai talajszint alatt átl. 167-168 cm mélyen kezdődik a sóder + kőréteg, mely a fekete őstalajon terül szét." II. Most rátérnénk a munkánk következő részére a III. Kerék utca 14. sz. alatti régészeti kutatások elemzésére. (6, 21. kép) 1. árok nyugati metszetének leírása (7. kép) Az újkori feltöltés alatt Atszf 104.92 m-n jelentkezett a KNy-i irányú római úttest köves teteje. Ezt nagyobb, lapos idomtalan kövekkel és római tégladarabokkal javították. A burkolat elbontása után pernyés földréteg jelentkezett. Ez alatt köves, sóderes réteg következett, mely a metszet szerint még két ízben feltűnt az elválasztó agyagos földréteggel együtt. Az út vastagsága: 1.30 m, mérhető sz: 5 m. Két szélén téglalapos csatorna maradványa jelentkezett (8. kép). Az út északi szélén in situ egy oszloplábazat került elő (9. kép) A csatornamaradványtól északra egy KNy-i irányú, kiszedett fal részlete került napvilágra. A korábbi periódusból (Í0-11. kép) a csatorna szintje alatt, a lapjára fektetett kőlapokból álló, kövezés maradványa jelentkezett és a fekete, bolygatatlan földön Atszf 103.72 m-n egy habarcsos járószint mutatkozott 2.40 m hosszan. Jelentősebb leletek 1. árok, hamus iszapos réteg tetején -90 cm: Tál tört profilú oldaltöredéke. Barnásszürke, bevonatos, vastagabb falú. Ltsz.: 71.7.3 (13. kép. 1) Az úttesttől északra, a habarcspadló alatti agyagos hamus rétegből 80-1.30 m: Fazék ferdén kihajló perem-oldaltöredéke. V. szürke. Ltsz.: 71.1.30 (12. kép. 6) Edény tört profilú oldaltöredéke. Nyersszínű, barnás, piros festéssel ecsetkezeléssel. (13. kép. 3.) Tálka, enyhén kihajló, keskeny perem oldaltöredéke. Fekete bevonatos, kívül-belül. Ltsz.: 71.1.87 (14. kép 4.) Edény vízszintesen kihajló hornyolt peremtöredéke. Szürke. Ltsz.: 71.1.86 (15. kép. 3) 1. árok. Római csatorna feletti réteg: 95-140 cm között. Oldaltöredék rátett füldísszel. Nyersszínű alapon narancsszínű festéssel. Ltsz.: 71.1.162 (16. kép. 3) A kemence bolygatásból 100-160 cm között: Tálka enyhén duzzadt perem-oldaltöredéke. Szürke. Ltsz.: 71.1.184 (15. kép. 4) Tál behúzott peremtöredéke. Nyersszínű alapon narancsszínű festés. Ltsz.: 71.1.21. (16. kép. 2) 1. árok középső rész, a köves útburkolat átvágásából, a barna föld tetején: Nagyobb bögre duzzadt, keskeny perem-nyak-oldaltöredéke. Barna. Ltsz.: 71.1.325 (17. kép. 2) Lapos tál behúzott keskeny perem-oldaltöredéke. Kívül nyersszínű alapon, sárgás-piros sáv festésével, belül sárgás-piros márványutánzással. Ltsz.: 71.1.328 (17. kép. 6) A római út mentén, 107