Budapest Régiségei 27. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Új női sírszobor Aquincumban 99-103

SZIRMAI KRISZTINA ÚJ NŐI SÍRSZOBOR AQUINCUMBAN A III. ker. Bécsi úton, a kísérleti lakótelepen, a bölcsőde kertjében — a volt Victoria téglagyár területén — egy női sírszobor torzó került elő, melyet Aquincumba szállítottak.

1 (1. kép) Magassága: 1.20 m, szélessége: 0.50 m. Anyaga: kemény, lyukacsos, fehér mészkő. Leírása: A női alak bal könyökben meghajlítja karját és kézfejét egyenes ujjakkal a mellen tartja. Jobbját leengedi és kezében foghatott egy meghatározatlan tárgyat, ami letört. A nyaknál egy vékonyabb anyagból készült ing szélesebb, rövid ráncai láthatók. Ezen egy felső, háromnegyed hosszú ujjú ruha húzódik, melynek redőit — az alsó ing kivitelezésétől eltérően — a kőfaragó sekélyebb, vékonyabb, ívelt vonalakkal jelezte. Ezen a felső ruhán látható a palla, mely elölről a jobb vállon át egy széles redővel a háton keresztül (itt a kidolgozást mellőzték) az anyag bőségéből adódó mély öblösödést alkotva húzódik rá a jobb karra. A palla felmenő részét a jobb oldalon, széles anyagból készült övvel leszorították, melyet vastag csomóval egy csathoz erősítettek. A palla fennmaradó része pedig, itt egyenletes redőket alkotva csüng le a jobb kar jobb oldalán. A szobor lábközéptől letört. (2-3-4. kép) Ha áttekintjük a pannóniai női sírszobrokat, látjuk, hogy az egyik csoporthoz tartoznak a bennszülött nők sírszobrai kettős ruhaviselettel, jellegzetes ékszerekkel, zsinóröwel. A másik csoportot képviselik a már római viseletet tükröző női sírszobrok: a székesfehérvári múzeumban őrzött csóri és az aquincumi, közelebbről a Szemlőhegyről származó szobor. E szobroknál az ing, a felső ruha és a palla ábrázolása általános. E csoporthoz tartozik most már a Bécsi úti sírszobor is. Az új szobor kivitelezési technikában közelebbről a szemlőhegyi sírszobor köréhez sorolható az azonos kéztartás miatt és az ingnél a vastag, rövid vonalak, a felső ruhánál az ívelt, sekélyebb vonalak, valamint a pállanál az öblösödés alkalmazása is megegyezik. Rövidítések BpR Budapest Régiségei BRGK Bericht der Römisch-Germanischen Komission Jegyzet 1. Itt mondok köszönetet Parragi Györgyinek a szobor közlési jogáért. 2. Erdélyi 1974,99.134-136. kép. 3. Erdélyi 1974,102.140. kép. 4. Oldenstein: Zur Ausrüstung römische Auxiliareinheiten. BRGK 57 (1976) 261-275. A Bécsi úti szobor a szemlőhegyi szobortól viszont eltér abban, hogy az új szobornál a palla nem fedi a bal kart és a könyököt, hanem itt a felső ruhát faragták ki. A Bécsi úti, új síremléknél a széles, anyagból csavart, csatos öv alkalmazása feltűnt, de a szemlőhegyi szobornál ez hiányzik. Az ábrázolt csat formailag a J. Oldenstein tanulmánya alapján a csuklótagos csatokhoz sorolható, melyek a 2. század második felére, a 3. századra keltezhetők. Ez a puha anyagból kialakított széles öv csattal az ábrázolóművészetben eddig nem fordult elő. Csat nélkül a széles, anyagból csavart öv alkalmazását a klasszikus tradíciókat idéző tógás férfiszobroknál figyeltük meg: Intercisában, Aquincumban. Tehát a Bécsi úti női sírszobornál a kőfaragó helyi módszereket is alkalmazott: elhagyta a palla bal oldali részének ábrázolását, de a pallán — teljesen szokatlan módon — a széles, anyagból csavart — de csatos övet kifaragta. Ezek az egyéni sajátosságok arra utalnak, hogy a szóban forgó aquincumi kőfaragóműhely olyan munkaerőkkel is dolgoztatott még, akik a római női viselet részleteinek megfelelő értelmezésével nem voltak tisztában, p. o. ebben az esetben a palla használatával és ezért a palla gyakorlati kivitelezésével sem. Ezt a tényt hangsúlyozza még — a paliára nem illő — széles, anyagból csavart és csattos öv kifaragása is. A szemlőhegyi női sírszoborral azonos jellegzetességek (kéztartás, kivitelezési megoldások), az ábrázolt csat típusa, valamint a helyi stílusjegyek (palla részleges ábrázolása, a pallán széles anyagból csavart csatos öv) alapján a Bécsi úti női sírszobor torzót egy 3. századi aquincumi kőfaragóműhely produktumának tartjuk. A lelőhely a szakirodalomban jól ismert római temetőhöz tartozik , ahol az egyik sírépítményben, a fal mellett állhatott ez a női sírszobor. Erdélyi 1974 Erdélyi G: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon, f Bp.1974. 5. Erdélyi 1974,101-102.139. kép. 6. Parragi Gy.: Ujabb későrómai leletek a Bécsi úton, BpR XXI (1964) 215-237; Topái /.: A Bécsi úti római kori temető. I. BpR XXV(1984) 291-320. 7. A rajzi munkákat Czirják Pálné, a fotózást Molnár Ilona látta el. 99