Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - Michna, Pavel J.: Gotische Kachelin aus Burg Melice in Mähren = Gótikus kályhacsempék a morvaországi Melice várából : in memoriam Jan Zhánel 87-110

30. V. Jûza-I. Krsek-J. Petru-V. Richter: Kromë­fiz (Kremsier), Praha 1963,18. 31. Dieselben: I.e., 19. 32. /. Slovak: Staroveká hrnéífská pec v Kromerízi (Ein altertümlicher Töpferofen in Kremsier), Casopis vlast. spolku mus. v Olomouci, Nr. 35, 1892, 85-88. 33. V. Bunan: Nálezy z husitského opevnení Kartouzky v Dolanech u Olomouce (Funde aus der hussitischen Befestigung des Kartäuserklosters in Dolany bei PA VEL MICHNA A budai királyi palota középkori kályhacsempe lele­teinek közzététele a külföld kutatóit is arra sarkalta, hogy saját országaiban feltárják az anyagi kultúra e jelen­tős csoportjának emlékeit. így került sor annak a vitatott korú kályhacsempe együttesnek feldolgozására is, me­lyet dr. Jan Zhánel orvos talált a morvaországi Melice várának feltárása során, a harmincas években. A VySkov melletti Melice vára az olmützi püspökök birtoka volt. Első említését 1339-ből ismerjük, pusztu­lása a huszita háborúkban következett be. A várásatás legjelentőseb leletei a színes mázas kály­hacsempék voltak. A 134—137 darabra becsülhető csem­peanyag 17 különböző típusba sorolható. Az 1—11. tí­pushoz (1—8, 10—12. kép) négyszögű és háromszögű, lapos domborműves darabok tartoznak, figurális vagy geometrikus díszítéssel. Anyaguk szürkés rózsaszín, kö­zepesen szemcsézett, jól égetett agyag. A homloklapokat áttetsző máz borítja. A 12—13. típus (14, 15, 24 kép) nem csempe csak borítólap. A 14-17. típus (16, 20; 17, 21; 18, 22, 23) a fülkés áttört homlokoldalú csempék csoportjába tarto­zik. A 15. kivételével sarok darabok. Anyaguk szürkés­rózsaszín, finom, erősen átégett agyag. Az áttört hom­loklapokat, s a fülkék belsejét itt is áttetsző máz borítja. Valószínűleg ugyanahhoz a kályhához tartoztak az 1—7. típusba nem sorolható, kisebb figurális és egyéb töredékek (14, 26, 27. kép). A csempéket az ásató Zhánel a husziták előtti korra, a szakemberek a 15—16. századfordulóra datálják. A pontosabb datálás lehetőségét néhány csempe he­raldikus ábrázolása segíti elő. Ezek között található ugyanis a „Králik"-nak (Kis király) nevezett Burenicei Vencel (fl416) címere is, aki 1412-1416 között volt olmützi püspök, s mint ilyen a vár birtokosa. Három má­sik csempe ugyancsak Králikra utal, kettő korábban be­töltött tisztségeire (visehradi prépostságára az 5. típus, cseh kancellári hivatalára a 6. típus), a harmadik pedig a pápai udvarhoz fűződő szoros kapcsolataira (4. típus). Utolsó hivatalát, az olmützi püspökséget idézi a hat pi­Olmütz), ArchRozhl 12 (1960) 204-212. ­Derselbe: Nálezy z kartuzie a husitského opevnèni v Dolanech (vyzkum 1963) (Funde aus dem Kar­täuserkloster und der hussitischen Befestigung in Dolany. Forschung 1963), Práce odb. spol. vëd Vlastivèfdného ústavu v Olomouci, Nr. 6, 1965. 34. Derselbe: Nálezy z husitského opevnení Kartouzky v Dolanech u Olomouce (Funde aus der hussitischen Befestigung des Kartäuserklosters in Dolany bei Olmütz), ArchRozhl 12 (1960) 207. ramissal díszített címerpajzs (2. típus) és valószínűleg a morva sas is (7. típus). Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy a kály­hát Burenicei Vencel megrendelésére, 1412—1416 kö­zött készítették. Králik szoros kapcsolatban állt IV. Vencel udvarával, rezidenciája a prágai udvari kultúra szellemében műkö­dött. Pompakedvelésére források is utalnak. Melice várát valószínűleg átépíttette, de legalábbis újra díszíttette, amiről a kályhacsempéken túl egyéb leletek is tanúskod­nak. A kályhacsempék formakincsének eredete a prágai udvar felé mutat. A prágai Szent Vid katedrális mérmű­veinek, s a Szent Vencel kápolna kovácsoltvas paszto­fórumának parieri elrendezése tükröződik az áttört mér­műves csempéken. A budai udvar közvetlen hatása ellen a királyi testvérek, Vencel és Zsigmond szembenállása szól, nem valószínű, hogy a dinasztikus harcokban királya mellett hűségesen kitartó Králik Magyarországról hoza­tott volna mestereket kályhája felépítéséhez. A csem­pék közötti különbségek is más-más műhely közreműkö­désére utalnak. A melicei kályhacsempék készítési helye bizonytalan. Legvalószínűbb a morvaországi Kromëryz, ahol égető­kemencéket is tártak fel, végleges eredményt azonban csak további ásatások hozhatnak. A cseh-morva anyagban közvetlen párhuzam nélkül álló jellegzetes kályhacsempe együttest, ami mind mű­vészeti, mind technikai szempontból Zsigmond budai kályhái mellé helyezhető, méltán tarthatjuk a huszita korszak előtt virágzó cseh-morva gótikus művészet jelen­tős alkotásának, s ennek értelmében önálló ,,melicei kályha csoportja"-nak. Morvaországban a huszita harcok megakasztották a további belső fejlődést. A huszita korszak után a megvál­tozott politikai viszonyok megnyitották a magyar ter­mékek útját Morvaország felé, így a kényszerű szünet után a 15. sz. hátralevő részében, s a 16. sz. elején már budai hatások érezhetők a morva kályhacsempéken. GÓTIKUS KALYHACSEMPEK A MORVAORSZÁGI MELICE VÁRÁBÓL 96

Next

/
Thumbnails
Contents