Budapest Régiségei 26. (1984)
TANULMÁNYOK - Michna, Pavel J.: Gotische Kachelin aus Burg Melice in Mähren = Gótikus kályhacsempék a morvaországi Melice várából : in memoriam Jan Zhánel 87-110
30. V. Jûza-I. Krsek-J. Petru-V. Richter: Kromëfiz (Kremsier), Praha 1963,18. 31. Dieselben: I.e., 19. 32. /. Slovak: Staroveká hrnéífská pec v Kromerízi (Ein altertümlicher Töpferofen in Kremsier), Casopis vlast. spolku mus. v Olomouci, Nr. 35, 1892, 85-88. 33. V. Bunan: Nálezy z husitského opevnení Kartouzky v Dolanech u Olomouce (Funde aus der hussitischen Befestigung des Kartäuserklosters in Dolany bei PA VEL MICHNA A budai királyi palota középkori kályhacsempe leleteinek közzététele a külföld kutatóit is arra sarkalta, hogy saját országaiban feltárják az anyagi kultúra e jelentős csoportjának emlékeit. így került sor annak a vitatott korú kályhacsempe együttesnek feldolgozására is, melyet dr. Jan Zhánel orvos talált a morvaországi Melice várának feltárása során, a harmincas években. A VySkov melletti Melice vára az olmützi püspökök birtoka volt. Első említését 1339-ből ismerjük, pusztulása a huszita háborúkban következett be. A várásatás legjelentőseb leletei a színes mázas kályhacsempék voltak. A 134—137 darabra becsülhető csempeanyag 17 különböző típusba sorolható. Az 1—11. típushoz (1—8, 10—12. kép) négyszögű és háromszögű, lapos domborműves darabok tartoznak, figurális vagy geometrikus díszítéssel. Anyaguk szürkés rózsaszín, közepesen szemcsézett, jól égetett agyag. A homloklapokat áttetsző máz borítja. A 12—13. típus (14, 15, 24 kép) nem csempe csak borítólap. A 14-17. típus (16, 20; 17, 21; 18, 22, 23) a fülkés áttört homlokoldalú csempék csoportjába tartozik. A 15. kivételével sarok darabok. Anyaguk szürkésrózsaszín, finom, erősen átégett agyag. Az áttört homloklapokat, s a fülkék belsejét itt is áttetsző máz borítja. Valószínűleg ugyanahhoz a kályhához tartoztak az 1—7. típusba nem sorolható, kisebb figurális és egyéb töredékek (14, 26, 27. kép). A csempéket az ásató Zhánel a husziták előtti korra, a szakemberek a 15—16. századfordulóra datálják. A pontosabb datálás lehetőségét néhány csempe heraldikus ábrázolása segíti elő. Ezek között található ugyanis a „Králik"-nak (Kis király) nevezett Burenicei Vencel (fl416) címere is, aki 1412-1416 között volt olmützi püspök, s mint ilyen a vár birtokosa. Három másik csempe ugyancsak Králikra utal, kettő korábban betöltött tisztségeire (visehradi prépostságára az 5. típus, cseh kancellári hivatalára a 6. típus), a harmadik pedig a pápai udvarhoz fűződő szoros kapcsolataira (4. típus). Utolsó hivatalát, az olmützi püspökséget idézi a hat piOlmütz), ArchRozhl 12 (1960) 204-212. Derselbe: Nálezy z kartuzie a husitského opevnèni v Dolanech (vyzkum 1963) (Funde aus dem Kartäuserkloster und der hussitischen Befestigung in Dolany. Forschung 1963), Práce odb. spol. vëd Vlastivèfdného ústavu v Olomouci, Nr. 6, 1965. 34. Derselbe: Nálezy z husitského opevnení Kartouzky v Dolanech u Olomouce (Funde aus der hussitischen Befestigung des Kartäuserklosters in Dolany bei Olmütz), ArchRozhl 12 (1960) 207. ramissal díszített címerpajzs (2. típus) és valószínűleg a morva sas is (7. típus). Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy a kályhát Burenicei Vencel megrendelésére, 1412—1416 között készítették. Králik szoros kapcsolatban állt IV. Vencel udvarával, rezidenciája a prágai udvari kultúra szellemében működött. Pompakedvelésére források is utalnak. Melice várát valószínűleg átépíttette, de legalábbis újra díszíttette, amiről a kályhacsempéken túl egyéb leletek is tanúskodnak. A kályhacsempék formakincsének eredete a prágai udvar felé mutat. A prágai Szent Vid katedrális mérműveinek, s a Szent Vencel kápolna kovácsoltvas pasztofórumának parieri elrendezése tükröződik az áttört mérműves csempéken. A budai udvar közvetlen hatása ellen a királyi testvérek, Vencel és Zsigmond szembenállása szól, nem valószínű, hogy a dinasztikus harcokban királya mellett hűségesen kitartó Králik Magyarországról hozatott volna mestereket kályhája felépítéséhez. A csempék közötti különbségek is más-más műhely közreműködésére utalnak. A melicei kályhacsempék készítési helye bizonytalan. Legvalószínűbb a morvaországi Kromëryz, ahol égetőkemencéket is tártak fel, végleges eredményt azonban csak további ásatások hozhatnak. A cseh-morva anyagban közvetlen párhuzam nélkül álló jellegzetes kályhacsempe együttest, ami mind művészeti, mind technikai szempontból Zsigmond budai kályhái mellé helyezhető, méltán tarthatjuk a huszita korszak előtt virágzó cseh-morva gótikus művészet jelentős alkotásának, s ennek értelmében önálló ,,melicei kályha csoportja"-nak. Morvaországban a huszita harcok megakasztották a további belső fejlődést. A huszita korszak után a megváltozott politikai viszonyok megnyitották a magyar termékek útját Morvaország felé, így a kényszerű szünet után a 15. sz. hátralevő részében, s a 16. sz. elején már budai hatások érezhetők a morva kályhacsempéken. GÓTIKUS KALYHACSEMPEK A MORVAORSZÁGI MELICE VÁRÁBÓL 96