Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások az Árpád-kori Pest külvárosai területén : Budapest V., Belváros 63-85

13. A falcsonkok dokumentálására csak a Szerb utcában és a Március 15. téren volt lehetőség, a többi csak rövid időre kiásott közműárokban volt látható. Nagy 1946,45^16. 14. A birtokbavett Duna parti sáv területén is a távolabbi falvakhoz hasonlóan ment végbe a településhálózat telítődése. A tulajdonosra való tekintet nélkül a feudalizálódással, a népesség számának gyarapodásával megindult a földterület felaprózódása, amely végül a korai, laza szerkezetű települések egymástól jól elkülöníthető, önálló egységekre való bomlásához vezetett. Szabó 1966, 88. 92. 15. IrásnéMelis 1976,313-315. 16. Kubinyi A.: Buda város pecséthasználatának kialakulása. TBM 14(1961)117. 17. Györffy 1973,271. 18. Györffy 1973,275-276. 19. A pesti domonkos kolostor helye ismeretlen. A történeti források szerint a várostól D-i irányban helyezkedett el a Duna parton. Legutóbb Györffy Gy. az Egyetem térre, az Egyetemi templom helyére helyezte. Györffy 1973, 286. Szerintünk elképzelhető a Szerb templom és az új Városháza területén is. Az új Városháza építését megelőzően előkerült, Römer publikálta falak, és a mai Szerb templom középkori részletei származhatnak egy nagyobb, középkori épületegyüttesből, azaz a pesti domonkos kolostorból. Romer F.: Régi Pest. Pest 1873. 70-71. Feuer L-né. : V. Szerb utcai templom BpR 20 (1963) 552-553. 20. A Szerb u. 21—23. sz. telken előkerült Árpád-kori templom többször átalakítva, körülötte temetővel a későközépkori Pest egyik legjelentősebb épülete volt. Már az eddigi kutatásokból is kiderült, hogy a templom É-i oldalán lévő temetőrészlet a mai 1. sz. udvar közepéig terjedt, az udvar É-i felében kiásott kutatóárkokban nem találtunk sírokat, csak Árpádkori és későbbi, 14—15. sz.-i kemencerészleteket. Az a csekély eredmény, hogy pl. a mai 1. sz. udvarban a Királyi Pál utca felé eső részben az egyik árokban a későbbi kemencét pontosan az Árpád-kori felett 50—60 cm-re találtuk, valamint a templom körüli temető É-i kiterjedésének több évszázados határa arra engednek következtetni, hogy a vizsgált területen a 17. sz.-végi, későközépkori osztást tükröző telekhatárok közül néhány már az Árpád-korban kialakulhatott. Nagy 1961, 164. Térkép. - A Szerb u. 21—23. sz. telek történetét, a telekhatárok változásait Bibó I. rekonstruálta a pesti klarissza kolostor építéstörténetét feldolgozó tanulmányában. Bibó I: A pesti, Szerb utcai, volt klarissza kolostor építéstörténete. Építés—Építészettudomány 9/2—3 (1977) 175-228. 21. A középkori épületegyüttes a török időszakra nagyon megrongálódott, de a 17. sz. végén még jól felismerhetőek voltak a templom romjai. A 17. sz.-végi telekkönyvekben is romként írták össze az épületmaradványokat, ezért épülhetett ide a klarissza apácák kolostora. Nagy 1961, 196. 22. Rózsaszínű, szemcsés kőanyag a főváros területén több helyről is előkerült, legközelebb a XVII. Pesti úton, ahol a 12. sz. végén épített, konzolos megoldású, szentély-négyszöges templomot ilyen kváderekből építették. Ismert Rákoskeresztúr határában egy Rózsakő nevű határrész, ahonnan az újkorban egy ideig rózsaszínes követ fejtettek. Egy-két házban a régi városrész bontása idején láttunk is ilyen köveket. Iramé Melis K.: A Budapest-rákoskeresztúri Árpád-kori templomrom. ArchÉrt 99 (1972) 106111. 23. Harsányi A.: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen 1938. 81. 24. Györffy 1973,286. 25. Az Árpád-kori városfalat Spalotai Tamás említi legelőször. A pesti polgárok a közeledő tatárok ellen sáncokat emeltek és árkot ásattak a város védelmére. Rosty Zs. : A tatárjárás történelme IV. Béla idejében. Pest 1856. 76-77. Az 1968-69-ben részleteiben feltárt városfal semmiképpen sem lehetett az említett munkálatok eredménye. A városfal ekkor már állt, ezzel magyarázható, hogy a tatárok Pestet csak az ostrom harmadik napján tudták elfoglalni és felégetni. A városból a domonkos kolostorba menekült pesti lakosok a kolostor felégetése közben pusztultak el, mintegy 10 ezer ember. Györffy 1973, 287— 288. 26. Györffy 1973,310. 27. Kázmér 1970, 115. 28. Györffy 1973,310. 29. Ekkor a király, IV. Béla megújította a pestiek tatárjárás alatt elveszett kiváltságlevelét, az 1231-ben nyert privilégiumok mellé újakat kaptak, a város új birtokot is kapott, Kövér földet. Györffy 1973, 296. 30. IrásnéMelis 1976,324. 31. Garády S.: Jelentés az 1936—1942. évben végzett ásatásokról. BpR 13 (1943) 428.430. 32. Feuer Istvánné leletmentése. Budapesti Történeti Múzeum Adattára. —IrásnéMelis 1976, 322. 33. Holl I: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszeréhez. BpR 17 (1956) 177. 10. kép. 34. Höllrig J.: Árpádkori kerámikánk. ArchÉrt (1939) 153. 100. kép. 35. IrásnéMelis 1976, 322. 36. Jankovich M.: Pesth Várossának hajdani helyheztetése. TudGyüjt 1817. X. 59-60. - Irásné Melis 1976,320. 37. Az Árpád-kori városfal külső és belső oldalán jól megkülönböztethető rétegeket találtunk. A Martinelli téren a városfal külső oldalán volt a legszembetűnőbb a középkori rétegek elválása. Irásné Melis 1976,314. 38. Györffy 1973,260-261. 39. A leletmentést távollétemben Gopcsa Ágnes végezte, baráti és kollegiális segítségét itt köszönöm meg. 40. Méri 1963, 273. 41. Irásné Melis 1976, 316-317. A leletanyag részletesebb tárgyalása ugyanitt, 334—335. 70