Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások az Árpád-kori Pest külvárosai területén : Budapest V., Belváros 63-85

kori cserepek is előkerültek. A középkori templom ku­tatása folytatódik, reméljük, hogy az igen nagymértékű újkori bontások ellenére sikerül tisztáznunk az alaprajzi kérdéseket (3, 5. kép). Az Egyetem tér környéki városrész az Árpád-kori pes­ti városfalon kívül helyezkedik el, Pesttől DK-i irányban. Az eddigiekből már kiderült, hogy a feltárás alatt lévő templomot egy kora-Árpád-kori település házai közé épí­tették fel, magán személyek, vagy a király adománya­ként juttatott területen. A 12. sz. második felében a kegyurasági jog gyakorlata kiszélesedett országszerte, számtalan adat áll rendelkezésre nemzetségi és családi monostorok alapításáról, magánszemélyek, testületek adományairól egyházi épületek létesítésére. Erre az idő­szakra tesszük a Szerb utcai első templom alapításának és felépítésének idejét is, de ha az újabb ásatási adatok más építési időt mutatnának, akkor sem valószínű, hogy a templom a 13. sz. legelejénél később épült volna. A templom azonosítása igen bonyolult kérdés. Felme­rült, hogy talán a pesti domonkos kolostor maradványait találtuk meg, de valószínűbb, hogy Szenterzsébetfalva, később Szentfalva plébánia temploma lehetett. A kuta­tás jelenlegi állása szerint egyik változatot sem lehet vég­legesen elvetni, a templom tatárjárás előtti bővítésére vagy átépítésére mindkét esetben lehet megfelelő indo­kokat találni. A domonkosok Szent Antalról elnevezett pesti kolos­torát 1230 körül alapították, ebben az időben elkezdőd­hetett az építése is. 23 1233-ra már készen állt, hiszen február 4.-én a kolostorba vonult Búzád bán itt hagyat­kozott, s ez év augusztusában II. Endre a pápai legátus előtt kötelezete magát, hogy itt, a szerzetesek gyülekeze­te előtt fogja 5 éven keresztül kifizetni az egyházi jöve­delmek csökkentése miatt kárpótlásul fizetendő tízezer márka ezüstöt. 24 A felépítendő kolostor helyét valószí­nűleg a király határozta meg, de az új kolostor felépíté­séig is gondoskodni kellett a szerzetesek elhelyezéséről, illetve biztosítani kellett számukra a rendki kötelezett­ségek, pl. a mindennapi misézés, teljesítésének lehetősé­gét. Mindezekre átmenetileg alkalmas lehetett a Szerb utcai templom, s ha a feltételezésünk helyes, lehetséges, hogy a templom É-i oldalára épített helyiségek, a terület kőfallal való bekerítése a domonkosok megjelenésével hozható kapcsolatba. A környék 17. sz. végi, középkori telekviszonyai, s az Árpád-kori régészeti leletek előke­rülése alapján úgy véljük, hogy a tatárostromnak egy ideig ellenálló, nagy kőfallal körülvett, tízezer embert befogadó 13. sz. közepére elkészült kolostor nem itt volt, lehetett a Szerb templom körül, vagy az Egyetem téren is. 25 Egyik helyre való helyezésének sem mond el­lene egy későbbi okleveles adat, amely szerint Szentfal­va, korábban Szenterzsébetfalva, Pest városának azon a végén feküdt, ahol a domonkosok kolostora állt. 26 A magyar történeti helynevek egyik jellegzetes cso­portja a 13. sz.-ban keletkezett, amelyek a település templomának védőszentnevéből alakultak ki. 27 Szenter­szébetfalva 1258-ban bukkant fel először, egy ittlakó birtokos nemest említenek, a következő adat pedig a hetvenes évekből való. Ekkor a király itteni telepeseiről esik szó, akik a pesti és a budai vásárokon vámmentessé­get kaptak. 28 A helynévben fennmaradt templom védő­szentje az 1235-ben szentté avatott Árpádházi Erzsébet királylány lehetett, azonban a település neve a tatárjárás után is megváltozhatott, a pesti határ jogi és birtokviszo­nyainak újbóli, 1244-es rendezésével kapcsolatban. 29 A tatárjárás előtti időszakban épített templom 13. sz.­eleji bővítésére Erzsébet szentté avatása körüli időben is sor kerülhetett, az új védőszent tiszteletére, nagyobb, díszesebb külsejű templommá alakították. A templom É-i oldalán fetárt, sarkán támpilléres bővítés oldalhajó, esetleg kápolnasor maradványa, a hajó bővítését a D-i ol­dalon is elvégezték. A templomtól É-ra, távolabb feltárt kemence részle­tek a templom körüli település nyomai. A nagymértékű újkori bolygatások között megmaradt in situ részletek alapján úgy tűnik, hogy a Szerb utca—Királyi Pál utca sa­rok már az Árpád-korban is megvolt, a házak a mai utca vonalán helyezkedtek el, mögöttük szabadon álló kemencékkel (3. kép). A kemencéket kissé földbe mélyí­tett helyre építették, föléjük emelt tető, vagy valamilyen építmény nyomait nem figyeltük meg. A tönkrement ke­mencét ugyanazon a helyen kellett megújítani, a metszet tanúsága szerint kétszer. A kemence aljába és a kemence felhajló szélébe apróra tört köveket is betapasztottak (11. kép). A rétegekből, különösen az 5. kevert barna földből égett, kormos Árpád-kori apró cserétöredék ke­rült elő. A jellegzetesebb darabok 13. sz.-i bevésett, kör­befutó vonallal díszített fazekak oldaltöredékei, fehér, szürke és vörös kerámiából. Az Árpád-kori városrész egyik épületének K—Ny-i irá­nyú falrészlete került elő a Magyar u. 48—50. sz. telken (1. kép 7.). A rendkívül nehéz kutatási körülmények kö­zött a környék Árpád-kori szintjeire jellemző magassá­gon, Af. 103,5 m körül egy 80 cm széles alapfalat tár­tunk fel. A falcsonk két oldalán lévő kevert barna ho­mokban a fal omladékából néhány Árpád-kori cserép ke­rült elő. Bevésett vonallal díszített edény oldaltöredéke, ausztriai fazék peremtöredéke és ausztriai tál darabjai. A régészeti metszeten jól látható a ház lebontását jelző, apró kőtörmelékes, habarcsos csík, felette későközépko­ri, néhány jellegtelen 14—15. sz.-i cserepet tartalmazó barnásszürke homokfeltöltéssel 30 (Ltsz.: 73.37.1-2 és 73.38.3-4.) (21. kép). Hasonlóan kevés adatunk van a Bástya u. 8—10. sz. telekről (1. kép 5). 1941-ben az itt álló ház lebontása után Garády Sándor két, középkori szemétgödröt tárt fel, a leletek között 13. sz.-i edény is volt 31 (Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1/1941.1-3) (22. kép). A pesti síkság centrumában lévő város körzetében a legtávolabbi, 13. sz.-i településnyom az Asztoria aluljáró építésénél buk­kant elő (1. kép 15). A későközépkori, hatvani városka­pu elé épített rondella mellett az alapfalak melletti tiszta homokrétegből néhány jellegzetes 13. sz.-i kerámiatöre­déket is összeszedtek. 32 Pest város körül É felé haladva a Vármegyeháza utca 7.SZ. ház régi, betemetett kútjából ismerünk 12-13. sz.-i edényeket 33 (Nemzeti Múzeum, ltsz.: 30—31-/1931. 1-3) (1. kép 10). A város É-i oldalán sűrűsödnek az Ár­pád-kori leletek. A Szervita rendház bővítésae idején 1876-ban több régészeti lelet, köztük Árpád-kori is elő­66

Next

/
Thumbnails
Contents