Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások az Árpád-kori Pest külvárosai területén : Budapest V., Belváros 63-85

kori cserepek is előkerültek. A középkori templom kutatása folytatódik, reméljük, hogy az igen nagymértékű újkori bontások ellenére sikerül tisztáznunk az alaprajzi kérdéseket (3, 5. kép). Az Egyetem tér környéki városrész az Árpád-kori pesti városfalon kívül helyezkedik el, Pesttől DK-i irányban. Az eddigiekből már kiderült, hogy a feltárás alatt lévő templomot egy kora-Árpád-kori település házai közé építették fel, magán személyek, vagy a király adományaként juttatott területen. A 12. sz. második felében a kegyurasági jog gyakorlata kiszélesedett országszerte, számtalan adat áll rendelkezésre nemzetségi és családi monostorok alapításáról, magánszemélyek, testületek adományairól egyházi épületek létesítésére. Erre az időszakra tesszük a Szerb utcai első templom alapításának és felépítésének idejét is, de ha az újabb ásatási adatok más építési időt mutatnának, akkor sem valószínű, hogy a templom a 13. sz. legelejénél később épült volna. A templom azonosítása igen bonyolult kérdés. Felmerült, hogy talán a pesti domonkos kolostor maradványait találtuk meg, de valószínűbb, hogy Szenterzsébetfalva, később Szentfalva plébánia temploma lehetett. A kutatás jelenlegi állása szerint egyik változatot sem lehet véglegesen elvetni, a templom tatárjárás előtti bővítésére vagy átépítésére mindkét esetben lehet megfelelő indokokat találni. A domonkosok Szent Antalról elnevezett pesti kolostorát 1230 körül alapították, ebben az időben elkezdődhetett az építése is.

23 1233-ra már készen állt, hiszen február 4.-én a kolostorba vonult Búzád bán itt hagyatkozott, s ez év augusztusában II. Endre a pápai legátus előtt kötelezete magát, hogy itt, a szerzetesek gyülekezete előtt fogja 5 éven keresztül kifizetni az egyházi jövedelmek csökkentése miatt kárpótlásul fizetendő tízezer márka ezüstöt.

24 A felépítendő kolostor helyét valószínűleg a király határozta meg, de az új kolostor felépítéséig is gondoskodni kellett a szerzetesek elhelyezéséről, illetve biztosítani kellett számukra a rendki kötelezettségek, pl. a mindennapi misézés, teljesítésének lehetőségét. Mindezekre átmenetileg alkalmas lehetett a Szerb utcai templom, s ha a feltételezésünk helyes, lehetséges, hogy a templom É-i oldalára épített helyiségek, a terület kőfallal való bekerítése a domonkosok megjelenésével hozható kapcsolatba. A környék 17. sz. végi, középkori telekviszonyai, s az Árpád-kori régészeti leletek előkerülése alapján úgy véljük, hogy a tatárostromnak egy ideig ellenálló, nagy kőfallal körülvett, tízezer embert befogadó 13. sz. közepére elkészült kolostor nem itt volt, lehetett a Szerb templom körül, vagy az Egyetem téren is.

25 Egyik helyre való helyezésének sem mond ellene egy későbbi okleveles adat, amely szerint Szentfalva, korábban Szenterzsébetfalva, Pest városának azon a végén feküdt, ahol a domonkosok kolostora állt.

26 A magyar történeti helynevek egyik jellegzetes csoportja a 13. sz.-ban keletkezett, amelyek a település templomának védőszentnevéből alakultak ki.

27 Szenterszébetfalva 1258-ban bukkant fel először, egy ittlakó birtokos nemest említenek, a következő adat pedig a hetvenes évekből való. Ekkor a király itteni telepeseiről esik szó, akik a pesti és a budai vásárokon vámmentességet kaptak.

28 A helynévben fennmaradt templom védőszentje az 1235-ben szentté avatott Árpádházi Erzsébet királylány lehetett, azonban a település neve a tatárjárás után is megváltozhatott, a pesti határ jogi és birtokviszonyainak újbóli, 1244-es rendezésével kapcsolatban.

29 A tatárjárás előtti időszakban épített templom 13. sz.eleji bővítésére Erzsébet szentté avatása körüli időben is sor kerülhetett, az új védőszent tiszteletére, nagyobb, díszesebb külsejű templommá alakították. A templom É-i oldalán fetárt, sarkán támpilléres bővítés oldalhajó, esetleg kápolnasor maradványa, a hajó bővítését a D-i oldalon is elvégezték. A templomtól É-ra, távolabb feltárt kemence részletek a templom körüli település nyomai. A nagymértékű újkori bolygatások között megmaradt in situ részletek alapján úgy tűnik, hogy a Szerb utca—Királyi Pál utca sarok már az Árpád-korban is megvolt, a házak a mai utca vonalán helyezkedtek el, mögöttük szabadon álló kemencékkel (3. kép). A kemencéket kissé földbe mélyített helyre építették, föléjük emelt tető, vagy valamilyen építmény nyomait nem figyeltük meg. A tönkrement kemencét ugyanazon a helyen kellett megújítani, a metszet tanúsága szerint kétszer. A kemence aljába és a kemence felhajló szélébe apróra tört köveket is betapasztottak (11. kép). A rétegekből, különösen az 5. kevert barna földből égett, kormos Árpád-kori apró cserétöredék került elő. A jellegzetesebb darabok 13. sz.-i bevésett, körbefutó vonallal díszített fazekak oldaltöredékei, fehér, szürke és vörös kerámiából. Az Árpád-kori városrész egyik épületének K—Ny-i irányú falrészlete került elő a Magyar u. 48—50. sz. telken (1. kép 7.). A rendkívül nehéz kutatási körülmények között a környék Árpád-kori szintjeire jellemző magasságon, Af. 103,5 m körül egy 80 cm széles alapfalat tártunk fel. A falcsonk két oldalán lévő kevert barna homokban a fal omladékából néhány Árpád-kori cserép került elő. Bevésett vonallal díszített edény oldaltöredéke, ausztriai fazék peremtöredéke és ausztriai tál darabjai. A régészeti metszeten jól látható a ház lebontását jelző, apró kőtörmelékes, habarcsos csík, felette későközépkori, néhány jellegtelen 14—15. sz.-i cserepet tartalmazó barnásszürke homokfeltöltéssel

30 (Ltsz.: 73.37.1-2 és 73.38.3-4.) (21. kép). Hasonlóan kevés adatunk van a Bástya u. 8—10. sz. telekről (1. kép 5). 1941-ben az itt álló ház lebontása után Garády Sándor két, középkori szemétgödröt tárt fel, a leletek között 13. sz.-i edény is volt

31 (Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1/1941.1-3) (22. kép). A pesti síkság centrumában lévő város körzetében a legtávolabbi, 13. sz.-i településnyom az Asztoria aluljáró építésénél bukkant elő (1. kép 15). A későközépkori, hatvani városkapu elé épített rondella mellett az alapfalak melletti tiszta homokrétegből néhány jellegzetes 13. sz.-i kerámiatöredéket is összeszedtek.

32 Pest város körül É felé haladva a Vármegyeháza utca 7.SZ. ház régi, betemetett kútjából ismerünk 12-13. sz.-i edényeket

33 (Nemzeti Múzeum, ltsz.: 30—31-/1931. 1-3) (1. kép 10). A város É-i oldalán sűrűsödnek az Árpád-kori leletek. A Szervita rendház bővítésae idején 1876-ban több régészeti lelet, köztük Árpád-kori is elő66