Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - H. Gyürky Katalin: Feliratos sirkő 1289-es évszámmal a budai domonkos kolostorból 247-252

H. GYÜRKY KATALIN FELIRATOS SÍRKŐ 1289-ES ÉVSZÁMMAL A BUDAI DOMONKOS KOLOSTORBÓL A budai domonkos kolostor feltárásának 1981 decemberében megjelent publikációja nem foglalkozik egy fontos sírkővel, mivel ez a műemléki helyreállítás utolsó időszakában került elő és feliratát jóval a munkák végleges befejezése után tudtuk csak elolvasni. -A 137. oldalon megemlékezik néhány kisebb mészkő sírlap-töredékről, amelyeken felismerhető az ábrázolásnak ugyanaz a kompozíciója, ami a régóta jólismert 14. sz.-i kassai sírkövekhez teszi ezeket hasonlóvá. A szóbanforgó sírkő hosszú ideig faragott oldalával lefelé fordítva a kolostorudvar kútjának nyolcszögletű kávája mellett feküdt, mint az egyetlen, eredeti helyén megmaradt lépcső. Ennek megfelelően tartottuk tiszteletben. A követ a kút szögleteihez igazítva vágták ki e

gy téglalapalakú lapból. A lépcső a kúttal egyidőben, a 15. sz. második felében, 1470 körül készült, — miként azt a kúton lévő címerek, s elsősorban Mátyás király címere elárulja. A kútkáva lapjait restaurálás végett elszállították, a kút lépcsőjét azonban csak legutoljára, az udvar rendezése alkalmával mozdították el. Felfordítván a követ de rült csak ki, hogy lefelé fordított oldala faragott. Eredetileg sírkő volt. Ezidőszerint a Hilton szálló ún. „Domonkos udvarán", azaz az egykori templom szentélyében található . Anyaga édesvízi mészkő. Múzeumi nyilvántartási száma: 1977.2.85 (továbbiakban 1. számú). A kivágás ellenére a sírkő teljes mérete jól megállapítható: szélessége 72 cm, hosszúsága 180 cm. Keresztszegélyének szélessége: 9,5 cm. A szegélyen mélyített tükörből emelkedik ki (a szegély magasságáig) egy félköríves talapzaton álló pózna, melyre címerpajzs van felfüggesztve. A címerpajzs formája keskeny, hegyes, rajta faragott címerkép látható. A sírkő erősen kopott, lejárt, feltehetően a templom padlójába volt lefektetve. A címerkép hiánya mégsem tulajdonítható a kopásnak. Plasztikus ábrázolásnak valami csekély nyoma maradt volna. A sírkő feliratában olvasható évszám azt is kizárja, hogy a kő előregyártott, fel nem használt lett volna. így feltehetően a címerkép hiányának más oka van. Vagy festett volt, vagy a temetkező személy esetleg egy szerzetes — nem kívánta megnevezni családját. Mindez — természetesen — csak lehetőség. A keretszegély megmaradt részén igen kopott, csak a betűvastagításoknál nyomokat őrző egykor maiusculás felirt észlelhető. Kopottsága miatt nem is volt kezdetben olvasható és csak rajzolás alkalmával inkább ujjunkkal tudtuk kitapintani, mint a szemünkkel. A felirattörredék a következőképpen olvasható: ANNO DOMINI MCCLXXXIX HIC IACET Sajnos, éppen az eltemetett nevét vágták ki, midőn a sírkövet lépcsővé faragták át. így is megmaradt egy igen fontos információ: a 13. sz. második felében készült. Évszámmal ellátott 13. sz.-i sírkő Magyarországon első alkalommal került felszínre. Ennek a kőnek értékelésénél még három sírkövet kell figyelembe vennünk, minthogy a kőanyag, a sírkőméret, vagy az ábrázolás, esetleg a rajtuk lévő címer formája miatt azonos korszakba sorolhatók. Elsősorban a már többszörösen publikált és a kerengőben kiállított sírkőre gondolok, amelynek feliratából az eltemetett neve: Régensburgi János (Jo) HANNES DE RATISPONA / olvasható ki (2. kép). Továbbá: 3./ sírkő két töredéke. Nyilvántartási szám: 1977.2.83. Anyaguk: édesvízi mészkő. A nagyobbik töredék a sírkő alsó bal sarka. A keretszegélyen belül mélyített tükörből emelkedik ki egy félköríves, mérműves talapzat részlete. A nagyobbik töredék mérete: 85 x 42 cm. A talapzat alapján kikövetkeztethető szélessége a teljes sírkőnek 0 98 cm. Felirat még nyomaiban sem maradt. 4./ Sírkőtöredék. Nyilvántartási szám: 1977.2.84. Anyaga: édesvízi mészkő. Ismeretes a sírkő teljes szélessége: 78 cm. A töredék hosszúsága: 65, illetve 98 cm. A keresztszegélyen belül a tükör szélessége : 44 cm. A keretszegély szélessége: 17 cm. Ábrázolása az előzőektől eltér. Itt nincs talapzaton álló kereszt, vagy pózna, hanem csak egy egyenes helyzetben lefektetett címerpajzs. A címerkép: jobb harántpólya kiemelkedő, plasztikus kivitelezésben. Képeink az 1., 3. és 4. sírköveket kiegészített állapotukban, a padlóburkolatban fekve ábrázolják (1, 3, 4 kép). Már az elsőként előkerült ,,Régensburgi János" sírkövével kapcsolatban felmerült a lehetősége annak, hogy a 13. sz. második felében készült . Legkésőbb a 14. sz. első harmadáig lehetett az időpontot kitolni, minthogy Buda kereskedelmi kapcsolatait eddig lehet Régensburggal megállapítani. A budai domonkos kolostor síremlékegyüttese tulajdonképpen a legnagyobb magyarországi együttes. Sok a megfejthetetlen, feloldhatatlan töredék is, de elég sok egész darab került elő 1902-ben, a domonkos templom szentélyének első feltárásakor . Éppen ezeknek a sírköveknek megőrzése miatt építettek akkor a Halászbáso tya északi szárnyába egy múzeumi kőtárat . Ezek a sírkövek a 14. sz. második feléből és a 15. sz.-ból származnak. Az a körülmény, hogy ép, vagy megközelítően ép sírkövek 1370-es évektől kezdődően maradtak fenn - az építészeti stílus és más megfigyelések felhasználása mellett — arra mutat, hogy a szentélyt 1360-70 közötti időben építették újjá. Akkor elpusztították a korábbi sírokat, s ettől kezdve új temetkezések kezdődtek, amelyek a török hódoltság ideje alatt is megmaradtak és — feltehetően — csak 1711-ben, a templom lebontása idején kerültek föld alá. Ekkor hurcolták el a sírhelyekről. Megtalálásuk idején, 1902-ben, — jóllehet padlószint magasságban feküdtek - de alattuk sír nem volt. 247