Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - H. Gyürky Katalin: Feliratos sirkő 1289-es évszámmal a budai domonkos kolostorból 247-252

H. GYÜRKY KATALIN FELIRATOS SÍRKŐ 1289-ES ÉVSZÁMMAL A BUDAI DOMONKOS KOLOSTORBÓL A budai domonkos kolostor feltárásának 1981 decem­berében megjelent publikációja nem foglalkozik egy fontos sírkővel, mivel ez a műemléki helyreállítás utolsó időszakában került elő és feliratát jóval a munkák vég­leges befejezése után tudtuk csak elolvasni. -A 137. ol­dalon megemlékezik néhány kisebb mészkő sírlap-tö­redékről, amelyeken felismerhető az ábrázolásnak ugyan­az a kompozíciója, ami a régóta jólismert 14. sz.-i kas­sai sírkövekhez teszi ezeket hasonlóvá. A szóbanforgó sírkő hosszú ideig faragott oldalával lefelé fordítva a kolostorudvar kútjának nyolcszögletű kávája mellett feküdt, mint az egyetlen, eredeti helyén megmaradt lépcső. Ennek megfelelően tartottuk tisz­teletben. A követ a kút szögleteihez igazítva vágták ki e gy téglalapalakú lapból. A lépcső a kúttal egyidőben, a 15. sz. második felében, 1470 körül készült, — miként azt a kúton lévő címerek, s elsősorban Mátyás király cí­mere elárulja. A kútkáva lapjait restaurálás végett elszállították, a kút lépcsőjét azonban csak legutoljára, az udvar rende­zése alkalmával mozdították el. Felfordítván a követ de rült csak ki, hogy lefelé fordított oldala faragott. Erede­tileg sírkő volt. Ezidőszerint a Hilton szálló ún. „Domon­kos udvarán", azaz az egykori templom szentélyében ta­lálható . Anyaga édesvízi mészkő. Múzeumi nyilvántar­tási száma: 1977.2.85 (továbbiakban 1. számú). A kivá­gás ellenére a sírkő teljes mérete jól megállapítható: szé­lessége 72 cm, hosszúsága 180 cm. Keresztszegélyének szélessége: 9,5 cm. A szegélyen mélyített tükörből emel­kedik ki (a szegély magasságáig) egy félköríves talapza­ton álló pózna, melyre címerpajzs van felfüggesztve. A címerpajzs formája keskeny, hegyes, rajta faragott címer­kép látható. A sírkő erősen kopott, lejárt, feltehetően a templom padlójába volt lefektetve. A címerkép hiánya mégsem tulajdonítható a kopásnak. Plasztikus ábrázo­lásnak valami csekély nyoma maradt volna. A sírkő fel­iratában olvasható évszám azt is kizárja, hogy a kő elő­regyártott, fel nem használt lett volna. így feltehetően a címerkép hiányának más oka van. Vagy festett volt, vagy a temetkező személy esetleg egy szerzetes — nem kíván­ta megnevezni családját. Mindez — természetesen — csak lehetőség. A keretszegély megmaradt részén igen kopott, csak a betűvastagításoknál nyomokat őrző egykor maius­culás felirt észlelhető. Kopottsága miatt nem is volt kez­detben olvasható és csak rajzolás alkalmával inkább uj­junkkal tudtuk kitapintani, mint a szemünkkel. A fel­irattörredék a következőképpen olvasható: ANNO DOMINI MCCLXXXIX HIC IACET Sajnos, éppen az eltemetett nevét vágták ki, midőn a sírkövet lépcsővé faragták át. így is megmaradt egy igen fontos információ: a 13. sz. második felében ké­szült. Évszámmal ellátott 13. sz.-i sírkő Magyarorszá­gon első alkalommal került felszínre. Ennek a kőnek értékelésénél még három sírkövet kell figyelembe vennünk, minthogy a kőanyag, a sírkőméret, vagy az ábrázolás, esetleg a rajtuk lévő címer formája miatt azonos korszakba sorolhatók. Elsősorban a már többszörösen publikált és a keren­gőben kiállított sírkőre gondolok, amelynek feliratából az eltemetett neve: Régensburgi János (Jo) HANNES DE RATISPONA / olvasható ki (2. kép). Továbbá: 3./ sírkő két töredéke. Nyilvántartási szám: 1977.2.83. Anyaguk: édesvízi mészkő. A nagyobbik töredék a sírkő alsó bal sarka. A keretszegélyen belül mélyített tükörből emelkedik ki egy félköríves, mér­műves talapzat részlete. A nagyobbik töredék mérete: 85 x 42 cm. A talapzat alapján kikövetkeztethető szé­lessége a teljes sírkőnek 0 98 cm. Felirat még nyomaiban sem maradt. 4./ Sírkőtöredék. Nyilvántartási szám: 1977.2.84. Anyaga: édesvízi mészkő. Ismeretes a sírkő teljes szé­lessége: 78 cm. A töredék hosszúsága: 65, illetve 98 cm. A keresztszegélyen belül a tükör szélessége : 44 cm. A ke­retszegély szélessége: 17 cm. Ábrázolása az előzőektől eltér. Itt nincs talapzaton álló kereszt, vagy pózna, ha­nem csak egy egyenes helyzetben lefektetett címerpajzs. A címerkép: jobb harántpólya kiemelkedő, plasztikus ki­vitelezésben. Képeink az 1., 3. és 4. sírköveket kiegészített állapo­tukban, a padlóburkolatban fekve ábrázolják (1, 3, 4 kép). Már az elsőként előkerült ,,Régensburgi János" sír­kövével kapcsolatban felmerült a lehetősége annak, hogy a 13. sz. második felében készült . Legkésőbb a 14. sz. első harmadáig lehetett az időpontot kitolni, minthogy Buda kereskedelmi kapcsolatait eddig lehet Régensburg­gal megállapítani. A budai domonkos kolostor síremlékegyüttese tulaj­donképpen a legnagyobb magyarországi együttes. Sok a megfejthetetlen, feloldhatatlan töredék is, de elég sok egész darab került elő 1902-ben, a domonkos templom szentélyének első feltárásakor . Éppen ezeknek a sír­köveknek megőrzése miatt építettek akkor a Halászbás­o tya északi szárnyába egy múzeumi kőtárat . Ezek a sír­kövek a 14. sz. második feléből és a 15. sz.-ból származ­nak. Az a körülmény, hogy ép, vagy megközelítően ép sírkövek 1370-es évektől kezdődően maradtak fenn - az építészeti stílus és más megfigyelések felhasználása mel­lett — arra mutat, hogy a szentélyt 1360-70 közötti időben építették újjá. Akkor elpusztították a korábbi sírokat, s ettől kezdve új temetkezések kezdődtek, ame­lyek a török hódoltság ideje alatt is megmaradtak és — feltehetően — csak 1711-ben, a templom lebontása idején kerültek föld alá. Ekkor hurcolták el a sírhelyek­ről. Megtalálásuk idején, 1902-ben, — jóllehet padló­szint magasságban feküdtek - de alattuk sír nem volt. 247

Next

/
Thumbnails
Contents