Budapest Régiségei 26. (1984)
TANULMÁNYOK - Gáboriné Csánk Vera: A Remete Felső-barlang és a "Dunántuli szeletien" 5-32
Nyitva marad a kérdés, hogy a három réteg közül melyikben került elő a két eszköz? — Erre azonban többé már nem fogunk választ kapni —, a kevés fauna pedig Vértes L. szerint nem alkalmas kronológiai tagolásra. A magunk részéről csupán feltételezzük, hogy a legalsó, mészkőtörmelékes, vörösbarna réteg — mint más lelőhelyeken is —, esetleg a Riss—Würm maradványa lehet. Ennek a felette fekvő réteg faunája sem mond ellent. A Kiskevélyi-barlangban ennek az iparnak a helyzete sokkal egyértelműbb. A rétegek datálására több alternatíva létezett. Az, amelyben az eszközök előkerültek, esetleg a Würm 1—2 interstadiális alatt képződött —, de lehetséges a ^ürm 1—2 interstadiális eleje — vagy a Würm 1 is.(!) ( A rétegsor Hillebrand J. szerint a következő: 1. holocén — 2. sárgásszürke, törmelékes agyag - 3. sárga, plasztikus agyag - 4. puha, kevés mészkőtörmeléket tartalmazó barnás-vörös agyag — 5. sárga, plasztikus agyag. Az eszközök a barna agyagban, egy tűzhely feletti, Ül. a tűzhely körüli szintben feküdtek. Ezt a réteget csak a 4.-el lehet azonosítani. Hillebrand J. közölte a rétegszelvény rajzát. Ezen jól látható, hogy a kitöltés hiányos, a rétegek elvékonyodnak, kimosódtak. Ugyanott találjuk öt eszköz rajzát is. Ezek levélkaparók, és szabályos moustérien kaparok. Együtt kerültek efó'. (49) A barlang egyes rétegeiről, ill. iparukról a következő sorrendet kapjuk: a 2. rétegben magdalenien eszközök (= gravettien) — a 3. réteg felső részében magdalenien (= gravettien), alsó szintjében solutréen (?) —Hillebrand J. kérdőjele) —, a 4. rétegben proto solutréen (középső paleolitikus típusokkal). Az utóbbi réteg egyébként, amelyben a tűzhely volt, csonka, erodált. Hillebrand J. részletesen ismertette a barna réteg eszközeit. Hosszú mondatait igyekszünk lefordítani, bár ugyanott németül is megjelent. „A sárga agyag alá telepedő barnás agyag felső szintjében egy nagyon szabályos, szép megdolgozású, csenevész kis szakóca került elő, amely nagyon emlékeztet a Szeleta és a Ballá barlangok presolutréen rétegeiből kikerült hasonló formákhoz. .. Ugyanannak a barnás agyagnak mélyebb részében levő tűzhelyből és annak közvetlen körzetéből több olyan eszköz került ki, melyek mind csak az egyik oldalukon vannak megmunkálva és általában magukon viselik a készítésüknél képződött bulbe de percussiont. . . Ugyaninnen pengék egyáltalán nem kerültek ki, csak primitív fúrók és kaparok. Egyik darabon szép, lépcsős retus látható, mely megmunkálást R.R. Schmidt „Stufenretouch"-nak nevezett el. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a Kormos dr. által felfedezett és kutatott tatai lelőhelynek az egyik lépcsős retussal ellátott kaparója az anyag és a megmunkálás szempontjából pontos mása az említett kaparónak, és hogy az eszközök általában ugyanabból a jáspis kvarcitkavicsból készültek, mint a tatai lelőhely esetében (= vöröses barna radiolarit), ügy nagyon valószínűnek látszik, hogy a Kiskevélyi barlang alsó barnás rétegeit és az említett tűzhelyet a tatai lelőhellyel egykorúnak kell venni. "^ 50 ^ (A kurzív rész a mi kiemelésünk.) Hillebrand J. meglátása nagyon jó. Ez az ipar vallóban hasonló korú Tatáéhoz —, ugyanis Tatát közvetlenül a Würm 1 előtti időszakra helyezzük/ 51 ' A barna réteg teljes faunáját nem sorolhatjuk fel, de a Felis spelaea, Hyaena spelaea, Cervus elaphus, Megaloceros, Rangifer, Rupicapra, Coelodonta antiquitatis, Bos primigenius, Equus sp., Hystrix sp. és első sorban az. Asinus hydruntinus alapján a rétege biztosan datálható. A fajoknak ez az együttes határozottan Würm 1 előtti —, és az eszközkészlet, amelyben Hillebrand J. sorai szerint a „csenevész szakóca", az ívelt kaparó és a plankonvex kaparok együtt kerültek elő, a középső paleolitikumba tartoznak. A Bivak-barlang eklatáns példája annak, hogyan változik meg egy ipar meghatározása és datálása egy előzetes teória kedvéért. A lelőhelyet Jánossy D. és Vértes L. tárta fel 1953ban. A rétegsor a következő: 1. humusz — 2. sárga réteg - 3. narancssárga réteg (csak helyenként található meg) — 4. sárgásszürke réteg — 5. szürke réteg — 6. vörösbarna réteg a barlangfenéken. A „dunántúli szeletienhez" egy levélhegy, két kaparó, egy pengetöredék és két csont lándzsahegy töredéke tartozik. A publikáció szerint: „A babérlevél hegyet és a pengét Jánossy D. a sárgásszürke és a szürke réteg határán találta. Az egyik csonteszköz még magasabban, a narancssárga és a sárgásszürke réteg között került elő." — Tovább: „Az egyéb szeletien eszközöket a szürke rétegben találták. Ennek a csoportnak a csonteszköze a barlangnak olyan részében került felszínre, mely az előzetes ásatás miatt zavart volt, de ahol a sárga a narancssárga és a sárgásszürke réteg már eredetileg is hiányzott."^ 52 ' Fentiek szerint a második csonteszközt figyelmen kívül hagyhatjuk. Az előzetes beásás miatt ugyanis rétegtani megfigyelés men is volt lehetséges. Sokkal fontosabb a másik csonteszköz pontos rétegtani helyzete. Vértes L. szerint az 5. rétegben, és ennek, valamint a 4. réteg határán néhány dunántúli jellegű szeletien eszköz feküdt —, köztük egy levélhegy. Utóbbi megmunkálása a Jankovi eh-barlang kezdetleges hegyeiével azonos. Ezekkel együtt kaparok, Szeleta-kaparók és durva pengék kerültek elő. Ezek is jellemzőek a dunántúli szeletien korai szintjére. Velük együtt találták a két csonteszközt is. (Mint látható, a két csonteszköz helyzete ismét megváltozott!) A komplex vizsgálatok alapján Vértes L. szerint ez a civilizáció — az 5. és a 4. réteg — a Würm 1—2 interstadiális második felébe és a Würm 2 tundrái fázisába tartozik. Sőt, itt lehet a dunántúli szeletien korát a legbiztosabban meghatározni. Szerző szerint az aurignacien is ekkor érkezett erre a területre, és esetleg biológiailag is keveredett a dunántúli szeletiennel/ 53 ^ Ezt bizonyítanák a csonthegyek. (!?) Nézzük ezután a 4. sárgás-szürke és az 5. szürke réteg sztratigráfiai, paleontológiái adatait. Tehát a „határ-kérdésüket", és geokronológiai helyzetüket. A paleontológiái anyagot Kretzoi—Varrók S. rendkívüli pontossággal dolgozta fel. Az eredeti publikáció konklúziójában írja: „Különösen a rétegről rétegre meg19
