Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Újabb feliratos kőemlékek az Aquincumi Múzeumban 255-264

Ez az oltár a párnás oltárok típusához tartozik.

13 A két szélén a pontozott háromszoros körminta itt a kifaragott párna metszetét ékíti. Térkitöltő elemként szerepel a két kis rozettadísz — általánosan elterjedt díszítőmotívum. Az oltár abacusán középen megjelenő ábra a korongos hatágú rozetta a napkorongot szimbolizálja, mely szintén kedvelt ornamens volt asztrális tartalommal.

14 Az oltárkövet állító Aelia Vera nevével azonos Aelia Vera feliratot Marcus Aurelius utáni periódusból Camponából ismerjük.

15 A Rusticus cognomen korábban is gyakori Pannóniában, Aurelius Rusticus feliratát Aquincumból a markomann háborúk utáni időszakból ismerjük.

16 Az oltár záróformulájával azonos feliratot a savariai gyűjteményben találunk, sőt a consuli évvel ellátott aquincumi felirattal megegyező epigráfiai emléket is Savariából idézhetünk.

17 Az oltár 188-ban készült. 3. Sírkő. Ltsz. 81.7.3. Lh.: III. Szentendrei út (Akác köz és Búvár utca közötti szakasz). Közműárokban egy későbben bolygatott sírhoz használták fel több darabban.

18 Magassága: 2.21 m, sz.: 73 cm, v.: 7.5 cm. Anyag: fehér mészkő. Több helyen sérült. A sírkő felső részén, jobb oldalon az acroterion kopott. A másik oldalon ez letört. A sírkő oromzatát kettős léctag határolja, a bal oldalon csak egy kis szakasz maradt meg belőle. Az oromzaton belül akanthuslevelek töltik ki a szabad területet, középen egy négyágú rozettadíszt alkalmaztak. A sírkő következő részét oszlopokkal határolt felület képezi. Az oszlopokon belül egy sérült koszorú rövidebb szalaggal (taenia) és a koszorún belül sok szirmú rozetta látható. A felület nagyon töredezett, az oszlopokból csak a legalsó részletek maradtak meg, a koszorú faragását is nagyrészt leverték. A koszorús mező alatt jól kifaragott négy borostyánleveles borostyánindás fríz húzódik. Ez alatt kettős léctaggal kereteit, hosszúkás, téglalap alakú mezőben 8 sor felírat következik (5—6—7 kép) D(is) M(anibus)/ Ma(r)iae Euphrosi/nae quondam ux/ori P(ublius) Ael(ius) Crispus / marit(us) et Maria Prima / coniugi et patron(a)e carissima(e) fac(iendum) / curaverunt / A betűk kivitelezése gyakorlatlan kézre utal. Az első sor betűinek mérete : 3 cm, a második sorban a betű magassága nem változott. Az Euphrosina névnél

19 a HR betű szerepel ligatúrában. Interpunctiót egyízben használtak. A harmadik sor betűinek magassága: 3.3 cm. Interpunctió egyszer fordul elő. A negyedik sor betűinek magassága: 3 cm. Interpunctiót három esetben alkalmaztak. Az ötödik sor betűinek átl. magassága: 3.5 cm. Itt interpunctiót kétszer dokumentáltunk, a maritus szónál az A és az R betűt, az ET szó betűit, a Maria névnél az A és az R betűt, a Prima névnél az M és az A betűt alkalmazták ligatúrában. A hatodik sor betűinek magassága: 4.6 cm. Interpunctió egyízben fordul elő. Ebben a sorban az ET szó betűit kapcsolták össze, továbbá a patroné szónál az A, T és az R betűket olvassuk ligatúrában. A hetedik sor betűinek magassága: 3.5 cm, interpunctiót kétszer alkalmaztak. Itt a patroné szónál az N és az E betűt vonták össze. Az utolsó sor betűinek magassága 3 cm, a curaverunt igénél az A betűt a V-vel és az R betűt az U-val és az N betűt a T-vel kapcsolták össze. Felépítés szempontjából a sírkőhöz az aquincumi, 1. sz. végéről származó M. Fulvius Secund us sírkövét említhetjük,

20 a sírkő acroterionos, akanthusleveles rozettás oromdísze is itáliai befolyást tükröz, az oszlopokkal kereteit mezővel együtt.

21 A növénydíszes fríz alkalmazása még megelőzi a feliratos növényi keretdíszt, használata az 1—2. sz. fordulóján lesz divatos.

22 A növényi ornamentikás fríz beiktatása a léckeretes felirat felett még egy arrabonai és több más lelőhelyű kőemléken is feltűnik, ezek közül kiemeljük a Poetovio- Savaria lelőhellyel említett sírkövet.

23 A borostyáninda tagolása és technikai kidolgozása ezen a kőemléken teljesen megegyezik a tárgyalt sírkő ornamentikájával. Az indadísz technikai kivitelezésének azonos példáját mutatja a 2. sz. 50—60-as éveire keltezett lui. Iulianus sírkövének töredéke.

24 A koszorús kövek egyik késői darabja M. Herennius Pudens sírköve, melyet az epigráfiai adatok alapján a 2. sz. végére kelteztek.

25 A sírkő epigráfiai adatait tekintve a görög Euphrosinus cognoment mái Marcus Aurelius után Aquincumból és Dalmatiából több feliratról ismerjük.

26 Crispus görög eredetű név,

27 de gyakori latin cognomina. A név Északitáliában és a nyugati provinciákban gyakori, de Mi us Crispus nevével már Aquincumban találkoztunk,

28 egy 2. sz. közepére keltezett sírkövön, a Crispus név tovább él a markomann háborúk után is.

29 A Prima cognomen inkább a korai periódusban terjedt el a pannóniai feliratos emlékanyagban, de később is előfordul.

30 összefoglalva a sírkő jellemzőit, a korai elemek tovább élését igazolja (arcoterion, akanthusleveles rozettás oromzat, a felirat feletti növénydíszes fríz). Mindez a koszorú motívummal együtt és az epigráfiai adatok elemzése alapján a sírkő keletkezési idejét a 2. sz. 2. felére helyezzük. 4. Sírkő feliratos része. Ltsz. : 81.7.12. Lelőhely : Árpád fejedelem útja 108-tól É-ra, a későrómai erődfalba beépítették.

31 Anyag: fehér, kemény mészkő. Felül két csaplyuk van. A sírkő magassága: 114 cm, szélessége: 86 cm, átl. vastagsága: 15 cm. Egyszerű léckereten kívül és a léckeretekkel határolt mezőben az alábbi 10 soros felirat olvasható (8—9. kép.), melyből az utolsó négy sor részletei a fehér habarcstól nem láthatóak. D(is) M(anibus) / Sep[ti]miae Crescent/ináe coniugi carissim[a]e / et obsequentissimae / quae vix(it) ann(orum) XL Sit(t) ius / Felix maritus cum / Sittia Ur[s]a fil(i) / Comminia / et Sep(timia) Qu(ad)r(a)ti(a) . . . faciendum [curaverunt] A betűket elég szabályosan vésték. A legfelső sor betűinek magassága: 6,5 cm. Az első sor betűinek magassága: 6 cm. Két betűt a habarcstól nem látni, a Septimiae névnél az A és az E betűt, a Crescentina névnél az N betűt kapcsolták össze a T betűvel. A második sor betűi 4 cm magasak. A Crescentinae utolsó szótagánál az I és az N betűt és az A ill. E betűt, a coniugi szónál a NIV, a carissimae szónál az A és az R betűt és az IJvl,E betűt használták Ügatúrában. A coniugi szónál a C betűn belül vésték az 0 betűt. A harmadik sor betűinek magassága: 4,5 cm. Az ET szó betűin kívül az obsequentissimae szónál a V,E, I,M és az A,E betűket vonták össze. 256