Budapest Régiségei 25. (1984)

TANULMÁNYOK - Bánosi György: Újabb adalékok az aquincumi Hercules-kultuszhoz 43-51

Se[verianae] ex trec[enaJrio v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) Maximo et Paterno co(n)s(ulibus) Fitz Jenő a praefectus nevét G. lui. Carinusnak értelmezi (Fitz Jenő idézett művei) 4. CIL III 1045 [Herc]uli Amp[hissen] si patri[o] [Su] et[r]ius Sa[b]inus leg(atus) au[g(usti) pr(o) pr(aetore) Pann]o[n(iae)J In[f(erioris)] 5. CIL III10406 Herculi Aug(ostorum) Aurel(ius) Firminus pr(a)ef(ectus) leg(ionis) II adi(utricis) ex prot(ectore) v(otum) s(olvit)l(ibens) m(erito) imp(eratoribus) d(ominis) n(ostris) [D]iocletiano III et Maximiano aug(ustis) co(n)s(uhbus) 6. Szilágyi 1940, 8. Herculi Hlynco C(aius)0[p] pius Ingénus trib(unus) milit(um) leg(ionis) II adi(utricis) p(iae) f(idelis) Sever(ianae) 14. G. lui. Caninus fogadalmi oltára: CIL III 3427. Egyéb kőfaragványt mely Herculest ábrázolja Aquincum területéről 1974-ig nem ismerünk, ha csak a Tavasz utcában megtalált lábtöredéket nem tartjuk Hercules-szoborhoz tartozónak. Erre vonatkozóan : Fitz é.n,115—116. 15. A Hercules-bronzszobor lelőhelye: a Szépvölgy keleti szakaszának villanegyede, a mozaikoké a Meggyfa utcai villa urbana, az Omphale-reliefét a Bécsi u. 100-ban egy szarkofág felszerelése között találták, a mézeslepénysütő minta a polgárvárosból, a terrakotta-relief a gázgyári fazekastelepről származik, a gemma szórványként a budai vár közelébe került. L. a leletekkel kapcsolatban idézett irodalmat. 16. L. a fentebb említett munkákat. Itt a polgárvárosi leleteket emelném ki elsősorban. 17. Az oltárokat helytartó, tribunus militum és praefectus legionisok, tehát magas rangú katonatisztek állíttatták. Egyedül a CIL III 3425 feliratú oltár állíttatójának hovatartozása nem mutatható ki a felirat erősen hiányos volta miatt. AIföldy 1963, 55. és 80. jegyzet felveti, hogy a CIL III 10333 feliratú oltár Aquincumból került Székesfehérvárra és Hercules polgári kultuszára vonatkozna. 18. Lelőhelyek: CIL III 3425: Buda Rochus-utca Piringer azelőtt gróf Almásy-kertben befalazva Paur.: ArchKözl 1 (1859) 220. Ofen in hortis Beringer (Mommsen); CIL III 3426: Óbuda „in suburbio" (Mommsen) Kuzsinszky, 1899,123. CIL III 3427: Óbuda, Migazzi bíboros gyűjteményéből, Vácról került a Nemzeti Múzeumba Kuzsinszky 1899,121-125. CIL III 10405: Duna medréből Rómer 1876, 49-50. CIL III 10506: Dunából a Fürdő-sziget felett Rómer 1876, 34. Nagy Tibor felveti, hogy eredetileg a Rákos patak menti burgusban állott Nagy 1942, 450. 308. jegyzet; Hercules Illyricus oltár: Majláth-utca 24. alapfalából Szilágyi 1940, 8-9.; az építési tábla: Harrer Pál u. Északi táborfal közelében. Szórvány. Sajnos a lelőhelyek másodlagosak. 19. Talán csak a hiányosan megmaradt feliratú CIL III 3425 Severus kor előtti, mert rajta a Hercules név jelző nélkül szerepel. Fitz 1962, 623—638. A CIL III 10405 Caracalla, a CIL III 3427 és a Hercules Illyricus oltár Alexander Severus korából származik, a CIL III 3426 Gallienus és a tetrarchia kora közti időszakból Nagy 1964, 207-215. A CIL III 10406 pedig Diocletianus idejéből (i.sz. 290) 20. CIL III 3426, CIL III 3427, CIL III 10406 21. Érdekes ezzel összevetni, hogy Ulcisia Castrában, ahol a legio egy különítménye állomásozott, szintén egy praefectus legionis, Aelius Aelianus szentel oltárkövet Hercules Augustusnak Gallienus korában Nagy 1965, 289-307. vö. a tribunus laticlavius hasonló szerepével a lares militares tábori kultuszában Nagy 1942, 413. A „praefectus legionis" értelmezéséről: Nagy 1965, 289-307. A mi praefectusaink C. Iul. Caninus kivételével mind Gallienus kora után működtek, Aelius Aelianus pedig Gallienus korában. 22. CIL III 3427 Értelmezésére a későbbiekben részletesebben kitérünk. 23. CIL III 10406 Nagy 1943, 413., Alföldy 1963, 60. Még annyit az emlékek és a császárkultusz vonatkozásához, hogy esetleg a CIL III 3425 számú feliraton is pro salute domini nostri szerepelt. Fitz é.n. 24. Brelich 1938,79-80. 25. Fitz é.n., 20-28. részletesen taglalja a kérdést. 26. Fitz é.n., 22. 27. CIL III 3426, CIL III 3427 28 CIL HI 3427 29. Ez az Ulcisia Castra-i Aelius Aelianus esetében egyértelműen kimutatható (CIL III 3529 szerint szüleit itt temette el) G. Iul Caninus is trecenariusból (a centuriók ranglistáján harmadik hely) lett légio-praefectus, Kuzsinszky pedig Aurehus Firminus szövegében az ex protectore kifejezést úgy értelmezi, hogy ő is megelőzően császári testőr volt és tudvalevően ez volt az az állomás, melyen keresztül egy helyi közkatona a főtisztek közé emelkedhetett. Kuzsinszky 1899, 125-126. Fitz Jenő T. Flavius Victor és Aurelius Firminus nevét keltaillyr jellegűnek tekinti Fitz é.n., 27. 30. CIL III 10405 v.o. Iuppiter Accionak és a Dii reduces patriinek állított ugyancsak aquincumi oltáraival. 31. Szilágyi 1940, 8 ff.; E. Birley: The religion of the roman arm>. Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt IL Principat 16.1 (Religion) Berlin New York 1978, 1506-1541. Alföldy Géza ezen isten-alak megjelenését Alexander Severus korában összekapcsolja a dunai 48