Budapest Régiségei 25. (1984)
KÖNYVISMERTETÉSEK - H. Kérdő Katalin: Fitz Jenő: Pannonok évszázada (Pannonia 193-284). Budapest, 1982. 510-511
Fitz Jenő: Pannonok évszázada (Pannónia 193-284) Corvina Könyvkiadó, Budapest 1982. 79 oldal, 21 szövegközti rajz, 105 kép A Hereditas sorozat újabb kötetében, mint a címe is mutatja, a római történelemnek abba a korszakába kalauzolja el a szerző az olvasót, amikor Pannónia ha csak rövid időre is, de vezető szerepet játszott a római birodalom sorsának alakulásában. Ennek okait Alföldi András munkássága óta vizsgálja a kutatás. Legutóbb Mócsy András dolgozta fel ezt az időszakot Pannónia a késői császárkorban c. munkájában. Fitz könyve az első olyan mű, amely kiemelten ezt a szűkebb időszakot dolgozza fel, az eddigi irodalom, igen nagy részben saját munkássága alapján, a nagyközönség számára is élvezetes formában. „A polgárháború" címet viselő első fejezetben Commodus halálától írja le az eseményeket pergő ritmusban. Az egymást gyors egymásutánban váltó császárokat éremábrázolásaik segítségével hozza emberközelbe. Hangsúlyozza F., hogy Septimus Severus uralomra jutásakor a vezető réteg saját embereivel való megtöltése még ugyan nem okozott jelentős változást Pannoniában, de már megindult a folyamat, melynek során a tartományi csapatok mind jelentősebb szerepet kapnak a birodalom sorsának irányításában. Talán nem lenne haszontalan, ha „A római Birodalom a III. sz. elején" (8. o. 1. kép) térképen nemcsak a két pannóniai provincia lenne feltüntetve név szerint, hanem a többi Duna-menti provincia is, hiszen az események kapcsán gyakran szerepelnek a szövegben. A második fejezetben („Császárlágotagás 202-ben") a marcomann háborúk utáni pannonia helyzetképet rajzolja meg, majd a századforduló gazdasági fellendülésének okait vizsgálja a szerző. Legfontosabb tényezőnek a katonák zsoldemelését, és ennek kapcsán a megnövekedett pénzforgalmat említi. Ehhez járult még Septimus Severus látogatása a provinciában. Az ez alkalomra tett előkészületek, építkezések, ünnepségek során a provinciában forgalomba került nagy mennyiségű pénz ösztönzőleg hatott a helyi ipar és kereskedelem fejlődésére. Szinte a helyszíni tudósítás közvetlenségével írja le a császári útvonalat és az eseményeket. A következő fejezetben „Virágkor a Severusok alatt" címen a Severusok alatti építkezéseket mutatja be, hangsúlyozva, hogy a colonia Ül. municipium rangok adományozásával összefüggésben legnagyobb mértékben a katonavárosok fejlődtek. Megrajzolja az aquincumi canabae és polgárváros, Carnuntum, Vindobona, Intercisa arculatának főbb változásait, a borostyánút menti municipiumok és coloniák; Scarbancia, Savaria, Siscia mérsékeltebb fejlődését. Beszél az utóbbi két városnak nyújtott állami támogatás jelentőségéről, valamint a villa rustica-k számának gyarapodásáról. Szól a coloniák és municipiumok territóriumán épült villákról, továbbá a fellendülés következtében a nagybirtokok számának növekedéséről, a luxus berendezésű villák építéséről. Tertulliuanus idézetével teszi szemléletessé a kor hangulatát. A „gazdasági élet" változásaival ismertet meg a negyedik fejezetben. A megnövekedett zsold, és a határvidék lakói magasabb életszínvonalának következményeit vizsgálja. Foglalkozik az ipari termelés, és a kereskedelem súlypontjának eltolódásával a limes menti településekre, a helyi ipar fellendülésével, az import csökkenésével, a pénzforgalom alapvető változásaival. A gazdasági fellendüléssel összefüggésben beszél a keletiek nagy. számban való bevándorlásáról. Az ötödik fejezet „a társadalom" címet viseli. Ebben az egységes pannóniai társadalom kialakulásának folyamatát mutatja be F., rámutatva, hogy a pannon öntudat kialakulása együtt járt a helyi sajátságok elszürkülésével. Az egyes társadalmi rétegek szerepének változásait az epigráfiai anyag tükrében mutatja be. Külön foglalkozik a keletiekkel, és a rabszolgaság provinciákban oly ellentmondásos szerepével. A társadalmi kiegyenlítődés betetőződéseként említi Constitutio Antoninianat. Az előző fejezetekben leírt gazdasági- és társadalmi változások hatását vizsgája „a kultuszok" átalakulására a hatodik fejezetben. Keresi annak okát, hogy a helyi és az itáliai képzetek között miért nem jött létre szintézis. Bemutatja a hivatalos és nem hivatalos kultuszok változásait és az ezekben szerepet játszó isteneket. Ezt követi a misztériumvallásoi, majd a szinkretisztikus fejlődés legjellemzőbb példájaként a Pannoniához kötődő Dunavidéki lovasistenség emlékeinek ismertetése. Végül a vallási képzetek vetületeként kitér a temetkezési szokások változásaira. A ,.kultúra és művészet" c. fejezetben a szerző megismerteti az olvasót à pannóniai, provinciális szellemi élet szerény emlékeivel, a gazdasági fellendülés következtében megnövekedett számú építkezések egyre nagyobb luxusával, az utóbbiakhoz kapcsolódó iparos tevékenység, köztük a kőfaragás felvirágzásával. Kiemeli az emlékek közül a mitológiai domborművek csoportját, melyek népszerűségét ugyanarra a Rómához és a birodalomhoz kapcsolódó érzelmi kötődésre vezeti vissza, melyet már a társadalomról szóló fejezetben kifejtett. A „katonai vezető szerep" kialakulását a severuskori előléptetési kedvezményekből kiindulva vizsgálja F. Az epigráfiai anyag alapján, jellegzetes karriereken keresztül mutatja be az illyricumiak egyre növekvő szerepét mind a praetorianus gárdában, mind a magasabb parancsnoki tisztségekben. Az illyricumi hatalomátvétellel ill. a diocletianusi korra való előre utalással zárja le e folyamat bemutatását. Amivel talán a szerző adós marad ebben a fejezetben az a nem-szakember olvasó számára a „illyricumi" fogalom pontosabb meghatározása, hiszen a korábbiakban a pannoniaiakról, a pannon öntudat kialakulásáról olvastunk. Külön fejezet foglalkozik (Határmódosítás 214-ben) a caracaliai határmódosítás okaival katonai és politikai 510