Budapest Régiségei 25. (1984)

Székely György: Dr. Zolnay László (1916-1985) 1-3

Dr. ZOLNAY LÁSZLÓ (1916—1985) A Budapesti Történeti Múzeum nevében búcsúzom Zolnay Lászlótól, kiemelkedő régész és történész kollégánktól, aki mindnyájunk számára váratlanul hagyott el bennünket, akinek további terveiről a halála előtti hónapokban is oly sokat beszélgettünk. Zolnay László igen sokoldalú kutató volt, munkássága számos történeti diszciplinát érintett, még a fogalom népszerűvé válása előtt alkalmazta az interdiszciplináris módszert. Történelmi kérdések még a középiskolában kezdték foglalkoztatni, ilyen témakörből már 1935-38 között jelentek meg dolgozatai. Egyetemi disszertációja a filozófiatörténet köréből készült, etikai munkájának egy kötete 1944-ben jelent meg. Mindez feltétele volt későbbi művelődéstörténeti érdeklődésének. Ez kiteljesült az anyagi kultúra és a művészet története iránti érdeklődéssel 1949től, amikor a Múzeumunkban több szakaszban végzett régészi munkája során találkozott település- és építészettörténeti problémákkal, a régészeti munkát pedig egyre inkább módszernek tekintette a történet-művelődéstörténet jobb, alaposabb megismeréséhez. Ilyen jellegű munkássága további szemléletbővülést hozott a budaszentlőrinci pálos-kolostor területén hosszú időn keresztül végzett és jelenleg felújított ásatásaival, amelyek több korszak templom- és kolostorépítészetét, az egyházi építményekhez tartozó temetkezést és falutelepülést világítják meg. Erre vonatkozó terveit már tanítványai valósítják meg. Igen érdekes és szellemi életünket mindmáig megmozgató vitákat eredményező feltárásokat végzett Zolnay László a budai Várhegyen, ahol kereste az első királyi szálláshelyet, kutatta a királyi Vár előtti falusias és korai polgári település régészeti leleteit, igyekezett meghatározni a Palota és a polgárváros közötti árok- és falrendszert. A Vár kiásott területének romparkká alakításának ügyével elmélyülten foglalkozott. A budai Várhegy északi felén feltárta a középkori zsidónegyed két zsinagógáját és e munka folytatását Scheiber Sándor professzorral való aktív egyetértésben utolsó pillanatukig szorgalmazta. Valamennyi feltárásról elemző és dokumentált publikációkat tett közzé a szakmai folyóiratokban. Közben Esztergomban a Várhegy északi felében lévő érseki ház tisztázása tartozott nagyobb ásatási- feldolgozási témái közé, foglalkozott a városi vezető réteg genealógiai és települési problémáival és gyűjteményes kötet kiadásával fellendítette Esztergom múzeumügyét. Felejthetetlen kollégánk kutatásainak a széles olvasóközönség előtt legismertebb része az országos, sőt, európai jelentőségű budavári gótikus szoborlelet feltárása