Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

1980-ban feltártuk egy összefüggő területen a 119— 221. sírokat, melyek jellegükben nem térnek el a korábban feltárt síroktól. Ezúttal a temető szerkezetére vonatkozóan nyertünk adatokat. 1981-ben a Bogdáni úton folytattuk a római kori temető feltárását; a tavalyi árkokhoz K-en és É-on csatlakozva. Feltártuk a 222—386. sz. sírokat, melyek kiegészítik a korábban előkerült temetőrészeket. Mellékleteivel kiemelkedik a 275. számú sír, melyben a női csontváz mellett két üvegedény, faragott gagátlapocskákból álló ékszer, övmaradványok, gyűrű, kulcs kerültek elő. Az idei feltárással a létesítendő autóbusz végállomás területén a kutatásokat befejeztük. A temető teljes egészében azonban nincs feltárva, csupán azon részei, melyeket az építkezés megsemmisített volna. Zsidi Paula 50. Kazal u. (Kaszás dűlő) Az 1977-ben megkezdett ásatások folytatására 1979ben, két szakaszban került sor. A már korábban kutatott, 1. sz. épületnek nevezett objektum feltárását folytattuk az egykori Aranyhegyi patak mentén. (Kazal u. 7.) Megállapítottuk, hogy a 2.sz. vége—3. sz. elejére keltezhető építmény a Polgárváros legdélebbi létesítménye, valószínűleg legalább kétszer átépítették. Több helyiséges, nagy kiterjedésű épület volt. Egyben ez az objektum volt a Ny-i határa is a beépítettségnek. A továbbiakban a városfalhoz közelebb eső részeket kutattuk át, ahol is egymásra merőleges kövezett utakhoz csatlakozó magazin szerű, egyrétegű települést találtunk, melyeknek kora megegyezett a Kazal utca 7-ben feltárt építménnyel. A beépítettség K-i határát a HÉV vonalával párhuzamos dűlőút mentén húzott két negatív árok határozta meg. A magazinszerű építmények belsejében későrómai kőlapos sírt találtunk, már bolygatott állapotban, s ugyancsak ezen a tájékon (2. sz. épület) szórványos későavarkori cseréptöredékeket. Pető Mária 51. Kazal u. - Húsz ti u. Az 1980 évi ásatási szezonban a Polgárváros D-i városfala és a körzetében levő település összefüggését vizsgáltuk. A beépítettség egészen az egykori városfalig terjedt, kőházas, utcákkal ellátott település formájában. Az épületek kora itt is a 2.sz. vége—3. sz. eleje, feltevésünk szerint azért létesítették, mert Aquincum kinőtte azokat a kereteket, melyeket a falon belül meg tudott valósítani. A 2. sz. épületben tovább folytattuk az ásatást, itt újabb két sír került elő, melléklet nélküli csontvázas sírok, bolygatott állapotban. Az egyik falba másodlagosan beépítve (3. sz. épület) korarómai feliratos követ találtunk. Pető Mária 52. Keled u. A század eleje óta ismert Aranyároki temető területén a Volán vállalat autóparkoló alapozásához talajegyengetést végeztetett. A tereprendezéshez kapcsolódó leletmentésünk során 13 szórt hamvasztásos sírt tártunk fel. A sírokban ép agyagkorsót, urnát, balsamárium töredékét, bronz veret töredékeket és érmet találtunk. A leletek a sírok korát i.sz. 2. sz.-ra keltezik. Kába Melinda 53. Kórház u. 23-29. A KNy-i gázcsőárokban a légióstábor principiájának néhány fala került elő 1981-ben. Kocsis László 54. Kórház u. játszótér A játszótér szomszédságában tisztáztuk többek között a 2.-3. sz.-i légióstábor principiájának hátsó helyiségsora keleti zárófalának újabb szakaszát. Előkerült a hypocaustummal ellátott zászlószentély déli falának egy részlete. Az ásatás 1976-ban volt. Szirmai Krisztina 55. Korvin Ottó tér 1979 január—március hónapokban Bertalan Vilmosné szelvényeiben esetlegesen előkerülő római kori objektumokat figyeltünk. A 78/1—2 szelvényekben a középkori rétegek alatt erősen megrongált, több helyütt kiszedett, incertum technikával rakott keskeny, római kori falmaradványok mutatkoztak, közvetlenül a 13. sz.-i padlószint alatt. A falak környékén csak Árpád kori edénytöredékek kerültek elő, római kori nem, ezért az épületrészeket nagyon késeieknek (370 utániak) és nagyon rövid ideig lakottaknak, használtaknak (maximum 15 év) tartjuk. A 78/3A szelvény D-i meghosszabbításának K-i metszetében mutatkozó római kori beásás néhány 2.— 3. sz.-i, a D-i metszetben levő pedig kevés 4. sz.-i edénytöredéket tartalmazott. A 79/3 szelvényben az 5 cm vastag Árpád kori padlószint alatt közvetlenül viszonylag jó állapotú, erősen habarcsos, incertum technikájú NyK irányú fal mutatkozott, D-i oldala mellett a Sockel alatt 108 cm-rel hét karólyuk feketéllett a sárga agyagban. A fal É-i oldala mellett erősen kiégett falú és aljú nyeles kemence gödör fele került elő, benne néhány csorgatott mázas tál és korsótöredék, valamint vassalak volt. Egyéb római kori jelenséget a területen nem észleltünk. Topái Judit 467