Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

későbronzkori temető korábban feltárt É-i részéhez és az 1979-ben a 180 m hosszúságú szelvény Ny-i oldalához csatlakozva. A leletmentés során feltártunk 14 sírt. Ezek közül 12 csontvázas és hamvasztásos (szórthamvas és urnás) temetkezés a harangedény-csepel csoport körébe tartozik. A sírok a szelvény teljes hosszában, egymástól nagy távolságban, elszórtan helyezkedtek el. A sírleletek között jelentősek a jellegzetes díszített harangedények, réztőr és csontamulett. Két szórthamvas sír a későbronzkori kultúra temetőjéhez tartozott (uransíros kultúra) s a kutatóárok D-i részén a temető É-i részét jelzi. Az egyik sírban valószínűleg gyermek hamvai voltak, amire az agyagcsörgők és a szoptatós edény utal. Ugyanebben a sírban találtunk egy madártojást is. Az ásatási terület É-i részén avarkori telepnyomok kerültek elő. Az előzetes leletmentő ásatás költségeit a Fővárosi Gázművek biztosította. Munkatárs: Kőszegi Frigyes, az ásatáson részt vett: Endrődi Anna, régész, Győry Hedvig és Márity Erzsébet régészhallgatók (az ásatás 1980-ban volt). Napközis tábor építkezése miatt előzetes leletmentés vált szükségessé a védetté nyilvánított kora- és későbronzkori temető területén. A munkálatok már csak a korabronzkori harangedény-csepel csoporthoz tartozó temetőt érintették. A feltárt 20 sír közül 18 korabronzkori és 2 a temető területén szórványosan előforduló népvándorláskort képviselte. Ezzel az összes feltárt sírok száma 480-ra emelkedett. A korabronzkori sírokból 7 csontvázast, 10 urnatemetkezést és 1 szórthamvast tartalmazott. A csontvázas sírokban a jellegzetes mellékleten kívül (harangedény, csuklóvédő réztőr, csontgombok) először került elő ívelt aljú, háromszög alakú kő nyílhegy. A NyK-i irányítású népvándorlási sírok egyikében csontfésű és vas karperec került elő. A védettség ellenére többször végeztek bejelentés nélküli földmunkát, melyek során sírokat pusztítottak el. A leletmentés munkatársai Kőszegi Frigyes és Nagy Margit régészek voltak. A rajzokat Debiczky Katalin, a fotókat Molnár Ilona készítette (az ásatás 1982-ben volt). Schreiber Rózsa IV. kerület 4. Káposztásmegyer - Farkaserdő 1982. július 12-szeptember 2-ig folytattunk ásatást a leendő Káposztásmegyeri lakótelep II. ütemterv területén (Káposztásmegyer-Farkaserdő hrsz.: 76 567). Az ásatás során, a későrézkori péceli kultúrába tartozó telepet és temetőrészt tártunk fel. Eddig a telep 32 gödrét tártuk fel, melynek többsége hengeres falú, egyenes aljú hulladékgödör. Az előkerült leletanyag a péceli kultúra klasszikus fázisát képviseli. Igen jelentős a telepen előforduló állattemetkezés nagyszámú jelentkezése, juh, szarvasmarha és kutyakoponya rituális temetését is megfigyelhettük. A telephez tartozó temetkezéseket az előkerült faragott sztélé jelzi, melynek magassága: 2 m 25 cm. Eddig két zsugorított csontvázas sírt tártunk fel. A telep és a temető a Duna árterületéből kiemelkedő széles dombháton fekszik. Megfigyelésünk szerint a telepjelenségek a domboldalon és a dombhát DNy-i részén tovább folytatódnak. Az ásatáson részt vett Tóth Judit és Debiczky Katalin régészhallgató. Endrődi Anna XI. kerület 5. Kőérberekút 1977-ben a Kőérberki úti „Vasvári" laktanya területén földmunkák során csontokat és cserepeket találtak. A laktanya területének középső részén az „A" jelzésű épület 200—350 cm mély alapárkaiban találták a leleteket. Leletmentő ásatásra, a leletek előkerüléséről helyszínrajz, fotó készítésére nem nyílt lehetőségünk. A régészeti anyag tipológiai szétválasztása alapján megállapíthattuk, hogy a lelőhelyen a földmunkák során korabronzkori (makói csoportba tartozó) és középsőbronzkori telep (vatyai kultúra) hulladékgödreire bukkantak. Továbbá előkerült a területen a korabronzkori csontvázas sír és a környékről egy kézzeit formált népvándorláskori edény. Munkatárs: Nagy Margit. Schreiber Rózsa 6. Mezőkövesdi út 10—12. -vei szemben 1976-ban a 43.567 hrsz.-ú területen, az Elektromos Müvek ideiglenes jellegű telephelyének kialakításával párhuzamosan régészeti megfigyeléseket végeztünk, melyek során római kori tetőfedő tegulatöredéket és néhány őskori — talán péceli kultúrába tartozó — cserepet gyűjtöttünk össze. Szirmai Krisztina 458