Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Bertalan Vilmosné: Óbuda 1355-ös és 1437-es határjárásának régészetileg meghatározott határpontjai 419-429

kori épülettől DK-re középkori kemence és tüzelőhely maradványai kerültek elő. Az Árpád fejedelem út közelében a volt Serfőző utca folytatásában a Kulcsár utca alatt újkori és azoknál korábbi, feltehetőleg középkori épületek faimaradványait találtuk. Az újkori épületek falai és újkori betöltési rétegek alatt ezen a területen közel 3 m széles É—D-i irányú római falat találtunk (Ny-i oldalán a fal zoklija Af. 101,30-nal jelentkezett).

8 Ez az É-D irányú fal a 4. sz.-i erőd K-i záró fala, melyet Szirmai Krisztina, Facsádi Annamária és Németh Margit több helyen meghatározott.

9 Az erődfal K-i széléhez épült hozzá az a K—Ny-i tájolású ház, melyet a 18. századi épület miatt bontottak el. Ennek az épületnek Ny-i fala a 4. sz.-i erőd visszabontott felületén folytatódott (18. kép). Ezen a területen újkori rétegekkel bolygatva több nagy jelentős római kori épület részletét határozták meg.

10 Ezek az épületek, miután őket csak az újkorban botották el és a faltetők a terület középkori szintje fölött jelentkeztek, feltételezhetően a középkorban is álltak, s valószínű, hogy a két határjáró oklevél adatai ezekre vonatkoznak.

11 A 4. sz.-i erőd 101,90 m-re visszabontott felületén köves útréteget határoztunk meg, mely feltehetőleg folytatása a Dunához levezető középkori útnak (19, 20. kép). Tehát az eddig ismert régészeti eredményeket összevetve, a területre vonatkoztatható okleveles adatokból arra a következtetésre juthatunk, hogy a volt Lajos utca és Serfőző utca sarkán feltárt középkori ház azonos az 1355-ös és az 1473-as oklevélben említett Ladislaus Thompa illetve Tumpa házával

12 (1. kép 4. sz.) és az útszakasz, mely ettől a háztól keletre jelentkezett azonos az oklevelekben megemlített, közvetlenül a Duna partjáig futó úttal és két oldalán Rövidítések Bártfai Szabó 1938 Bártfai Szabó L. : Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Budapest 1938. BpR Budapest Régiségei Csorba 1976 Csorba Cs.: Az óbudai szent Margit egyház környékének kutatása. BpR XXIV/1. (1976) 257-264. Jegyzet 1. „.. ., abinde versus merudiem per murum dirutum, ciuis lapides usque ad finalem lapidem sunt pro metis asignati, et abinde per quandam metam terream ad murum curie fratum minorum, cuius porta respicit versus ecclesiam albam beate virginis, et abhinc trafiseundo vicum circa allogium seu domum c/oloni r/eginalis currit per ortos ad quoddam fossatum, quod est ante castrum, quod quidem fossatum dividitur per quandam viam álló házakkal „. . . per quam viam ante castrum tendit versus Danubium per vicum, qui incoatur inter domos Ladislai Tumpa dicti ex una parte, sub cuius domo est lapis longus fixus in terram, et ex alia parte Petri fim* Emerici venit usque rippam Danuby inter domos magistri altaris beate Virginis et Nicolai Sclaui ex alia parte, et abinde transit Danubiaum ad Insulam leporum .. ."

13 (1. kép 5. sz.). Az É-i középkori ház szemétgödrében gazdag 13. sz.-i üveganyagot találtunk.

14 Ugyancsak középkori és újkori falmaradványokat találtunk a jelenlegi Árpád fejedelem út útteste alatt. Ezek között a K-Ny-i középkori út D-i oldalán álló falmaradványok között kell keresnünk azt a vámházat, melyet egy 15. sz.-i oklevél említ, s melyet Erzsébet királyné az óbudai kikötő vámjával együtt a klarissza kolostornak adományozott. Feltehetőleg ugyancsak a kikötőhöz futott az ÉKDNy-i út, melynek rövidebb szakaszait a Lajos utca 158-tól K-re, a volt Lajos u. 165. helyén és a 4. sz.-i erőd saroktornyától D-re határoztuk meg. Az út legmélyebb szintje 11—12. sz.-i kerámiával volt datálható, a fölötte húzódó rétegben 13. sz.-i kerámia és a legmagasabb rétegén 14—16. sz.-i "kerámia került elő. Ez az út lehetett az esztergomi nagy utat a révvel összekötő 11—12. sz.-i piac utca, melyből a 14-16. sz. között a piac tér a mai Lajos utca 158. körül kialakult. Az út körül korai épületek maradványai, kerámia és egyéb leletanyag került elő

15 (21. kép). A leletek kora jól összeegyeztethető a piacra és a révre vonatkozó okleveles adatokkal és az óbudai városfejlődésnek azzal a korai szakaszával, melyet Fügedi Erik és Kubinyi András felvázolt.

16 Kumorovitz 1976 Kumorovitz L. B.: Óbuda 1355. évi felosztása. (I. Lajos kriály és Erzsébet anyakirályné. 1355. aug. 17. és 1356. okt. 17,-i oklevelek.) BpR XXIV. (1976). TBM Tanulmányok Budapest Múltjából magnam, per quam itur ad predictam ecclesiam Albam beate Virginis, in ciuis fossati utriusque latere sunt due mete lapidée, quarum una ex parte septemtrionali separat portionem civitatis ecclesie cedenti et alia ex parte meridionali separat portionem regali, per quam viam ante castrum tendit versus Danubium per vicum, qui incoatur inter domos Ladislai Tumpa dicti ex una parte, sub cuius domo est lapis longus fixus in terram, et 420