Budapest Régiségei 25. (1984)

TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Óbuda – Vetus Buda – a régészeti kutatások alapján, 1973-1981 35-42

római erőd déli falának megbontása után a Kovács vicus terjeszkedett, kápolnája, a Margit kápolna a civitas korábbi D-i határán belül épült. (1. kép 7. sz.) A Kovács vicus kápolnáját, a Margit kápolnát 1269ben említi először oklevél.

2 6 A kápolna helyét a ma álló templom helyével azonosítjuk, amit a 18. sz.-i templom D-i oldalán előkerült középkori kápolna és sírok előkerülése is valószínűsít.

27 Az ÉD-i irányú Kovács utcának a királynéi vártól D-re eső szakaszán három 13-14. sz.-i kőház részletét, agyagpadló, kemence és tüzelőhely maradványokat és egy K-Ny-i utca részletét találtuk.

28 A középkori úttest alatt ÉD-i irányú római út húzódott, mely a 4. sz.-i erőd D-i kapujához vezet. A kaputól D-re az út Ny-i oldalán késő római ötkaréjos temetőkápolna és sírok kerültek elő.

29 Az út K-i oldalán romos római épületen belül 7-9. sz.-i avar kerámiát találtunk. Ugyanitt a római kori rétegek alatt őskori településnyomok voltak.

30 Ezen a területen (Magyar Lajos—Perc—Mókus u.) épült fel az Erzsébet kriálynő által alapított klarissza kolostor. (1. kép 9. sz.) A kolostor teljes kiépülésekor 1353 után megszűnik a Kovács utca D-i szakasza. A kolostort Ny-ról és D-ről szántóföldek és mezők vették körül.

31 A kolostor területe elsősorban adományok és vásárlások útján K-i irányba bővült. A 15. sz.-ra itt zárt enclave alakult ki, melyet az apácák jobb ágy faluként igazgattak.

32 A kolostor É-i határa (1373 után) a kis utca, „piatea minor", melynek K-i folytatása a klarisszák két háza között a piactérhez futott. Tehát a piactérhez csatlakozott a kolostor K-i széle. Itt épült fel 1367 körül az Erzsébet királyné által építtetett kőház, mely a kereskedők számára készült.

33 A domus apotecariorumot később Erzsébet az apácakolostornak adományozta. A piactér a 14—15. század folyamán épült be. Háromszög alakú formája a 15—16. sz.-ra rajzolódott ki (1. kép 4—5. sz.). K-i széles fésűs, Ny-i széle zártsorú beépítést mutatott.

34 Északi szélén kút volt. Az ÉK—DNy-i utcán kívül nyugatról két utca csatlakozott a térhez, melyek a tér után keleti irányban a Dunapartra folytatódtak (a volt Zichy és Tél utcák nyomvonala) (1. kép 14. sz.) É-i irányban egy utca kötötte össze a Margit utcával (Templom utca részlete) és a plébániatemplommal (1. kép 6-7. sz.) Ennek az utcának a mentén, a keleti és nyugati szélén álló kőházak maradványát tártuk fel. Az utca keleti oldalán álló ház déli fala a 4. sz.-i erőd falának részlete (1. kép 20. sz.). A háztól délre és keletre középkori sütőkemencét és vermeket találtunk. A Margit utcával párhuzamosan húzódó K—Ny-i utca képezte 1355 után a két város határát. Az út E-i és D-i oldalán több kő házal és kemencét tártunk fel. Az utca D-i oldalán 5 helyiségből álló házat is találtunk

3 5 (1. kép 19. sz.). A piactértől D-re, az ÉK—DNy-i utca folytatásához csatlakozhatott feltehetőleg az a K—Ny-i 13. sz.-i utca, mely a Kovács u. és a Duna part között húzódhatott. Az út Ny-i szakasza a klarissza kolostor területére esett (1. kép 14. sz.). Az utcák burkolata kisebb kövekbpl és tégladarabokból álló 5—10 cm vastagságú réteg. Kialakítása azonos a Buda területén feltárt középkori utak kialakításával. A 14—15. sz. folyamán épült kő házak az utcákra merőlegesen vagy az utcával párhuzamosan helyezkedtek el. A piactéri házaknál 18. századi toldásokat lehetett meghatározni, ami az épületek folyamatos felhasználásra mutat. A keleti házsor nyugati irányú toldásával az eredeti középkori tér beszűkült. A középkori tér funkciója is tovább élt. Az újkori Óbudának ez volt egyideig a piaca. A helyreállított egy emeletes piactéri ház, a mai Lajos utca 158. számú, egyetlen álló emléke a középkori városnak. Rövidítések Bertalan 1973 Bertalan V.-né: Adalékok Óbuda középkori helyrajzához, BpR 23 (1973) 99-112 Bertalan 1976 Bertalan V.-né: A 14. századi óbudai klarissza kolostor. BpR 24 (1976) 269-278 Bertalan 1977 Bertalan V.-né: RégFüz 30 (1977) 53-56 Bertalan 1978 Bertalan V.-né: RégFüz 31 (1978) 99-104 Bertalan 1979 Bertalan V.-né: RégFüz 32 (1979) 111-113 Bertalan 1980 Bertalan V.-né: RégFüz 33 (1980) 33, 94-100 Bertalan 1981 Bertalan V.-né: RégFüz 34 (1981) 70, 89-95 BpTört I-V. Budapest Története I-V. Budapest 1973-1980 BpTörtOklEml BpR Csorba 1976 Györffy 1973 Kubinyi 1972 Kumorovitz 1971 Szerk. Gárdonyi A.: Budapest történetének okleveles emlékei (Monumenta Diplomatica Civitatis Budapest) 1.(1148-1301) Budapest, 1936 Budapest Régiségei Csorba Cs.: Az óbudai Szt. Margit egyház és környékének kutatása. BpR 24 (1976) 257-267 Györffy Gy.: Budapest története az Árpádkorban. BpTört I. 217-295 A. Kubinyi: Die Anfange Ofens. Berlin 1972? Kumorovitz L.B.: Buda (és Pest) „fővárossá" alakulásának kezdetei. TBM 18 (1971) 7-54 36