Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Bertalan Vilmosné: A Fő téren feltárt középkori maradványok : előzetes ásatási jelentés 393-418

Bertalan 1976 Bertalan V.-né: Fő tér 1. Zichy kastély. BpR 24 (1976) 441. Kubinyi 1973 Bertalan 1982 Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések. 1977—1980. MMémÉpEgylKözl BpR 25 BpR Budapest Régiségei MonEpVespr BpMűeml I—II. Budapest Története I—V. Budapest 1973-1980. Gárdonyi 1945 Gárdonyi A.: Óbuda és környéke a középkorban. BpR 14 (1945) 573-589. TBM Kubinyi A.: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541). BpTört II. 7-233. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye Monumenta Romana Episcopatus Vespremiensis. I—IV. Bp. 1885-1891. Tanulmányok Budapest Múltjából. Jegyzet 1. Fügedi E.: Topográfia és városi fejlődés a középkorban Óbudán. (La topographie et el développment urbain á Óbuda (Vieux-Bude) médiéval.) 8 TBM 12(1959)42,51. 2. Garády S.: A budai (óbudai) káptalan alapítása. 9 TBM (1939) 81. 3. Csemegi J.: Hol állott az egykori Óbudai királyi vár? 10 MMémÉpEgylKözl Értekezések, beszámolók. (1943) 5. f. 34-35. -GerevichL.: Kálvin köz 2-34. 11 Az Óbudai királynéi vár. BpMűeml II. 366—382. 4. Bertalan: 1973,102. 2. kép 12 5. A falakra ráhúzódó barna törmelékes rétegben 13 (A—A metszet) 18.—19. sz.-i anyag volt. A köves réteg alatt 13. sz.-i kerámia, vasszög tégladarab került 14 elő. A falsarok alapozási síkja alatt a sötétbarna rétegben római kori anyagot találtunk. 6. Az eddig feltárt húsz középkori csontváz közül tizenhétnél azonos jelenséget figyelhettünk meg. A sírok helyét a téglapadlóban a téglák megsüllyedéséből adódó foltok jelezték. A téglákon egy sötétbarna réteg alatt hamus, faszenes sáv húzódott, ezen fehér, puha mészkőtörmelékből és elmállott vakolatból, falazótégla töredékekből és habarcs- 15 csomókból álló bontási törmelék volt. A négyzetes sima téglákból álló padlót 2—3 cm vastag fehér, vagy 16. szürke habarcsos rétegbe ágyazták. A padló alatt a 17. sírok betöltésében törmelékes barna föld a padlóból származó téglák töredékével, habarcscsomókkal, em- 18. béri csontvázak részletével és nagyon kevés 14.—15. sz.-i kerámiával keveredett. A csontvázak a padló alatt 70—120 cm mélységben kerültek elő, két felső rétege nehezen volt szétválasztható. A csontvázak lelőkörülményei alapján arra következtethetünk, hogy a felső sírréteget 1526-ban az Óbudát megszálló törökök kirabolták. A sírokat 1526 után, a káptalan visszatérésekor ismét betöltötték törmelékkel és új téglapadló készült a 14. sz.-i padló helyén. Három csontváz részlete a templom É-i és D-i mellékhajó- 19. jának területén, a barna agyagos rétegben került elő, 20. a étglapadló alatt 150—180 cm mélységben. Ezek- 21. nek a csontvázaknak a kibontására nem volt lehetőség. 7. Bertalan: 1976.441., 1976/2,102., 107. ábra. Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések a jelen kötetben. A Harrer Pál utca 4—6. területén a 13. sz.-i kerámiával datált útréteget találtunk. . Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések a jelen kötetben. A későrómai fal keleti és északi széle átépítést mutat. A falon a 17.—18. sz.-i bontási réteg húzódik. Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések a jelen kötetben. Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések a jelen kötetben. Gárdonyi: 1945, 578. Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések a jelen kötetben. A Fő téren az l-es számú épülettel párhuzamosan húzódó vízcsőárokban megtaláltuk a fal helyét. A fal kibontásában újkori anyag volt (D—D metszet). Az 1981. évi ásatásnál a Fő tér 1. udvarán még egy harmadik ponton is megkaptuk a fal kiszedett helyét. A K—Ny-i falat megbontották egy 13.—14. sz.-i épülettel, melynek alapozási síkja a korábbi fal alapozási síkjánál jelentkezett. Bertalan V.-né: 1981. évi ásatási dokumentáció, BTM Adattár. Bertalan V.-né: Ásatási és leeltmentési jelentések a jelen kötetben. Bertalan: 1976/1, 441. 1976/2., 102., 108. ábra. Bertalan V.-né: Ásatási és leletmentési jelentések a jelen kötetben. A feltételezett É—D-i utcának, a Duna utcának nyugati házsorához tartozhatott a 10. és 11. ház részlete, melyeket a préposti palota utolsó középkori átépítésénél belekapcsoltak a korábbi épületkomplexumba. Azonos struktúrájú falakat és rétegviszonyokat találtunk a Korvin Ottó tér északi részén a park területén is, a falak talán a 14. sz.-i templom déli oldalán húzódó palotarész tartozékai. A feltárt két épületcsoport összetartozását csak a mai úttesten, további kutatással lehetne igazolni. Egyetemi Könyvtár kézirattára. Ab. 228. 41. Bertalan: 1973., 102., 2. kép. 1348. június 19. „SuppÜcat sanctitati vestre devota vestra filia Elizabeth, regina Ungarie, quatinus sibi et preposito ac capitulo ecclesie beaté Marie virginis in Veteri Buda, Wespriminiensis diocesis, quam ipsa iuxta ecclesiam beati Petri apostoli ibidem, de 396