Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Bertalan Vilmosné: A Fő téren feltárt középkori maradványok : előzetes ásatási jelentés 393-418

tethettünk, hogy az épületek azonos korúak és feltehetőleg azonos rendeltetésűek lehettek. Ez a két épület párhuzamos azzal a térrel vagy utcával, melyet a prépostsági templom nyugati oldalán feltételeztünk. Mindkét épület maradványát tiszta fehér épülettörmelékből álló bontási réteg takarja, melyet egy 19. sz.-i réteg zár le. A fehér köves rétegből középkori kerámia, románkori (16., 17. kép), gótikus (18., 19. a.,b.,c, kép) és reneszánsz (20. kép) faragott kövek részletei és falfestés töredékei kerültek elő (21. a.,b. kép). A prépostsági templom körüli téren az 1. és 2. épülettől délre egy más falstruktúrájú, de ugyancsak a hosszanti oldalával a templom felé forduló épület maradványa került elő a mai Hídfő utca útteste alatt.

8 Az 1. és 2. sz. épülettől É-ra egy további épületnek (3. sz.) az észak—déli irányú falrészletét tártuk fel, melynek nyugati oldalán középkori réteg húzódott

9 (22. kép). A belső falszintje Af. 103.47 m magasságban van. A 3-as számú épülettől K-re észak—déli falak mutatkoztak, melyeken a 14,— 15,-i sz.-i átépítést lehetett meghatározni (23. kép). A szélesebb későbbi fal átvágásánál kitűnt, hogy egy korábbi keskenyebb falra épült rá, melynek keleti oldalán köves szint mutatkozott, Ny-i oldalán a középkori átépítést megelőző bontási réteg volt meghatározható. Ettől az épületcsoporttól É-ra egy jelentős kőépületnek nyugati homlokzatát tártuk fel a Harrer Pál utcában. Ez a 4-es számú épület a templomok északi oldalával lehetett párhuzamos (2. kép 4.sz.). Homlokzata nagyméretű kemény mészkő kváderekből volt kialakítva. Ezek a kövek feltehetőleg a Kórház utca 7. helyén feltárt római táborkapu tornyának falából származtak. A 4. sz. épület DNy-i sarkánál a barna törmelékrétegben emberi csontváz maradványai kerültek elő. Az épület ÉNy-i sarkához feltehetőleg ÉD-i irányú, 13. sz.-i utca csatlakozott.

1 ° Az út K—Ny-i irányban is jelentkezett, a K—Ny-i római út felett. A 4. számú épületnek a nyugati oldala 8 m hosszú lehetett, homlokzatán nagy kváderkövekből álló, a falsík elő kiugró lizénákkal. A Fő tér 3. udvarán és pincéjében végzett kutatásnál az épület fehér köves bontási rétegét találtuk meg és keletéit, leletanyaggal nem meghatározható csontvázak részleteit. A pince területén feltehetőleg ennek az épületnek az utolsó kősorát és az alatta húzódó római épület falát tártuk fel.

11 A 4. sz. épülettől K-re nagyméretű palotaszerű háznak a falmaradványai kerültek elő, amelyek részei annak az épületnek, melyet az 1935-ös csatornaárokban a Fő tér EK-i sarkánál, illetve a Laktanya utca és Hajógyár utcai térségben találtak meg. Ezeket a maradványokat vélték all. sz.-i prépostsági templom falainak.

12 A két újabban feltárt kelet—nyugati irányú falszakasz és az épület keleti zárófalának meghatározása kérdésessé teszi ezt a korábbi azonosítást. Sőt a további munka során egy közműárokban, illetve a Laktanya utca 2-ben végzett kutatásnál az épület két osztófalát is megtaláltuk. Ezek az alaprajzi adottságok már kizárják a prépostsági templommal való azonosítást. A keleti osztófalban egy későrómai épület lábazati kövét találtuk, a falazásnál nagyméretű kvádereket használtak fel. A két keleti helyiség 30—40 cm magas osztófal maradványához, illetve a kiszélesedő alapozáshoz 60—70 cm-es 13. sz.-i réteg csatlakozott, amely az alatta fekvő római rétegtől élesen nem vált el. A helyiségek eredeti szintje nem maradt meg. Az épület déli falának kialakítására vonatkozólag az 1979—80-ban végzett leletmentés nyújtott adatokat. Az 1935-ös csatornaárokban feltárt déli falszkasznál is mutatkozott egy 50 cm-es kiszélesedő alapozás. Ugyanilyen kiszélesedő alapozást találtunk az újonnan meghatározott falszakasznál. A kiszélesedő alapozások rendszere is meghatározható volt: 2 méterenként 2 m hosszú és 50 cm széles alapozási szakaszok követik egymást. Ezen a kiszélesedő alapozáson 1 m széles támpillér vagy lizéna indítását bontottuk ki (24., 25., 26., 27. kép). Az épület rekonstruálható hossza a kutatások eredménye alapján 44 m, szélessége 11 m körül lehetett.

13 Az épület nyugati szakaszán az alapozási szintjéig visszabontott falon fehér köves bontási réteg húzódott, amelyet az eddig feltárt Fő téri középkori épületeknél mindenütt megtaláltunk. Az 5-ös épület keleti oldalánál a zárófalon barna földréteg mutatkozott és csak e fölött helyezkedett el az épülettörmelékes fehér bontási réteg. Ennek a jelentős 5-ös számú épületnek tájolása azonos lehetett a 4-es ház elhelyezkedésével, azaz a prépostsági templom körüli térre, vagy utcára hosszanti oldalával fordult. A 4-es és 5-ös épület homlokzatától kb. 12, illetve 16 méterrel délebbre, egy azokkal párhuzamos 2 méternél szélesebb fal részben kiszedett, illetve a római kori szintig visszabontott maradványa került elő (28. kép). Erre a falra is ráhúzódik a fehér épülettörmelékes réteg, melyet itt is egy 18.—19. sz.-i út zárt le. Ezt a kelet—nyugati irányú falat még két ponton meghatároztuk a Fő tér 1-től nyugatra a vízcső áraokban(29., 30. kép) és a Fő tér 1. udvarán, ahol egy 13.—14. sz.-i épület alatt került elő a fal

14 (31., 32. kép), így az eddig ismert hossza 65 m. Az említett fal nyugati szakaszán, a déli oldalon 13. sz.-i agyagos réteget és egy lapos,egymáshoz lazán csatlakozó köves burkolatréteget találtunk. Ennek a burkolatmaradványnak a részlete mutatkozott az l-es és 2-es épület között is. A mai Laktanya utca l-ben ugyancsak három középkori épületnek a maradványát tártuk fel, melyek az eddigi kutatási eredmények alapján ugyancsak lakóépületek lehettek.

15 Elhelyezkedésük iránya megegyezik a 3., 4. és 5. sz. épülettel. Ebbe az épületsorba tartozik az a két középkori ház is, melyek részletét 1974-ben a mai Fő tér 1. udvarán a 14. sz.-i prépostsági templomtól keletre találtunk meg

16 (2. kép 8-9. sz.). Ugyancsak ennek az épületsornak, utcának eddig föltárt legdélibb házmaradványai a mai Korvin Ottó tér keleti oldalán kerültek elő.

17 Ezeknek a házaknak a bejárata,hasonlóan a Fő tér l-ben feltárt épületekhez, a nyugati oldalon volt, az épület déli, illetve északi falánál. Mindkét épületnél az eredeti szint emelése miatt később lépcsővel bővül a bejárat és feltehetőleg az eredeti földszint később pince lett (2. kép, 10. sz., 33., 34., 35. kép). Ennek a 10-es épületnek a feltöltési rétegében 14. sz.-i faragott kőtöredékek kerültek elő, egy fiáiéval és szobrokkal díszített kapunak a maradványai, melyek esetleg a templom, de a templomtól délkeletre feltételezett prépostsági palotából is származhatnak (36., 37., 38., 39. kép). A 14. sz.-i templom délkeleti oldalán egy több helyiség394