Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Parragi Györgyi: Római és népvándorláskori leletek a Szőlő utcában 321-365

számveretek kapcsolódnak a Szőlő utcában már korábban előkerült lószerszámokhoz és lószerszámveretekhez, időben pedig a legkorábbi avarkorba sorolhatók.

27 5. Római érmek sírokból, az 5. és 12. téglasírból, a 1 la, 22. és 28b sírból és a fal tetejéről kerültek elő. Az éremmel datált sírokban veretes öv volt. A római falon és a sírokban egyaránt Constantinus, Constans Valens és Valentinianus császár érme fordult elő. A viszonylag kis helyen sűrűn egymás mellé temetett sírok egy nagyobb temető részét sejtetik. Ezen a területen az 1949. évi csatornázás alkalmával előkerült sírok nagyobb része római kori

28

, de előkerültek a korai avar időkre keltezhető lovassírok is. Az 1964-es leletmentéskor, s az 1970. évi feltáráskor is kerültek elő római rítus szerint épített sírok, így fel kell tételeznünk, hogy ezen a helyen a temetkezés a késő római kortól, de mindenesetre az 5. századtól kezdve folyamatos (54—60). A Szőlő utcai temetkezések feltehetőleg egy nagyobb temetkezési helyhez, talán egy temetőhöz tartoztak. A sírrítus és leletek elemzése alapján a sírokat több periódusba sorolhatjuk. Legkorábbinak a téglasírokat kell tartanunk, s azokat a Ny—K-i tájolású, melléklet nélküli sírokat, ahol a karcsontok behajlítva a bordákon feküdtek. (12, 19, 20, 22. sír) Aquincumban a Gázgyár Rövidítések Kovrig 1955 Kovrig L: Adatok az avar megszállás kérdéséhez. ArchÉrt 82 (1955) 30-44. Nagy T. 1973 Budapest története az őskortól a honfoglalás koráig. BpTört I. 43-126. Jegyzet K. 1. Szilágyi J. : Előzetes Jelentés az Aquincumi Múzeum ásatásairól és szerzeményeiről, az 1949—1950. években. ArchÉrt 78 (1951) 124; Zolnay L.: Ünnep és Hétköznap a középkori Budán. Budapest 1975.118 és Zolnay László szóbeli közlése: Várnai Dezső építészmérnök felmérési rajza a BTM Régészeti Osztály Rajztárában. 2. Kovrig L:\955

,

33.21.\e&/œt\Nagy T.: 1973,197 3. Parragi Gy.: RégFüz 13 (1960) 40; Parragi Gy.: RégFüz 18 (1965) 26; Kőszegi F.: RégFüz 18 (1965) 27 4. Á, Salamon-L Erdélyi: 1970,47. Taf. 6 5. Fettich N.: Á jutási avarkori temető revíziója. VeszprMMK 2 (1964) 79-107, 116. sír 90-92, Abb. 20 területén feltárt késő római temetőben

30 a Raktár utcai cella trichorában,

31 a Vihar utcai temetőkápolnában,

32 a legutóbbi ásatások közül a Kiscelli út 10. szám alatt feltárt temetőrészben,

33 s ugyancsak a Kiscelli utcában — az általam feltárt ötkaréjos temetőkápolnában találkozunk ezzel a temetési rítussal.

34 A 22. sírt az 5. század második felére, a századfordulóra helyezhetjük. A legkésőbbiek azok a sírok, melyekben a korai avar korra jellemző leletek voltak: a 11a és 11b, 28a és 28b sírok, valamint azok a sírok, amelyekben a fentiekhez hasonló leletanyag volt: 1 sírban gyöngysor, íj és nyílhegy a 3. és 21. sírokban. A legkésőbbi temetkezések közé soroljuk az 1964-ben feltárt s már korábban elemzett 3. sírt. Budapest területén a legkorábbi avar csoport téli szálláshelye a Bécsi úttól a Dunáig, az óbudai tábor és a déli canabae helyén jelölhető ki.

3s Több temető anyaga is igazolni látszik, hogy az újonna népesség a maradék lakosság temetkezési helyére, - vagy azzal együtt kezdett el temetkezni.

36 A temető értékelése csak akkor lehetséges, ha korábbi feltárások anyaga is publikálásra kerül, illetve ha a még szabad területen a Szőlő utca északi oldalán kutatásra lehetőség nyílik. Ez a hitelesítő ásatás talán feleletet ad azokra a kérdésekre, amelyek a temetkezések történeti, ethnikai és időrendi kérdéseinek megválaszolásához felt étlenül szükségesek .

3 7 Nagy T. 1962 Nagy T.: Buda Régészeti Emlékei. BpMűeml II. 13-116. Â. Salamon- Â. Sálamon - I. Erdélyi: Die I. Erdélyi 1970 völkerwanderungszeitliche Graberfeld von Környe. StudArch 5 (1970)7-71. 6. A. Salamon-L Erdélyi: 1970, 50. Taf. 11 7. J. Werner: Das Alemanische Gräberfeld von Bülach. Basel (153) 47 Abnm. 5,6 és Abb. 6 Gürtelrekonstruktionen. 8. W. Janssen: Sattelbeschlage aus 446 des frankischen Gräberfeldes von Wesel-Bislich, Kreis Weswl. ArchKBL 11 (1983) 149-169,166-167 9. R. Koch: Die spätkaiserzeitliche Gürtelgarnitur von der Ehrenbürg bei Forheim (Oberfranken). Ger 43 (1965) 105-119. 10. Zd. Winski: Betrachtungen zur Auswertung des Grabbeigabenfundstoffen der völkerwanderungszeitlichen Nekropole in Krajn, in V. Stare. Krajn 1980, Katalogi in Monographiae 18. 11. W.Jansen: 1981,167. 326