Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Újabb feliratos kőemlékek az Aquincumi Múzeumban 255-264

SZIRMAI KRISZTINA ÚJABB FELIRATOS KŐEMLÉKEK AZ AQUINCUMI MÚZEUMBAN Az elmúlt években az aquincumi kőtár több feliratos kőemlékkel gazdagodott. Ezek közül néhányat ebből az alkalomból közlünk. 1974-ben a Szentendrei út és Záhony utca sarkán üzemelő Házgyár területéről másodlagos felhasználásból két feliratos oltárkövet hoztak be a múzeumba. 1 1. Oltárkő. Ltsz.: 81.7.20. Anyaga: kemény mész­kő. Magassága: 56 cm, átl. szélessége: 20.3 cm, vastag­sága: 14.1 cm. Az oltár abacusát léctaggal, pálcikataggal és egy 7,5 cm magas hasábbal tagolták. Ez utóbbit felül szimpla pikkelysorral és tíz függőleges irányú, lekerekített élű kanellurával díszítették. Különböző szélességű horony és léctagok képezik az átmenetet az oltár törzséhez. A pálcikatag alatt négysoros felirat következik. Az oltár­törzs alatt az abacus elemeivel szemben rendszertelenül — változó méretű lécet, hornyot, pálcikatagot faragtak ki. A plinthusra egy sor feliratot véstek. Az oltár felirata (1-2. kép.) I(ovi) O(ptimo) M(aximo) / Uccinus / cur(ator) mil(i­tu(m) / s(olvit) vo(tum) / libe(ns) / merito Az élesen faragott betűk az első és az utolsó sorban olvashatók. A 2,3,4 sor betűi kurzív jelleget mutatnak. Az 1. sor első két betűje 6 cm magas, a harmadik betű 2.3 cm magas. Az első két betű között az interpunctio helyett hederát, a második és harmadik betű között há­romszög alakú bevésést használtak. A második sor betűi átlagosan 2 cm magasak. A harmadik sor betűi változó méretűek, átl. magasság: 2.7 cm. A negyedik sorra is ez a rendszertelenség jellemző, magasság átl. 2 cm. A szavak között itt is háromszög alakú interpunctiót használtak. Az ötödik sor a plinthuson átl. 3.5 cm magas betűk­ből állt. Az oltárkő állíttatójának neve ismeretlen a közölt névanyagban. A kelta tradíciót őrző Uccinushoz hasonló Uccus, Uccius és ezeknek több változata már előfordult. 2 Az egy nevű állíttató, aki már katonai tisztséggel ren­delkezik, ezzel a Iuppiter oltárral a korabeli aquincumi hivatalos kultuszt támogatta. 3 Feltűnő az oltár abacusának díszítménye. Az egysoros pikkely motívum és a lekerekített élű, függőleges kanellu­ra-motívum együttes használata ebben az értelmezésben a kőemlékek között - birodalomszerte - példa nélkül áll. E díszít meny más funkcióban viszont feltűnik a kato­naság felszereléseinek ábrázolásában . 4 A mellpáncél alsó részét ilyen félkör alakú dísszel alatta a függőleges szíj páncélok félköríves záródással kanellúra-alakban is készültek. Erre legjobb példának említjük az intercisai kőemléken Aeneas viseletét. 5 A Ny-Carlsberg-i gyűj­teményben őrzött görög reliefen, a harcos felszerelésénél is megtaláljuk. 6 A hellén korból származó építészeti em­lékek közül is példaként említhetjük a pergamoni Zeus­oltárt, ahol az oszloptörzset díszítették ezzel a motívum­mal. 7 Még a klasszikus korra datált epidáurosi Tholos oszloptörzsének díszítésére is ezt a motívumot alkalmaz­ták, sőt az archaikus ephesosi Artemis templom oszlop­törzseinél is jelentkezett. 8 Érdekes adatként említjük még, hogy a kairói múzeum görög gyűjteményében őr­zött naukratisi oszlopfőt faragták ki azonos módon. 9 A kőfaragás mellett az ívelt kanellúrát a római és a gö­rög fémművességben térkitöltő elemként, a bronzedé­nyek díszítésénél általánosan alkalmazták, 10 sőt a lycaoniai harcos pajzsára is ezt a díszítőmotívumot vés­ték. 11 Visszatérve az oltárra — az egynevű állíttató egy olyan aquincumi kőfaragó műhelyben rendelhette meg ezt az oltárt, ahol a klasszikus tradíciókat jól ismerték és azo­kat az egyéni ízlésnek megfelelően is alkalmazták. Ez az egyéni díszű oltár — a klasszikus hagyományokat őrző egyik antoninus-kori helyi kőfaragó műhelyben készült a 2. sz. középső évtizedeiben. 12 2. Oltárkő: Lh.: L. 1. sz. oltárnál. Ltsz.: 81.7.19. Anyag: fehér mészkő. Magasság: 1.52 cm, szélesség: 62 cm, vastagság: 46 cm. Az abacus felső részén, a két szélén egy pontdísz kö­rül három kört faragtak. Az abacus közepén egy körív­ben hatágú, mélyített levelű, középen ponttal ellátott rozettát alkalmaztak, felette kétoldalt két kisméretű, apró szirmú rozettát véstek, a jobb oldali már nagyon sérült. Az átvezető tagozat — a két utolsó léctag kivéte­lével — az abacustól a törzsig terjesen lekopott. Az oltár­törzsön a felirat 8 soros. Az átmenetet képező felület a törzstől a plinthusig szintén hiányos, a léctagok és a hornyok váltogatják egymást. A plinthust egy magasabb hasáb képezi. Az oltár felirata: (3-4. kép.) I(ovi) O(ptimo) M(aximo) / T(itus) Ael(ius) RustTcus et / Aelía Vera eius / pro salut?/ T(itii) Aeli(i) Veri fü(ii) / sui /!// ex voto l(ibens) m(erito) / [Fusciano] Sil(ano)II c(on)s(ulibus) A betűket élesen és szabályosan faragták. Az 1. sor betűi 6 cm magasak. Itt nem használtak interpuncitót. A második sorban a betűk átlagos magassága: 5,5 cm, az utolsó betű kisebb. Ebben a sorban két ízben inter­punctio és a Rusticus névnél TI ligatúra szerepel. A har­madik sorban a betűk magassága: 5 cm, a negyedik sor­ban a betűk az előző mérettel azonosak, a salute szóban a V és a T betűnél alkalmaztak ligatúrát. Az ötödik sor­ban a betűk mérete változatlan, interpunctio egyszer, a ligatúra két ízben fordul elő. A hatodik sor betűinek mé­rete azonos az ötödik sorban felhasznált betűtípusok mé­retével. A hetedik sorban átl. 5 cm magasak a betűk ­kis eltérésekkel. Feltűnő a 7 cm magas 0 betű kiemelése. A nyolcadik sor betűi 4—5 cm magasak. 255

Next

/
Thumbnails
Contents