Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Újabb kutatások az aquincumi Thermae Maiores területén 1979-ben és 1981-ben : előzetes jelentés 181-225

hol a fedlap-kövekkel együtt épen találtuk. Tekintettel arra, hogy ez a nyílás a teremtől D-re feltárt igen kormos, erősen átégetett tufákkal burkolt fűtőtérhez kapcsolatot mutat, elképzelhető, hogy ez utóbbi (a III/9. számú) víztartályokat, üstöket melegítő helyiség volt egyben, melylyel a vízlevezető csatorna összeköttetésben állt. Ebben a kerek alaprajzú teremben nem találtuk meg a római kori járószintet. Azt nyilvánvalóan a jelenkori pince építésekor bontották el. Viszont meglehetősen jó állapotban maradt meg a fűtőtér terrazzó és téglaborítású padozata. (Af. 103,19 m) Ezt a részt úgy tűnik eredetileg faragott kőlapokkal burkolták és később javították a terrazzós leöntéssel, ami különben az egész padozatot borítja. A padozaton 9-9 db bedőlt, faragott hypocaustum oszlop töredékét és téglapillér részeit találtuk. (19. kép 1) Ilyen háromszög alakú téglákkal építették körül a Lottóház kertjében konzervált exedra falánál a téglasorokat, valamint a kerek helyiség ÉK-i sarkánál. Ny-on igen jó állapotban maradt meg a fűtőnyílás, melyet boltíves formában alakítottak ki, egymás mögött két hatalmas 110X30 cm-es kvádersorból. (20. kép 1) Magassága 2 m, szélessége 2,10 m volt. Ebből 1,20 m magasság maradt meg. Az É-i ívből már csupán 5 db kvádert találtunk, erősen átégetve, kormosán. A D-i felét az újkori építkezések idején elbontották. Ezzel a belebontással egyidőben mélyítettek le egy kutat is. A praefumium nyílást 15 cmrel mélyebben alapozták, mint a fűtőtér padozatának szintje. (20. kép 2) A hypocaustum tér padozatát átvágtuk. A két rétegű (30 cm - 40 cm) alapozás, kötés nélkül ferdén egymás mellé helyzett alaktalan kövek sorából készült, opus spicatum-szerűen. Ebben az alsó fűtőtérben az íves felmenő fal és padozat találkozási szögleténél kis padkát képeztek ki terrazzóval borítva. IÍI/8. sz. helyiség Mérete: 17 m X 3,80 m. Ezt a hosszú helyiséget ugyancsak hypocaustummal fűtötték. Ásatásunkkal csak a fűtőteret tisztázhattuk, mert a járószint, néhány terrazzó folt kivételével, elpusztult. A padozatszintet Af. 103,19 m-nél találtuk. A fűtőtér hasított kőlapos, terrazzós burkolatán több téglapillér állt (19. kép 2). Néhány eredeti helyén, főleg a DK-i negyedben, néhány kimozdulva maradt meg. A DK-i sarokban faragott, erősen átégett tufa oszlopok álltak. A terem É-i falán, Af. 103,28 m-es szinten 1,70 m X 60 cm-es küszöböt mélyítettek (21. kép 1). K-i falát középkori beásással bolygatták (22. kép). A falat az újkorban is alapként használták: pontosan követve a római kori fal irányát és méreteit, ráépítették az újkori pincét. A Ny-i zárófal, Ny-ra kiugró támpillérekkel készült (21. kép 2). A fal vastagsága 1 rn, a pilléré 1 m X 1 m. A fal É-on maradt meg a legmagasabban. Af. 104,16 m-es szinten, alapozása Af. 101,62 m. A kiugró támpillérektől D-re, 2 m-re, kiszedett pillér alapozásának helye színeződött el a kutató szelvény alján. A terem teljes hosszát nem ismerjük, mert az É-i lezárófaltól D-re 17 m-re ismét utunkat állta ÉÉNy—DDK-i irányban a már korábban, a II1/5. számú helyiségnél megismert téglaporos, kőtörmelékes fal. A terem ÉK-i sarkában érintetlenül maradt meg, a fűtőtér szintjében, a III/6. számú kerek helyiség külső ívének egy darabja, amelyre ráöntötték a hypocaustum terrazzó padozatát. Az épület Ny-i oldalán 1,5 m, illetve 60 cm-es kutató szelvényünk D-i szakaszán vizesárok beásását rögzítettük. A terem ÉNy-ra kiugró sarokfala alatt (mely egyben a III/2. sz. terem fala is) kis foltban megmaradt egy padozat nyoma. A padozatot opus spicatum formában kis méretű téglalap alakú téglákból rakták. Ugyanitt feküdt egy burkolatot képező, derékszögben vájatokkal ellátott vízcsurgó kőlap, faragott monolitból. A terem Ny-i zárófalának K-i oldalán megmaradt a hypocaustum-tér fűtőrendszeréhez tartozó félbe tört üreges falburkoló téglák sora (21. kép 1). A K-i zárófal, ÉK-i szakaszán átvezető küszöb nyílásában, feltehetően, a bejárat tetejéről leszakadt téglaboltív egy sora feküdt (21. kép 3,22. kép). 111/9. sz. helyiség A kerek helyiségtől D-re kialakult egy 5,40 m X 4 nies méretű helyiség, mely a III/5. terem fűtőtere lehetett. A helyiség teljes alaprajzát itt is megbolygatta a későbbi építkezés, amelynek során a téglaporos vakolattörmelékes, csömöszölt fal sarokrésze épült ezen a helyen is. A helyiséget D-en egymáshoz párhuzamosan épített KNy-i irányú 1 m és 80 cm széles kettős fal zárja le. A megmaradt falmagasság Af. 103,80 m. A fal struktúrája: egyenetlenül rakott nagy és kis méretű, habarcsba ágyazott kövek váltakozásával alakulnak a sorok. A kőfal alatt 10 cm vastag faszenes hamus réteg, alatta 40 cm homokos földdel kevert szürke réteg. A szelvény alján két 30 és 40 cm átmérőjű hamugödör, melyet téglával béleltek ki. Ennek a III/9. sz. fűtőtérnek közepén 80 cm széles tanufalat hagytunk, mely több rétegben, erősen faszenes égést mutatott, legalján 30 cm-es vörös, fekete égett, kormos faszenes hamuréteg. A kettősfaltól D-re meghosszabbítottuk szelvényünket további 3 méterrel, ahol újabb KNy-i irányú falrészt bontottunk ki, de idő hiánya miatt már nem tisztázhattunk. * * * 1981 tavaszán az előzetes kiviteli terveknek megfelelően megindult az Árpád-hídi csomópont kialakítása: közúti felül-, és gyalogos-aluljáró építése. A munkák megkezdése előtt próbacölöpözéseket végeztek, majd föld markológépekkel távolították el a római kori romok feletti földet (23. kép 1,2). A program kezdetén régészeti megfigyeléseket végezhettünk, majd a különböző pontokon szabaddá vált részeket feláshattuk. Ezekről a munkákról el kell mondanunk, hogy rendkívül nehéz körülmények között és sajnos nem módszeresen folyhattak az ásatások. Nagyon kellett vigyáznunk a hídépítési munkák ütemezésére és programjaira. Több helyen a próbacölöpözés technológiája (fúrással föld eltávolítás nélkül történő mélyítés) eleve lehetetlenné tette az átfúrt részek megismerését. Ennek ellenére hangsúlyoznunk kell, hogy a ma már megközelítő pontossággal mintegy 100 m X 85 m-es alapterületre becsült fürdő napfényre kerülése és bemutatása csakis 184