Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Visegrádon a királyok melegvizes fürdőházáról egy kamra s néhány átégett kő régészetileg tanúskodik. Hasonló alkalmatosság akadt a kisnánai várfeltárásoknál is. Ezek a kövek - mint a Feuerné által idézett, külföldi példák is, mutatják -, a meleget tartósították. (Ezt a rendszert nevezték "kőrakásos légfűtésnek", a "direkt légfűtés" ellenében«) Hasonló rendszert sejtünk a részben Bonfini-emiitette Mátyás-kori - visegrádi, tatai, bécsi és budai királyi paloták hideg-melegvizes fürdőszobáinak fűtőberendezései mögött is. Ugyancsak Bonfini emliti Vitéz János esztergomi palotájának hideg-melegvizes fürdőszobáját. 199 Feuerné margitszigeti feltárásai óta régészeink - mint emiitettem is - négy helyen is ráakadtak középkori paldófütésrendszerek maradványaira. így padlófűtésre utaló leletek kerültek elő Pámer Nóra kisnánai várásatásánál. Héjj Miklós Visegrádon olyan kőpadlótöredékre ásott rá, amely kétségkívül egy XIV. századi - Anjou-kori - padlófűtés-rendszernek a tartozéka« 2 ™ Utóbb Hollné Gyürky Katalin a budavári domonkosrendi kolostor területén akadt hasonló ugyancsak a XIV. századi berendezések maradványaira,^ 0 ^ majd Bertalan Vilmosné Óbudán, a Piaszt Erzsébet alapitotta klarissza kolostor területén tárt fel középkori hypocaustumot.203 Hypo caustum a budai vá rpal otában Tárgyunk, vagyis az 1972-74 évi ásatások leleteinek szempontjából mindezeknél sokkal lényegesebb az, hogy annak idején - anélkül, hogye hypocaustum-dugók felől bármit is tudtunk volna - 1949-50-ben ráa kadtunk a budai palota hypocaustumára is. Mert idetartozó leletegyüttes az a három középkori kemence is, amelyet 1950-ben, a régebbi budai palotaásatások során - a gótikus palota nyugati szárnya alatt - e sorok Írójának munkacsoportja tárt fel. Ásatási naplómba aznap ezeket írtam e kemencesor megpillantásakor: "1950 március 14. Nagyudvar déli részén, a feltárás legészakibb vidékén - 951-566 jelzésű négyzethálóban - kemencenyomok: élrerakott középkori téglák, téglapadló, ëgésnyomokkal. Betöltésében középkori és barokk kerámia. 2 pénz, 1 gótikus bronz pecsétnyomó "Sigillum Sancti Spiritus de Űrbe" felirattal: középütt kettős kereszt... "204 Ezt - a gótikus palota nyugati szárnyában - elhelyezkedő - három kemencéből álló tüzelő-berendezést egyes kutatók utóbb Mátyás király fajanszkészitő fazekas-műhelyének nézték. 1Jo 1966 ban azután Seitl Kornél találta fején a szeget, amikor felvetette: a kemencék "a fölöttük elhelyezkedő nagy termet fűtötték csatornák segítségével". ^0° így tehát a budai gótikus királyi palota területén - néhány vargabetű leírása és 26 év után - kezűikben van az a régészeti fixpont, ahová kődugóinkat -, ezeket a szobrokkal együtt talált hypoeaustum-elzárókat - kapcsolhatjuk! A budai vári kemencéket éppen olyan élére rakott téglákból álló padlózat aljazza, mint a szigeti apácák padlófütéses rendszerének tüzterét! És a vári hypocaustumnak oldalfalait is éppen olyar; sfagon kibélelték téglákkal, mint a szigetiét. A;;t a külcnös s a középkori udvari élet játékszabályait semmibe vevő - elképzelést pedig, amely szerint a királyi palotának legbelső, ámbitusos, árkádsorokkal övezett díszudvarán, a palota éke: a diszkut és a házikápolna közelében, a kápolna bejáratának s a királyifogadótermeknek átellenében* ontva füstöt sa mázak szagát, fajansz-égető fazekasmühely kemencéi pöfékeltek légyen ~ 3 egyszersmindenkorra kiiktathatjuk ismereteink - és tévismereteink - tárházából! Ehhez a témához még csak annyit: az a kemencesor a maga nemében egyedül álla budai palota területén/ Másutt semmi olya.n régészeti emlék nem került elő, amilyent bármilyen kapcsolatba hozhatnánk valamiféle padlófütéses rendszerrel! Ez a kizárás, illetve kizárólagosság pedig a budai palota hypocaustumának helye szempontjából lényeges: hypocaustum nem volt egyebütt, csak a nyugati szárnyban! Azonban bennünket - már csak a szobrok miatt is - e hypocaustum - építésének s megszüntetésének - kora érdekel. Általánosságban láttuk: a padlófütéses berendezések a XV. század előtt divatoznak. (Visegrád, Margitsziget). Budán {- anélkül, hogy ehelyt már is felvetnénk a gótikus palota nyugati szárnyának valódi korát, -) a palota területén az Anjouk alatt jelennek meg az első cserépkályhák. 207 Zsigmond idején pedig a diszkályhák variánsainak tucatjai már valósággal elöntik a palotát; mintáik a hazai kályhás-iparmüvészetnek hosszú időre kánonául szolgálnak. 208 74
