Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

dust jelez. Ez a monumentális torony még nem a későbbi északi zárófal, de még csak nem is a nagy Szárazárok magasságában őrizte a palotát. Hanem ott, ahol - a mai Nagyudvar északi harmadánál - még az Anjou-kori palota és erődrendszer sziklaárka húzódott. Utóbb, amikor épitkezései második, nagy periódusában Zsigmond építőmesterei kétszáz méterrel északabbra tolták a palota erődrendszerének határait, a korábban megkezdett Csonkatorony valójában már stratégiai, védelmi-szerkezeti funkció nélkül ténfergett a palota - északról számitott - második és harmadik udvara között. Összefoglalva datálási vizsgálatunkat, azt mondhatjuk: a régi,, IV. Béla-kori városfalat akkor szüntették meg s akkor bontották le, amikor a nyugati, majd az északi felső várfalrendszert megépítették. Meglehet, hogy az erődrendszer kiépitésének terve még Nagy Lajos, vagy a királynők kormányzásának idejére (- 1370-95 -) megy vissza. Bizonyos azonban az, hogy a nyugati-felső és az északi, (valamint a most már nem kutatható) keleti falrendszer megépítése legkésőbb Zsigmond uralmának végére (1437) befejeződött. (Ennek a meggondolásnak ellenpróbáját is megejtettem. 1974. március 25-én jegyeztem fel ásatási naplómban: "az ujabb, mai napig álló várfal - a külső-felső nyugati fal - épités korát és ezzel egyidőben a "régi fal" kiiktatásának korát a "konzolos helyiség" (4. sz. lelőhelyünk) betöltésének kora a XIV-XV. század fordulójára, esetleg a XV. század elejére határozza meg

. Mivel pedig az északi zárófal már ráépült erre a nyugati felső, Zsigmondkori várfalra, ez az északi zárófal - az erődrendszer északi főkapujával és a további kulcspontokkal, vagyis a Karakas pasa tornyával és a déli Buzogány-toronnyal együtt - vagy egy Zsigmond-kori II. periódusnak, vagy egy még későbbi, esetleg V. László, vagy Mátyás-kori periódusnak az épülete. De ezt az utóbbit kevésbé érzem valószinünek. ".) Ezek szerint a régi, XIII. századi városfal relativ kronológiája: 1. ez a fal egykorú a már korábban feltárt s a XIII. század második feléből származó köralaprajzu toronnyal. (A régebben feltárt "Patkó-toronnyal. ") 2. korábbi a nagy erődrendszer északi és 3. nyugati zárófalánál. Utóbbiaknak megépítésekor feleslegessé válik. Ekkor lebontják, az északi falat már romjaira é oitik rá; lebontott falkoronái felett alakul ki a középkori nagy várpiacnak járószintjt;. Ugyané régi városfalnak abszolút kronológiája: 1. a XIII. század derekán, akkor épült, amikor IV. Béla király a budai Várhegyen a castrumnak nevezett - Buda, civitast megalapította. Az uj város falát korábbi agrártelepülésnek lebontott, megsemmisített, betömött,, nivellált romjaira építették rá. A várfal mögött a budai polgárváros déli lakónegyedének házai épültek fel. 2. Amennyiben az erődrendszernek - 1972 óta feltárt és megtisztitott - erődfalát, mind északi, mind nyugati részén Nagy Lajos, Mária és Zsigmond király korához kapcsoljuk, az "öreg fal" a XV. század elejéig, legkésőbb az 1430-as évekig "élt", fungált. Ekkor, legkésőbb az 1440-es években az általa védett XIII-XIV. századi városrész házaival együtt lebontották s az igy kialakított térség a vár északi előudvarává vált. Mivel a régi városfalat - környékének jórészével együtt - feltártuk, nemcsak a nagyobb épitészeti emlékeknek köveire s az irodalomnak - több kevésbé egymással Zsigmond korára nézve egyező - datálásaira támaszkodhattunk. Támaszkodunk - a legszabatosabb datálás érdekében - saját ásatásunknak félre nem érthető, egyértelmű régészeti eredményeire is. A felső erődfal épitéskorához lényeges támpontokat - jó visszaszámitási kiindulópontokat - adnak az erődrendszer kapuin található s Várnai Dezső által lelkiismeretesen feldolgozott kőfaragó jelek. A Várnai féle összeállítást magam azzal a háromszögalaku kulcshoz kapcsolódó kőfaragó jellel bővithetem, amely az erődrendszer északi főkapujának keleti alap-kvádérei egyikén látható. Az itt talált köfaragójel egy olyan jelcsoportnak a tagja, amelynek analógiáit (Várnai Dezső jelölése, illetve megnevezése szerint) az un. Zsigmond-kapun, az Északi kortina kapun, az Ujvilágkert északi kapuján, az Északi kortina előtti kapukon, a déli gótikus nagyterem ablakán (annak keleti sarok-kövén) s az Ujvilágkerti kapun találjuk meg. Az igy megjelölt épületek - az irodalomnak ritkán, de ezúttal egybehangzó felfogása szerint - Zsigmond király nagy erödépitéseinek köszönhetik létrejöttüket. 81 Várnai ezeket a háromszögből kiinduló jelkulcsokat azzal a Petrus feliratú sírkővel hozza kapcsolatba, amelyen a kőfaragó fejszét emelő kar egyenlőoldalu háromszöget alkot. Ö utal arra, hogy 1430-1460 közt a kassai dómon négyszer fordul elő ugyanez a kulcs 28