Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Itt vetődik fel az a - ma már nehezen ellenőrizhető - kérdés is: azok a pillér maradványok, amelyek a palota keleti, dunai oldalán, az un. lovagterem s a kápolna közötti szakaszon - a várfelszin felső platóján felszínre kerültek, nem egy - a korábbi településhez tartozó - középületnek, esetleg kápolnának a maradványai-e? Az egyébként bizonyosnak látszik előttem, hogy az a korai fal, amely a Zsigmond-kori keleti, felső, kváderes, külső épülethomlokzat mögött jelentkezett, semmi egyéb, mint a IV. Béla-kori s az egész Várhegyre kiterjedő városfalnak (a nyugati oldali "öreg falnak") a keleti folytatása. Padlótéglák Az 1972/73. évi munkák során számos sima padlótöredéken s néhány egyszinü mázas lapon kivül négy reneszánsz stilusu faenzai padlótégla töredéket találtunk. Valamennyi szórványlelet. Egy az északi gótikus kaputorony betöltéséből, három a Szárazároknak, az Udvarlaki Őrség alatt feltárt betöltési szórványából való. A négy polichrom töredék közül kettőnek rokondarabjai az eddigi ásatások során már felszinre kerültek. Kettő azonban - egyik egy ugró szarvas alakjával, másik - egymás mellé helyezett, egymástól eltérő szinü lemezek - sakktábla-szerü motivumával - eddigi anyagunkból hiányzik. '2 A régi városfal és környéke (A Hunyadi udvar nyugati oldalának két - XIII. , illetve XV. századi - várfala. ) Régi falmaradványunkat város- és nem várfalnak nevezem, mert noha a XIII. században, építésekor a budai castrum s a civitas még azonos, a "vár" elnevezés megtévesztő lehet. E fal mögé a budai polgárváros házai épültek be elsőkként, nem pedig a királyi vár épületei ! A legrégebbi, XIII. századi városfal 1973/74 év folyamán a királyi palota északi előterében, a lebontott, újkori istállóépületeknek feltöltése alatt - durván észak-dél irányú tájolásban« egyvégben hetven méter összhoszszában, megszakításokkal százhuszonnyolc méter hosszúságban tártunk fel egy középkori keritő-falat. Anyaga: laza, káposztalevélhez hasonlatos felrakásu, mallekony, sárga márgakő, mészhabarcsban. Kötőanyaga jóval masszívabb falazóanyagánál, A fal átlagos vastagsága két méter. A délebbi szakaszokon a fal alapanyaga márga helyett mészkő. Felszínét, koronájának jelenlegi, leborotvált szintjét az istállók és az azok alatt elhelyezkedő törmelék eltávolításakor - 1972/73--ban - markológépek alakították ki.(Ezeknek a markológépeknek kezelői azt a tervezői-kivitelezői utasítást hajtották végre, amely szerint az un. Hunyadi udvarnak, tehát ennek a területnek szintjét átlag 154,4 m magasságra le kell vinni. Levitték, De inkább 153, 5 m-re! (így azután rendre megsemmisültek e koraközépkori városfalnak felső rétegei. De - ami nagyobb baj - végesvégig megsemmisítették a későközépkornak ahelyet még megőrzött, 1430-1440 körül kialakított^ járószintjeit is. ?4 Ez a későközépkori szint 155,5 m magasságban helyezkedett el. Északon a "régi falnak" maradványai befutnak a - Szent György-tér délnyugati végét lezáró - északi kortina, a gótikus várpalota előudvarának északi zárófala alá. így látnivaló: "öreg fal"-nak nevezett régi városfalunk régebbi a ráépített északi kortinánál. ?5 Délen e régi falnak végét a ráépített, barokk-kori istálló-maradványok, részben a pillanatnyilag ráhordott építési anyagok takarásban tartják. Emiatt egyelőre 7 ^ a fal további, délebbi követését el kellett halasztanunk. Azonban, ha e régi falnak irányát dél felé meghosszabbítjuk, ez a fal - pontosan ötven méterrel délebbre - beleköt egy, részben korábban is feltárt sokszög-, illetve félköralaprajzu, mintegy nyolc méter átmérőjű koraközépkori torony maradványaiba. Ezt a kis félköralaprajzu toronyalját, illetve keleti oldalának egyik részét annakidején, (amikor e bástya nyugati oldala még a földben, az Udvarlaki Őrség épülete alatt nyugodott), feltárták és Patkót orony néven, XI II. századi épületként publikálták is . 25
