Budapest Régiségei 24/3. (1977)

FÜGGELÉK - Szakál Ernő: Megfigyelések, adatok és következtetések az 1974. évi szoborlelet értékeléséhez 199-210

megfogni. De a befejezetlenségnek nem ez lehetett az oka, hanem vagy a kőanyagban lévő rejtett repedés, vagy egy olyan műhiba, mely ma már felismerhetetlen. Kétségtelen azonban az, hogy a szobor faragója feladta a müvet, amit a figura orrának és állának szerszámmal történő lecsapásával, az elrontottságot, a sikertelenséget teljessé téve, a befejezésről lemondott. A befejezetlenség tényét több faragványon is felismerhetjük, bár ezek nem annyira szembetűnők, de figyelemreméltóak, függetlenül attól, hogy érvként mennyire esnek latba, mert néha teljesen be nem fejezett szobrok elhelyezésére is sor került. Nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket abból, hogy a szép (75.1. 52,Ltsz.) (200. kép) fejen a bal fül csak tömegében van megfaragva, hogy a (75.1.16. Ltsz.) (150-151 kép) püspökalaknak ruhavégződésén a hullámdisz nincs végig kifaragva, hogy a (75.1.5.Ltsz.) (137-138. kép) mellvértes vitéz kardja mögötti háromszögben a felület nagyolt és a bal válláról lefutó drapéria nem alávágott. Nehezen érzékelhetők a (75.1.9. Ltsz.) (144. kép) női torzón a jobboldali drapériavégződéseknél a faragás befejezetlené égéi az aranyozott ruhaszegély mellett. A (75.1.50. Ltsz. (197. kép) angyalfej arc-hajcsatlakozása csak kinagyolt és a (75.1.53.Ltsz.) (201. kép) prófétafej szakállának a tömege csak felvagdalt, eltérően társainak gondosan megfaragott fürtjeitől. Az egy alkotáson lévő kétféle technika és nívó is megfigyelhető a haj és szakáll különbözőségeiben, ahol a szakáll és bajusz finoman tagolt, míg a csigás haj nem részletezett. A befejezetlenség szempontjából nagyon lényegesnek tartjuk a (75.1.19. Ltsz.) (154155.kép)hosszuruhás lovagalak csipőövét,melyen három négyzetes szakasz csonkakup-szerüen plasztikus, két szakasznyi rész teljesen sima, míg az ötödik csonkakupszerü elemeta felhasított kabátujj fedi. A csipőövek szobortorzóinkon két csoportba oszthatók. Az egyik csoportnál, a (75.1.5.) (137-138. kép), (75.1.18.) (153. kép), (75.1.22.) (156-157. kép) és (75.1.29.Ltsz.) (167168. kép) szobroknál a csipőöv díszei a kőből kifaragottak, melyeknél az öv vastagságában végighúzott bekarcolás a két réteget, magát az övet, és a rátétdiszt különválasztja, jelzi. Ezeknél a plasztikáknál a virágrozetta vagy levéldiszt a kőből faragták meg, de a (75.1.23. Ltsz.) (159. kép) sodronyinges lovagtöredéknél, a (75.1.34.) (174-175. kép) és a (75.1.24. Ltsz.) (160. kép) heroldszobroknál az öv síkja van csak megfaragva, az utóbbiaknál négyzetek és átlóik bekarcolásával, a négyzetek közepében furatlyukakkal, melyek az Öv díszeinek, akár ötvösmunkának a felerősítéséhez szükségesek voltak. A (75.1.19.Ltsz.) (154-155. kép) lovagszobornál a kétféle megoldás együtt van. Azőv azoii részét, melyet a plasztika eltakart, ott a díszek az említett csonkakup-szerü tömeggel jelennek meg, és ahol az öv szabadon látható volt, oda rátét, applikáció volt tervezve. A figura plasztikus ővdiszének harmadik szakaszán felismerhető törésnyomok, csatlakozási felületek azt igazolják, hogy a figura jobb kezével az övét fogta, és így az alkar bő redőzető ruhaujja azt nagyrészt eltakarta, ezért ide applikációt felszerelni nem is lehetett volna, míg a két szabadon lévő üres szakaszba a díszt rátétként tervezték, de a felerősítéshez szükséges furatok hiánya azt bizonyítja, hogy e lovagszobor teljesen nem volt befejezett, és funkciót szobordiszként nem kapott, mely feltevést megerősíthet a szobor festetlensége is. Néhány szobor faragványon vésővel készült ráfaragást, másutt baltacsapásokat és egyéb szerszám nyomokat találunk, melyek az égések és kopások véletlenszerűsége mellett a szándékosságról tesznek tanúbizonyságot. A (75.1.23.Ltsz.) (159. kép) figurális töredék egy sodronyinges páncélos lovag vagy király szobrának deréktői combkőzépig érő darabja. A kp. 2/3-ad életnagyságú figura nagyon kvalitásos, gondosan, aprólékosan kidolgozott részleteivel, a festés és aranyozás teljességével bizonyára a királyi palota egyik ékessége volt. A formaképzésnek, és a festések azonossága alapján megállapítható volt, hogy a hozzátartozó talplemez a lábfejek csonkjaival, egy égett lábfejtöredék, jobb alsó lábszára és egyik alkarja is megvan. A csipőtorzó jobb oldalán hatalmas baltacsapások félreismerhetetlen nyomai láthatóké Ez ütések okozta sebek az odasújtó ember gyűlöletét, pusztitó dühét tükrözik, és bár a szobor nagy értékű művészi alkotás volt, azt mint müvet nem értékelte annyira, hogy bosszúját és megtorlásvágyat az fékezte volna. Itt nincs utasításra végrehajtott parancsteljesités, hanem az egyén, vagy közősség önbíráskodása, Ítélete. Baltacsapásokat más faragványokon is találunk. A (75.1.14.Ltsz.) (148. kép)lovagszobor jobb vállán levő baltacsapások már nem ilyen indulatosak, inkább csak azt jelzik, hogy* a szobor közömbös tárggyá lett, mint az egyik primitív fej (Ltsz. 75.1.41.) (183-184. kép) koponyáján lévő baltacsapások nyomai is inkább erre utalnak. 204