Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

földszintes házacskák voltak, kőfaragásos diszek nélkül. Mégis felidézem - képben - az egyik ilyen kőház élszedéses kőajtókeretének korcsosult, visszametszett saroklevéldiszes metszetét. Megkapóan emlékeztet arra az - ugyancsak a XIII. század első feléből származó pinceajtónak visszametszett sarok- "levél" diszére, amelyet a Táncsics Mihály u. 9. sz. alatt tártam fel. 33 (14

# ábra) Feltételezem, hogy ugyanennek a korai déli városnegyednek szerény kőházait diszitették azok az ajtóiv-töredékek is, amelyeket e területnek mélyebb rétegeiben szórványosan találtunk meg. így mind ez a most megtalált, mindpedig a Táncsics Mihály utcai ásatásom során feltárt pinceujtókeret-disz talán még egy olyan épitési periódusnak emléke, amely megelőzte a tatárjárást és IV. Béla király budai városalapitását. Mindkét pincét még XIII. századi szeméttel - közte kerámiával - töltötték fel. 3

^ Korai gótika

: A hajdani, 1972-ben elbontott, a Szent György térről a palota nagyudvara felé vezető ut mellett, az istállók nyugati oldalán, azok alapozásából 1, 5 m mélységből egy édesvizi fehér mészkőből faragott gazdag levéldiszü faragás - talán egy oszlopfő töredéke - került elő. Mint legközelebbi monumentális XIII. századi kőépület, a ferencesek Szent János Evangélista kolostora jöhet számitásba. (A kő lelt. száma: 72.11. 71. ) (33. kép) Czagány István - aki ásatásaim kőanyagának rajzi feldolgozását késziti - a budavári Nagyboldogasszony templom főszentélyének egyik ülőfülke oszlopfőjéhez kapcsolja s az 1250/60-as évtizedre datálja.

35 Gótika (XV. század első fele): Nagyméretű, édesvizi mészkőből faragott kapubéllet lábazati töredéke. Másodlagos felhasználásában a XIX. századi lovardát az Udvarlaki Őrséggel összekötő szerpentin ut falának felső szakaszába épitették bele. A királyi palota házikápolnája kapu-maradványainak típusához kapcsolnám, " azonban későbbi. Legközelebbi rokonai a budai Nagyboldogasszony egyház déli Mária kapujának lábazatán s a garamszentbenedeki főkapun találhatóak. (36. kép) Hasonló, igen nagy méretű béllettöredéket falaztak be az Udvarlaki Őrség lebontott épülete alatti törökkori bástyázatba. A kibontott kő funkciója - töredékes voltánál fogva -bizonytalan; anyaga, faragástechnikája a fenti béllettöredékkel rokon. (35. kép) Későgótika: Ide számitanám azt a veresre festett homokkőből faragott oszlop-lábazat és oszloptörzs töredéket, amelyet a Stróbl Alajos-féle Szép Ilonka-Mátyás kut átellenében, a hajdani Szárazárok északi oldalán, a régi levezető ut szintje alatt egy méter mélységben 1973 januárja- k ban találtunk. Az oszloptörzs lábazati része gyémántmetszés helyett - pompás geometrikus játékkal - sziv, illetve hársfalevél motivumokat imitál. Anyagunkban társtalan. 37 (37. kép) A. XV. század gótikus anyagából festése miatt érdemel emlitést egy homokkőből faragott gazdagon hornyolt bélletmaradvány; felületét kék és vörös festés boritja. Utóbbin egy hatágú * aranycsillag ékeskedik. (A Szárazárok betöltéséből került elő. 1974-ben, múzeumba szállitása előtt, az itt tevékenykedő mélyépitő vállalat emberei ezt a követ is elvitték. ) (38. kép) (34-40 ábra). Faág-motivumos kövek A gótikus kőanyag legjelentősebb csoportja négy monumentális méretű - egymással szerkezetileg összetartozó-lágy mészkő faragvány. Gyám kövek és boltozatmaradványok. Nagyobb, - puha voltukból következően - enteriőrből, belső-térből való erkélynek, vagy boltozatnak a konzoltöredékei. Motivumuk: száraz, legallyazott faágak, majdnem naturalisztikus megfogalmazásban. A XV-XVI. század fordulójára datálható konzol-elemek vagy a királyi palota valamelyik nagytermének belső erkélyét tarthatták, vagy - mivel a betöltésnek egyazon helyéről valók - esetleg az északi kaputorony nyugati toldatának egyik erkélyéről származnak. Ebben az esetben az északi kapu nyugati toronytoldatát a Jagelló korral kapcsolnánk össze. (39-40. kép) (58. ábra) 18