Budapest Régiségei 24/3. (1977)

FÜGGELÉK - Matolcsi János: A budai királyi palota északi előudvarában feltárt XIV-XV. századi állatcsontok 179-198

MATOLCSI JÁNOS A BUDAI KIRÁLYI PALOTA ÉSZAKI ELŐUDVARÁBAN FELTÁRT XIV-XV. SZÁZADI ÁLLATCSONTOK A királyi palota északi elóudvarában Zolnay László által vezetett régészeti ásatás az állatcsontok nagy mennyiségét hozta félszinre. A nagyszerű mütörténeti eredményeiről hazánkban és külföldön egyaránt hiressé lett ásatás

1 csontleletei a középkor különböző évszázadaiból valók és különböző gazdaságtörténeti együtteseket alkotnak. Ennél fogva a feltárt csontegyüttesek alkalmasak âz egymást kővető gazdasági formációk tanulmányozására, az állatok tartásának, felhasználásának, valamint vadászatának különbözőségeiben tükröződő életmódbeli változások kimutatására. Gazdaságtörténeti jelentőségük miatt megkülönböztetett figyelmet és elmélyült vizsgálatot érdemelnek a királyi palota helyén állott XII-XIII, századi falu állattartásáról tanúskodó csontmaradványok, A falu lakói ugyanis saját maguk foglalkoztak a háziállatok tartásával, tenyésztésével, de az már kérdéses, hogy a falu helyén a XIII, század második felében létrejött város lakói közvetlenül milyen mértékben vették ki részüket az állattenyésztésből. Még kevésbé lehet ilyesmire gondolni a királyi palota területén, amelynek XIV-XV. századi állatcsontanyaga elsősorban a királyi udvar életmódjáról vall a gazdaságtörténet oszteolőgiai kutatójának, A XVI-XVII, századi csontleletek pedig történelmünk fájdalmas periódusára, a török megszállás gazdasági következményeire vetnek fényt, A XII, századtól a XVII, századig terjedő félévezred a magyar történelemnek rendkivül mozgalmas időszakát öleli fel. A változatos történelmi körülmények között érvényesülő gazdasági törvényszerűségek és tendenciák a csontleletek aprólékos, sokoldalú vizsgálata révén derithetők fel, E fontos célkitűzés mellett a vizsgálattal szembeni követelmények fokozódnak azáltal, hogy egyidejűleg feleletet kell adnia bizonyos állattani és állattörténeti kérdésekre is, nevezetesen a fajok gyakoriságára, a háziállatok tipusának, nagyságának, alkatának, hasznositásának milyenségére. Az összetett, széles alapokon nyugvó és korszerű módszereket

2 igénylő vizsgálat befejezéséig csak előzetes híradást tehetünk közzé az eddigi munka során megfigyelt jelenségekről. „ A feldolgozó munkát a nagy értékű szoborleletekkel egy korból és azonos rétegből előkerült XIV-XV. századi csontleleteken kezdtük el, A jelenlegi dolgozat erről az anyagról, illetőleg annak meghatározásáról, fajok közötti megoszlásáról, a felhasználására mutató jelekről igyekszik számot adni. I. A csontleletek mennyisége és fajok szerinti megoszlása A királyi palota északi előudvarában összesen 4 205 darab XIV-XV, századi állatcsont került elő. A darab itt nemcsak mint mennyiségi egység értendő, hanem úgyis mint a csontok állapotának kifejezője. Anyagunk ugyanis túlnyomó részben töredékekből áll; különösen szembetűnő az ép csontok hiánya a nagyobb emlősállatok csontanyagában, A töredékek között igen nagy a felismerhetetlenségig összetörött, apró törmelék mennyisége, miáltal az anyag 15, 6 %-a meghatározhatatlannak bizonyult. A tételes vizsgálat során 3 548 csontot, illetőleg csonttöredéket határoztunk meg, amely csontmennyiség 25 állatfajhoz tartozik. Anyagunkban 11 emlős-, 9 madár-, 3 hal-, 1 teknős-, 1 kagylófaj van képviselve (1. táblázat). A fajok számának megállapításánál együtt vettük számba az azonos fajú vad- és háziállatokat, mert biológiai értelemben a háziállatok nem képeznek önálló fajt, 4 hanem ahhoz a törzsfajhoz tartoznak, amelyből annak idején háziasítottak őket. A jelenlegi anyagban ezkizárólag a házisertést és avadsertést érinti, a későbbiekben azonban gazdaságtörténeti és statisztikai szempontból a sertés fajnak ezt a két populációját különválasztva tárgyaljuk, A budai vár területén végzett korábbi ásatások állatcsontanyagának közzétett statisztikájában összesen 31 állatfaj szerepel,

5 noha abban a fajazonos házi- és vadállatok külön fajként vannak feltüntetve. Magunk a budai domonkos kolostor ásatásából származó állatcson179