Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
232. Noha kerestük. Ennek oka: - feltevésem szerint - az, hogy akkor, amikor az újkori királyi palota keleti szárnyát a nyugatival egy hatalmas földalatti folyosóval összekötötték, a kútnak az 18 90es években még megvolt maradványait elbontották. Divald Kornél ugyanis Budapest művészete a török hódoltság előtt (Budapest) 1901-ben megjelent müvében még megemlékezik egy, a palota "középudvarán" talált é pite s zeti leletről. Mélyen a földben egy tömör, közeltiz méter átmérőjű, henger alakú falazás volt ez. Divald XIII. századi bástyatorony alapozásának nézte. Csakis a nagy díszkút maradványa lehetett. (Zolnay L. : Buda középkori vizmüvei, Történelmi Szemle (1961) 45 -46.) 233. Az esetleges vita elméleti: e függőkert sosem volt feltárva, a déli újkori szárny építésekor a XVIII. század elején magját is elbontották. Bizonyos azonban, hogy alatta, a mostani un. Albrecht pincében volt a nagy ciszterna. Vízvezetéknek bronzcsapos gótikus őlomcsöveit meg is találták. 234. Ebbe az aknába a II. világháború utáni helyreállításkor egy - elég idétlen épületkével védett - csigalépcsőt épitettek bele. 235* Egyébként nagyjából ugyané magasságban helyezkedik el a Feuerné Tóth Rózsa kutatta "cisterna regia" is, a belőle Nyugat felé kivezető középkori vízvezetékkel egyetemben, 236 * Fejér: Cod. dipl. X. 7. 535. 237. Feltárásáról Gerevich L. : A budai vár feltárása, Budapest 1966, 174-176. 238 ° Zolnay L. : Középkori diszkutak Budán. Művészettörténeti Értesitő 21 (1973) 254., Acta Technica 76 (1974) 351-352. 239. Közöltem MTA, Műszaki Tudományos Osztály Közleményei 22 (1958) 10. 240. Ezt - Buda és Urbino vízvezetékének és függőkertjének hasonlóságát -elsőként Balogh Jolán vetette fel. (A művészet Mátyás király udvarában, I. Budapest 1966, 725. •*) Ez volt Feuerné sikeres kutatásának bázisa is. L. : Feuerné Tóth R., i. m. (H _giardino...,) 107-108. 241. Szakái E. : A visegrádi királyi palota Anjou-kori falikutjának rekonstrukciója. Magyar Műemlékvédelem (1969-70) 361, A magunk részéről még élénken emlékszünk arra az időszakra, 1952-1955, amikor - egészen az Anjou cimertöredék megtalálásáig (1955)jeles szakértőink Zsigmond korára datálták a visegrádi függőkert Anjou -kori falikút ját, 242. "Rex ... dixit in Pas ce in viridario suo domino Ambaxatori presentibus Baronibus et Prelatos ... " Wenzel G. : Diplomáciai emlékek az Anjou korból, III. Budapest 1:976, 623. - Majd: "Die nono "Április in Regia capella dum missa celebretur,.. " Ugyanott, III. 624, -A helyszint Budán (s nem Visegrádon) véli Balogh Jolán is. Balogh! j, : A művészet Mátyás király udvarában, Budapest 1966, I. 59. (Zsigmond itineráriuma Buda mellett döntött); 243. Ebben az esetben Mátyás a meglévő rendszert építtette át -, nem csekély kivitelezői vandalizmussal. 244. Szendrei J. : Magyarország középkori várai. Múzeumi és Könyvtári Értesitő 2 (1908) 195. Ke mény L. : Kassai építőmesterek. Magyar Mérnök és Építész Egylet közi. 38 (1904) 41. - Zolnay L. : Buda középkori vizmüvei. Történelmi Szemle (1961)22. 245 * Kemény L. : Zsigmond király budai épitkezéseihez. Tört. Tár (1895) 205-206. 246. Gerevich L., i. m. 286-287. 247. Erre mutatnak Bertrandon de la Brocquière (1432) munkámban másutt ismertetett megjegyzései. Bonfini adatai a Csonkatoronyról. Gerevich L. szerint is "Zsigmond király a 20-as évek derekára, végére elvesztette érdeklődését a budai palota iránt.. " Gerevich L., i. m. 281. ) Vitathatatlan, hogy az 1430-as években Pozsony épitkezései (14231437) jobban érdeklik Budáénál (Szűcs J. : A középkori építészet munkaszervezésének kérdéséhez. Budapest Régiségei 18 (1958) 318. Balogh J. ; A művészet. 1 .. I. 172-174. - 1434-ben Zsigmond király 600 forintot fordít a pozsonyi vári vízmüvek épitésére. Zolnay L. : Buda középkori vizmüvei. Történelmi Szemle (1961) 23., 38. jegyzet. lo/
