Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
JEGYZETEK 1. Az őskori település maradványainak leirásán Marosiné Soós Ágnes dolgozik. Munkája e kötet 1. sz. függeléke. 2. A XVIII. században épitőanyagot tároltak s kőfaragó» meg kőműves-műhelyek húzódtak meg itt. 3. Ez a legutoljára a XIX. században, majd a II. világháború után kialakitott mellvéd az erődrendszer felső, Zsigmond-kori várfalának nyomvonalát követi. Valaha a III. Károly-kori hadiszertár - az 1725-ben épitett Zeughaus - keleti fala nehezült rá erre a várfalra. 4. A 12. sz. szemétveremre 1949. nov. 22-én akadtam rá. 5. Gerevich L. : A budai vár feltárása, Budapest 1966, 263. lapés 389 . kép."A Szárazároktól északra, az előudvar keleti várfala mellett a középtájon" megjelöléssel. 6. Ez a 12. sz. régi lelőhely - mint vizcsepp a tengernek - lépcsőjével s téglává alakitott kerek alaprajzával mintegy prototipusa volt azoknak az ehelyt a XII-XIII. századforduló óta kimutatható, tatárjárás előtti falusi lakóházgödröknek, amelyeknek tucatjait délebbre még az 1 949-51. időszakban tártuk fel. Ugyané telepnek hasonló gödreitől és a 12. sz. gödörtől nyugatra ismét tucatszám tártunk fel továbbiakat 1972-75. évi munkám során. E lakóház-tipusról - (lépcsős lejáratú földbeásott házakról, a földházhoz kapcsolódó s tőlük független vermekről) 1. Kovalovszki J. : A középkori falvak régészeti kutatása, Régészeti Füzetek Ser. II. 14. füzet, (Bp. 1971. ) 22-30 és 23-30 lapon felsorolt irodalom. 7. Ásatási naplóm: Budapesti Történeti Múzeum Adattára, 1/3. sz. alatt. - A leletanyag sommás rajzát 1. Gerevich, i. m. 263. 8. Lakonikus rövidségü beszámolóját 1. a Budapest Régiségei 23 (1973) 276. 1. 16. sz. 9. Ez az az átalakitott középkori királyi házikápolna, amelynek ma csupán altemploma áll a Budapesti Történeti Múzeum alagsorában. 10. Evlia Cselebi magyarországi utazása. Kiadta Karácson Imre I. Budapest 1904, 238, 240-241. -A Hiszárpecse Fekete L. szerint (Budapest a törökkorban. Budapest 1944, 75. , 80. ) a keleti várfalköz - a keleti zwinger - volt, ahonnan le lehetett jutni a Vizivárosba. Balogh J. : A művészet Mátyás király udvarában, I. Budapest 1966, 56-57. *•*-• Nagy L. : A Víziváros XVII. század végi topográfiája. Tanulmányok Bp. múltjából 16 (1964) 181-249. 12- Zolnay L. : AXUI-XIV. századi budavári királyi szálláshely. Művészettörténeti Ertesitő 1 (1952) 15-28. - 1968 tavaszán már látnivaló volt: egy olyan - nagy kiterjedésű az egész hegyet átkaroló korai település van itt, amelynek semmi köze a később ide települt palota 14. és 15. sz.-i alaprajzi, térrendezési viszonyaihoz. Ezt jelezte - bizonyossággal - az az emiitett fal is, amely a keleti oldalon aláfutott a Zsigmond-kori külső várfal alá. 13. Fekete L. : Budapest a törökkorban. (Budapest Története III. Budapest 1944. ) 111, 117119, 144, 289. 14 * Bánrévy Gy. : A budavári katonai szertár (Zeughaus) 1725-1901. Tanulmányok Bp. múltjából, II. (1933) KLny. - Nagyjából a mai "A" épület helyezkedik el helyén, ám a Zeughaus déli fala leért egészen a középkori Szárazárokig, keleti fala pedig kiült a felső várfalra. 119
