Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

Korai - XIII-XIV. századi - kerámia itt is, sőt a hegyoldalnak ettől délebbre eső pontjain is előkerült. (A kerti utak mentén ugyanis 1971-72-ben földalatti villanyvezetékeket helyeztek el; a lámpahelyek beásási anyagát rendre megvizsgáltam. ) Mind az északabbra eső siroknak, mind a környékükön lévő, XIII-XIV. századi szórványos kerámialeleteknek, mind pedig a délebbre eső korai falcsonknak érdekességét - számomra legalábbis - az adta meg, hogy mindkét lelőhely annak a - hajdan 12. számmal jelölt - szemétgödörnek szórásában helyezkedik el, amelyet még 1949-ben tártam fel 4 (7-8. kép) A régebbi ásatás 12. számú szemétverme Az értékes lelőhelyről, amelyet 1966-ban pontatlan helymegjelöléssel ismertettek,

5 1949/50 évi naplóm az alábbi, akkor még mosatlan, restaurálatlan leleteket tartotta emlitésre érdemesnek: "1949. nov. 22. Az északi kutatócsoport a Hauszmann palota északkeleti középszárnya északi végén - 1124-623 ponton - a szétrongyolt, hézagos habarcsba rakott nyerskövekböl álló zárófal tengelyében egy, a köves agyagos talajba beleásott szemétgödörre bukkant. A szemétréteg 30 centiméterrel a talajszint alatt kezdődik: állatcsontok, üvegtörmelék, grafitos kályhacsempe, üvegnyakak, több, mázatlan, korai, csigavonallal diszitett kerámia jeli emzi. Főzőedények, kivül korom-, belül ételmaradéknyomokkal. A lelőhelyet XII. szemétgödörnek neveztük el. Nov. 23. A XII. szemétgödör peremét környező föld eltávolitása. Nov. 25. A XII. gödör alaprajza - 1124-623 - 1 m mélységben alakul ki. Ugy látszik, ásói kerek alaprajzúnak szánták a gödörbeásást, de mivel sziklára bukkantak, észak felé nyújtva tégla-alaprajzura tágították. 6 Egységes és töretlen, bolygatatlan leletanyagából: ép, korai tipusu, mázatlan, fül és ki öntőszáj nélküli kormos főzőedények, némelyikben szőlő magvak és ételmaradvány. Az egyik bögrében könnycseppes üvegmaradvány. Több üvegszáj, kakastaréjszerű üvegpohártalp. Eddig 17 cserépedény teljesen ép. A betöltés anyaga sok hamu és faszén, állatcsontok, tojáshéj. Vasanyag: mindössze két ismeretlen rendeltetésű vastárgy. Edényfül is csak egy van. Pénz és mázas kerámia egy sincs benne. 2, 5 méter mélységből egy (cserép) kutya vagy birkafej. "

7 Ma már meglehetősen világos: a huszonhét éve talált, XII. sz. szemétgödör édestestvére annak a - nyugatabbra fekvő - cca 70 szemétveremnek, amelyet 1972/75-ben tártunk fel, ugyanebben a térségben. De testvére azoknak is, amelyeket 1949-51 »ben a palota térsége alatt is megtaláltunk. Sőt a tabáni lakóvermeknek, pincéknek is. Középkort gyalogkapu a kelé,, várfalon A keleti oldalon talált maradványok azt mutatják: településünk kiterjedt a palota északi elö-> terének mind keleti, mind nyugati oldalára. (De kiterjedt - mint majd látjuk -, délen, le a tabáni templomig, és a királyi palota egész területére is. Északon pedig a Bécsi kapu és a Pétermann biró utcáig. ) 1968-ban még tartottak ezek a várkertrendezési munkák. Ekkor, a keleti várkert ismételt bejárása során a keleti felvezető ut alatt, az Anjou- vagy Zsigmond-kori Szárazárkot délkelet felé lezáró kis körbástyától délre, a külső-felső várfalban egy elfalazott - eddig merőben ismeretlen - várkapunak maradványaira akadtam. A kapuiv kőboltozatának északi oldala a keleti várkert nagy felvezető utjának északi része alatt található. Megmaradt ive, az emiitett toronytól dél felé haladva, a második és a harmadik támpillér között, eredeti állapotában megvan. Magának a kapunak bejáratát, ivét már régebben elfalazták. A kapu szélessége, egykori küszöbénél 4, 5 méter, magassága - Egyed Endre visszaszerkesztése szerint - 5 méter lehetett. ö Az elfalazott - északi - kapuiv vállától északabbra eső szomszédos támpilléren annak keleti, külső oldalán egy másik, a kapu tengelyével derékszöget bezáró ivnek nyoma látszik. Ez a középkori kapuzat tehát L alakban megtört. A kapun kelet felé lépett ki Buda vándora, majd fedett lejárón át folytathatta útját észak, a vizivárosi hegylejtő felé. (6. ábra) 9