Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

csatornafal között lemélyitettük a felületet az esetleges összefüggések megfigyelése céljából, de az eredmény mindkét esetben negativ volt. A D-i alappillér É-i falsíkjától É-ra 1.25 m-re már ismét kőfalas, kőlapos csatorna KNy-i irányú legnyugatibb megmaradt szakasza került elő. Az Ívelten kiszélesedő csatorna belvilága itt 115 cm. Egy helyen megmaradt a sárga anyagú, homokkőből .készült fedlap, 90 cm hosszú, 32-33 cm vastag. (94.kép) Ezt a csatornát ráépítették a 15-16 cm vastag homokköves járószintre, mely 103.50 m Átszf m-n jelentkezett a sötétbarna, bolygatatlan földön. Az építmény belső terében az ÉK-i felületen és a DNy-i felületen 2 m széles keresztárkos szelvényt nyitottunk a feltételezett támpillérek helyének rögzítése miatt, de ezeket már nem találtuk meg. A Ny-i nyílástól D-re a belső falsik mentén egy kis mélyítést nyitottunk a homokréteg vastagságának meghatározása céljából, de ezt 2 m kitermelése után abbahagytuk, mert a FŐBER szóbeli közlése szerint a fúrási adatok alapján ezen a felületen 8 m vastag ez a természetes homokos feltöltés. A négynyílású alapfallal rendelkező építmény közvetlen szomszédságában az É-i alappillér E-i falsíkjától 2, 5 m-re E-ra egy 2.10 m széles KNy-i irányú alapfal utolsó kősóra jelentkezett. Kötőanyag agyagos föld, sötétbarna bolygatatlan földre alapozták. E faltól É-ra futott tovább a 93-95 cm széles alapfal az alapozási gödör É-i betonrézsüje alá. E fal K-i falsíkja mentén KNy-i irányban 4. 70 m hosszan egy egysoros kövezés maradványát dokumentálhattuk. A kövezéshez szabálytalanul faragott kisebb, kemény és puhább mészköveket használtak fel. Itt találtunk rá egy geometrikus motívumokkal díszített, többszörösen profilált sarokbázisra is. (95.kép) A kövezést agyagos, döngölt földre alapozták, mely a kötőanyagot is képezte. Ezt az egysoros kövezésből álló járószintet K felől egy 50 cm széles ÉD-i irányú alapfal maradványa határolja, melyet sárga s anyagú mész és homokkövekből agyagba raktak. Az építmény É-i nyilasa mögött, a K-i falsik vonalában egy Ny-nak néző metszettel elvágtak egy ÉK-DNY irányú kőfalas, táglalapos csatornát. A csatorna alját 28-30 cm vastagságban szabálytalanul faragott és rakott habarcsoskőalapozásra és sárga nyers rétegre építették rá. Belvilága: 35 cm volt, alját 28-30 mm vastag tegula képezte. (Atszf m:l03.10 m) A D-i csatornafal maradt csak meg az eredeti szélességben: 40 cm. A csatorna fedlapja 67 ím vastag, lapos mészkőből készült. Az eddig elmondottak alapján máris feltételezhetjük, hogy a négynyílású alapfallal rendelkező építmény É-i és Ny-i szomszédságában előkerült korábbi alapfal maradványok és a hozzájuk köthető járószintek és leletek hiányában nem keltezhetők pontosabban. Egyrészüket már a Domitianus-kori legióstábor

3 és a későbbi Traianus-Hadrianus-kori tábor épületeihez sorolhatjuk. 4 Ez utóbbihoz tartozik a homokköves járószint (Atszf m: 103.50 m), sőt talán a négynyílású alapfallal rendelkező építményen kívüli téglalapos csatorna is. 5 A II. század végén - III. század elején , a nagyszabású újjáépítések periódusában épülhetett a négynyílású alapfallal rendelkező építmény a négyágú csatornával. E kőfalas, kőlapos csatorna belső teréből előkerült kelta hatású kerámialeletek töredékei6 sem zárják ki azt, hogy ebben a periódusban építették. 2. AZ ALAPOZÁSI GÖDÖR METSZETEI A-A/1 metszet (30. ábra) Az alábbi jelenségeket 6. 50 m hosszúságban figyeltük meg. Az 1. az újkori réteg a későrómai felső utrétegeket is elpusztította. A 2. réteg a sárga sóder, alatta a 3. réteg kővel és téglatörmelékkel kevert föld. A metszet Ny-i végében a 3. réteg felett a törmelékmentes föld elválik. (3/a) A 4. réteg erősen faszenes kavicsos betöltést mutat, rátelepül a 30 cm vastag téglatörmelékes rétegre. Ezen belül megkülönböztetjük az 5/a réteget, mely időben későbbi, mint az 1.40 m széles, ÉD-i irányú alapfal kiszedése (5/b). A korábbi réteget képviseli az 5/c jelzésű réteg, mely az épület felhagyását dokumentálja. Ehhez az épülethez tartozhatott a homokköves szint (6. réteg), mely a sötérbarna, agyagos, bolygatatlan rétegen fekszik (7. réteg), A metszetből lelet nem került elő. 93