Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Németh Margit: Régészeti megfigyelések az észak-keleti táborsaroknál : előzetes jelentés 61-69
kőfalak határolták, alja is kikövezett volt. Belső szélessége 75 cm, belső mélysége a fedlapok alatt 111 cm volt. Fedlapjai hatalmas kváderkövek voltak, másodlagos felhasználásban egy diszitetlen párkányt is odahelyeztek. A csatorna kövezetét 12 cm vastag sóderréteg borította. Az oldalfalakat nagy kváderékből rakták, kötőanyaguk barna föld. A csatornát két oldalán az oldalfalak tetejéig agyagpakolás szigetelte a szivárgástól, ettől fölfelé pedig homokkal töltötték vissza a beásást. A csatorna keleti végén hiányzott a fedlap. Az ásatási árok keleti metszetfalában egy nagyjából ÉD-i irányú kiszedett fal húzódott, feltehető, hogy a fedlapjait is ezzel egyidőben bányászták ki. A nyugati metszetfal világosan mutatja a vallum szerkezetét és a csatorna beásását. (51, 52, 54, 55. kép) A sötétbarna humuszra sárga köves-kőporos szint került. Ez volt minden bizonnyal a táborfalon belüli járószint, s erre hordták fel a magas rézsüt, amely belülről a falhoz támaszkodott. Ennek a rézsűnek a rétegződése egészen a mai felszintől számitott 1 m mélységig megvan, ami fölött az újkori közmű beásása elvágta. (A metszetben sötétbarna föld és homokréteg váltakozik egymással. ) Ebbe a rézsűbe vágták bele utólag a csatornát, a tölcsérszerü beásást ugyancsak jól mutatta a metszetfal. (52, 54, 55. kép) Az árok északi és déli keskeny metszetfalain pedig kiszedett fal nyoma mutatkozott. Az északi metszetfalon az is megfigyelhető volt, hogy a rézsű rétegei "nekitámaszkodtak" ennek a kiszedett falnak, igy ez minden bizonnyal a táborfal lehetett. (50, 55. kép) Összegezve tehát a fentiekben leirt feltárást, a tábor épitési korszakainak időrendben a következő emlékei kerültek napvilágra: 1. Az ÉD-i irányú, legkorábbi ("A") fossa 2. Az ÉK-DNy-i irányú (legdélebbi, "D") fossa, amelyet kivülről széles, kövezett, csatornázott ut kisért. 3. Eldöntetlen a középső ("C") fossa időrendi helyzete. (Késői használata viszont igen valószínű, feltehetőleg a közeli gyűjtőcsatornába vitte a szennyvizet. ) Tisztázatlan a későbbi, magasabban lévő KNy-i útnak a szerepe. 4. Legkésőbbi, illetve utoljára volt használatban a "B" fossa. Időrendi kapcsolata a "C" fossával megoldatlan. 5. A nagy szennyvizgyűjtő csatorna legkésőbb a "B" fossa elkészítésekor, illetve használata alatt megépül. Utólag vágják ugyan bele a vallum rézsűjébe, de mindenképpen még az u.n. II-III. szd-i legióstábor közműrendszerébe tartozott bele. Déli megfelelője az Árpád hid alatt feltárt nagy szennyviz gyűjtőcsatorna, amely szintén a legióstábor on belül, a déli fal közelében gyűjtötte össze a szennyvizet. 6. Noha nem került elő, de az eddig elvégzett ásatások alapján most már szorosan meghatározott helyre lokalizálható az ÉK-i saroktorony. 7. A különböző metszetek vizsgálata során kiderült, hogy a végig a legóstábor fennállása alatt meghatározott távolság volt a lakott és beépitett területek és a táborfal között. így a legkésőbbi, "B" fossától északra mintegy 40 m távolságban volt az első ut. Római kori beépités nyomára pedig csak a filatórum épülete alatt akadtak. Feltétlen szükséges lenne a tábor egyes épitési korszakaiban megvizsgálni, mennyi az a beépitetlen terület, amelyet különböző irányokban a tábor fala körül meghagynak. 8. Az utolsó, "B" fossa betömésekor végrehajtott területrendezéssel egyidőben felhagyják, illetve valamiféle nagyobb átépitésen esik at a legióstábor addig állandó rendszere. Ennek bizonyítéka az ekkor megépült 3 m vastag erőditésfal. 9. Az erőditésfal felépülte után a fal külső - nyugati - oldala mellé temetkeznek, a fal keleti - belső - oldala mellett épületeket emeltek. A késői erőd megléte további problémákat vet fel a korábbi legióstábortól északkeletre eső területen: Mikor épült be a terület elsőizben, s milyen funkciójú épületek álltak itt egészen a késői erőd megépüléséig, illetve fennállása alatt is? A kérdésre természetesen csak a késői erőd teljes rendszerének feltárása után lehet válaszolni. Szükséges még az emiitett terület eddig ismert leletanyagának újraértékelése és további feltárása. A fentiekben felállitott és egyes pontjain bizonytalan relativ kronológiát pedig az ásatási leletanyag részletekbe menő vizsgálatával, másrészt a még hiányzó hitelesítő feltárások elvégzésével tehetjük pontossá. (Ábrák:11-14, képek: 42-55) 64
