Budapest Régiségei 24/1. (1976)
KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Gerevich László: A pesti és budai Vár 43-58
nem pusztult el. A kutatások folytatását egy hirtelen feltöltéssel akadályozták meg. Ez a hatalmas száraz kváderkőfal, fölötte emelkedő ujabb kőfallal; formai hasonlóságot mutat a balkáni középkori várak alatt található antik előzményekhez. A korai várnak az előbbiek mellett a legnagyobb összefüggő épületmaradványát, amelyet viszont műformák alapján is tudunk keltezni, a második udvar délkeleti sarkát alkotó subkonstrukciókban találtuk meg. Elhelyezkedése és összefüggései a korábbi helyszínrajzra adnak bizonyos utalásokat. A később elzárt, északról a Duna mellett haladó útról, a Szent Péter suburbiumból, sőt közvetve a hajókikötőből a nagy keleti falszorosba fölvezető útra a Zsigmond-kori vasrostélyos kapun kellett áthaladni. Ezt a kaput nyugatról egy torony is védte. A toronytól északra az ut mentén rendkívül vastag falu, V-alaku kilövőrésekkel ellátott pince-folyósószerü helyiségsor maradt fönn a boltinditásokig. Nemcsak a korabeli térképek, igy a Haüy jelzi itt a lőportorony robbanása helyét, de a helyiségek nívóján heverő hamuréteg bizonyítja, hogy az 1686. július 22-én végbement hatalmas pusztulás itt játszódott le és éppen ugy elpusztította az épületet, mint 1578-ban a Friss palota pincéjében fölhalmozott lőpor megsemmisítette Zsigmond palotáját. 4 * Az átépítések rendjében visszafelé haladva, az utolsó hevenyészett falak építése előtt a helyiségeket tégla dongaboltozatokkal fedték (11.kép). Ezt keresztboltozatos helyiségek előzhették meg (12. kép), amelyek egyidősek voltak az L-alakban a sziklába vájt félpincék hatalmas falaival és belső fölosztásukkal (8.ábra), E helyiségeket elválasztó falak követték a helyükön álló korábbi hatalmas terem hevederivének helyét (9.ábra,13.kép). Az eredeti donga hevederiveit 7-m-nél magasabb 1 m átmérőjű oszloptörzseken ülő kónikus és dobban végződő impozáns méretű fejezetek tartották (14. kép), vállkő szerepet betöltő párnakő segítségével. A hevederív egy indítása megmaradt a belső helyiség szélességének ivtávolságára szerkeszthető nyílással (15. kép). Ezek az oszlopok illeszkedtek a sziklafalvésetekhez (16.kép). A legészakibb fal féloszlopa mögött megközelítően mérhető fal 4 (? ) méteres vastagságával jelzi az egykori építmény arányait (l7.kép). Föltehetőleg az egykori belépést megakadályozó kapuház vagy torony maradványaival állunk szemben (18-19.kép). Formára nézve az egykori lakótornyok méreteit (20. kép), és elrendezésének adatait mutatja még ma is. Nem lehet ugyanis a sziklavéséseket és a sziklába vájt helyiségeket figyelmen kívül hagyni, ahol a lőporrobbanás az egész fölső épitményt elpusztotta. A helyiségsor mögött a következő pince helyét további vésett falu mélyedés jelzi. Ezt tekintetbe véve adódik ki az alaprajz: egy nagy, 35-40 m széles épület, talán egykori torony. A helye nem kevésbé fontos, mint a formája (10.ábra). Számos későbbi, de még középkori forráshely utal ezekre a korábbi épületekre, de legfélreérthetetlenebbnek Bonfini leírását tartom: "in hac igitur quadrata area ante Sigismundi constituta vetus a latere palatium instaurare ceperat.. ." (Ad occasum vetustum Opus). 43 A Zsigmond-kori építése előtt az ut keskenyebb volt, keletről határoló várfala (21. kép), egyidőben együtt élt az un. északi toronnyal, amit összekötő vizlefolyócsatornájuk is bizonyít. Ezt a többrétegű utat ugyancsak, mint több helyen, beágyazott folyamkavics fedte, amit nyugatabbra a kaputorony mögött húzódó fal mellett is fölleltünk, bár akárcsak a keleti kváderfal előtt valószínűleg az agyagalap hatalmas megcsuszásának és későbbi föltöltésének rétegei mutathatók ki. 44 És itt térhetünk rá a nagy téglányalaku épület elhelyezésére, amiből több fontos következtetés vonható (10.ábra). Előtte délre egy korábban nyilván természetes sziklahasadék húzódott, amit árokká vájtak ki egyenesre levésett falakkal és ez a kezdetben védő szerepet betöltő sziklaárok az egész hegygerincet átszelte és a későbbi belső trapézalaku palotaudvart választotta el a későbbi Zsigmond-udvartól.E védővonal nyugati sarkán épült a hasonló sarokvédelmi szempontból a csonkatorony, amit egy másik nagy épület, talán védőtorony előzött meg. Jóval a XIV. századi rétegek és a csonkatorony osztófala alatt (22.kép), a belső kőárok irányában fekvő hatalmas kőhasábokból épült fal (23.kép), árulja el létezését. 45 A csonkatorony falaiban hatalmas korábbi épületből bontott kőtömb&k vannak beépítve. Elölről, észak felől ezt a középső platót a következő hasadék, a vésett árokká bővített szárazárok védte. A kisebb, belső védőárok folytatásának irányában egészen a Duna partján húzódó útig két hatalmas párhuzamos várfal nyúlt le a dunai ut ellenőrzésére, de még inkább a királyi kikötő védelmére. Itteni elhelyezkedését a XV. században tudjuk csak kimutatni. De valódi korára mutat az, hogy az észak-déli, Dunával párhuzamos, többször átépített fal (24.kép). 7. Budapest régiségei 49
