Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444

még Mátyás korában épített vízvezeték nyomvonalába esik. Egyelőre nem dönthető el, hogy ez a szakasz a XV. sz.-i víz csőfektetés maradványa-e. Az újkorban, a XVII-XVIII. sz. fordulóján ugyanis ezen a nyomvonalon fektették le Buda újkori vezetékét is. További szakaszok és a leletek feltárása céljából a munkát folytatjuk. Zolnay László XV. kerület 187. Rákospalota, Kossuth Lajos u. 39-41. l£72-ben próbaásatást végeztünk a római katolikus templom külső oldalán, és közvetlenül környékén. Nagyvonalakban tisztáztuk a keletéit, méretei szerint is középkori eredetű templom épitéstörténetét. Az Árpád-kori templom szentélye nyújtott félköríves záródású volt, a 26 m átmérőjű keritőfal szabálytalan köralakban a felszín egyenetlenségeit követte. A templom a bekerített térség ÉK-i harmadában helyezkedett el, a szentélynél kapu volt a keritőfalon. A XIII. sz. -ban erősen megrongálódott templomot még a középkorban többször átépítették, a szentély jelenlegi alakjában a nyolcszög 3 oldalával zárul. A későközépkorban nagyobb szabású tereprendezésre is sort kerítettek, a keritőfal és más épületek maradványait elbontották, s megnyitották a templom körül a falu későközépkori temetőjét. A keletéit sirok szabályos rendben, 3-5 szintben, egymástól 30-50 cm-re, egymás felett feküdtek, a sorok között lévő távolság is ugyanennyi volt. A mellékletek: egy-két füles gomb, kapocspár és párta töredékei. A 26. sirban voltak érdekesebb leletek, a jobb csukló körül csontból faragott tárgyak helyezkedtek el, feltehetően olvasó részletei. (109. ábra) Irásné Melis Katalin XVI. kerület 188. Cinkota, Evangélikus templom. 1973-ban a templom műemléki helyreállítását megelőző régészeti kutatás feltárta a templom középkori részleteit, az Árpád-kori keritőfal maradványait és a templom körüli középkori település nyomait. A templom jelenlegi kereszthajójában 1, 6 m széles, szabályos félköralaku falrészletet találtunk, belső átmérője 3,8 m volt. A XII. sz. végén ezt a falszakaszt átépítették, ezáltal kialakítva az uj templom nyújtott félköríves záródású szentélyét. A 70 cm vastag hajófalon összefüggő, nagyobb foltokban megmaradt a kváderkőboritás, a hajófal magassága a középkori szinttől 4-4, 4 méternyire maradt meg. A déli hajófalon 3 befalazott, félköríves záródású ablak van, belső oldalán a diadalív közelében félköríves záródású fülkét is kiképeztek. Az Árpád-kori templomot 80 cm széles keritőfal övezte, részletei összefüggő, nagyobb szakaszban a templom nyugati oldalán maradtak meg. A XIII. sz.-ban megrongálódott épületet előbb kijavították, majd a XIV. sz. végén átépítették. Ekkor az Árpád-kori nyugati zárófalat elbontották, a belső teret 2, 3 méterrel megnyújtották, 70 cm-rel megemelték a falak magasságát is. A déli oldalon a kváderfalba szamárhátives ajtót vágtak, amelyet a csatlakozó falfelületekhez hasonlóan vakolattal borítottak. A XIV. sz. -i törtköves fal tetején jól kivehetőek a fedélzet keresztgerendáinak helyei. A nyugati fal elé épített toronyban egymással szemben két eltérő profilú kaput építettek, amelyek a budai grafikus stilusu kapuk és fülkék stb. csoportjába tartoznak. A XV. sz. végén ujabb átalakítást végeztek, befalazták a déli, szamárhátives kaput, a hajó nyugati falába vágták az ujabb, lapos szamárhátives kaput, ekkor készült a templom téglapadlója is. A XVIII. sz. elején ujabb javításokat végeztek, jelenlegi formáját a század második felében nyerte el. (110. ábra) Irásné Melis Katalin Forgalomba hozza Statisztikai Kiadó Vállalat 443