Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Gerevich László: A pesti és budai Vár 43-58

GEREVICH LÁSZLÓ A PESTI ÉS BUDAI VAR A várostörténetnek, de különösen a középkori várostörténetnek legizgalmasabb fejezeteit a települési terület súlypontjainak kialakulása és áthelyeződései alkotják. E települési területet sokszor szélesen kell értelmeznünk, amely házcsoportok sokszor messze terjedő konglomerátumából áll. A topográfiában betöltött szerepük a történelem és társadalom számos összetevőjéből kialakult végeredmény, melynek szétbontása és visszavezetése a várostörténész feladata. Kutatásában érvényesül talán leginkább az interdiszciplináris tényező. Sajnos, e különböző módszerek egy célra irányitása Magyarországon csak igen nehezen érvényesül. Kétségtelen pedig* hogy Budapest története nemcsak a magyarországi, hanem az európai várostörténetnek egyik legérdekesebb kérdése. A Közép-Duna kitáguló határainak nemcsak földrajzi, hanem történelmi fókusza egyben. írott forrásainak szegényes szivárgása, monumentális emlékeinek szinte teljes felszini pusztulása folytán mindkét területen uj adatokra és diszciplináik nem egymás melletti fölsorolására, hanem kombinativ együttes alkalmazásra volna szükség. Két figyelemben eléggé nem részesitett, vagy helytelenül magyarázott ténycsoportot szeretnék a kutatás előterébe vonni. Szeretném kommentálásukat alaposabb és gazdagabb régészeti bizonyítékokkal kisérni, de ugyanakkor az ellentmondásokat sem hagyhatom figyelmen kivül. A megsemmisült épitészeti emlékek már igen korán fölkeltették a figyelmet a középkori Pest város kezdeteire különös tekintettel arra, hogy szinte elválaszthatatlannak tűnt a terület római kori történetétől, amit a számos római lelet látszott illusztrálni. A középkori épitészet, igy elsősorban a várfalak maradványai, illetve bástyák Jankovich vizsgálódásaiban fölmerültek, aki már a középkori vár lehetőségét is felvetette. 1 Anonymus hiradását, a pesti vár izmaelita uraknak való eladományozását már ugy kommentálta Rómer: "Falakkal körülvett várat kell-e itten értenünk, mint amilyen a szomszéd contra-aquincumi erőd volt, vagy csak puszta főldgátonyt? "2 vagy kételkedett létezésében, mint Salamonra jellemző volt. 3 A megsokasodó római kori emlékek, de különösen az 1932-ben a régi piarista rendház

4 lebontásakor folytatott ásatások után a kérdést tulajdonképpen a mai napig eldönteni látszott Nagy Lajosnak a kérdés lényegét tárgyaló kitűnő müve. 5 Teljesebb változata magában foglalja az 1944-ben Bertalan Vilmos által végzett ásatás eredményeit,

6 sőt a pesti plébániatemplom restaurálásakor 1939-től 1944-ig végzett kutatások adatait is.

7 A templomnak a castrum belsejében való elhelyezkedését minden további vizsgálat nélkül a pesti vár X-XIII. századi fennállásának bizonyítékaként értékelték és igy Budapest kialakulásának egyik sarokpillére lett. A Nagy Lajos müvében fölsorakoztatott bizonyitott tényeket alapul véve, de a következtetéseket a terület teljes föltárása hiányában csak mint ellentmondásokat tartalmazó hipotézist fogadhatjuk el és az összefüggéseket további tényekkel egészithetjük ki. Sajnos az ásatásokról megjelent igen csekély számú dokumentum, az összefüggéseket rögzitő rajzok és leletek a kérdés végleges eldöntését nem teszik lehetővé, mégis néhány kétségtelenül bizonyitható és Pest történetére nézve alapvető régészeti tényről tu dunk be számolni. A római tábor, a templom és a sirmező rétegtani és helyzeti összefüggéseit sajnos azért nem lehetett felderíteni, mert a templom restaurálása mellett az épületben és alatt 43