Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története 349-368

42. Uő. i.h. és Gerő i.m. 242. Kassa már 1312-ben, az Amadéfiak ostroma idején fallal körülvett város (SRH I. 488. ). 43. Corpus Juris Hungarici 1000-1526. Bp. 1899. 210: (1405) 44. Először 1391-ben emiitik a külváros falát, majd kapuival (Szentpéteri kapu, Taschentali kapu, Tótfalusi kapu) több oklevélben találkozunk (adatok Kubinyi András: Die Anfänge Ofens. Berlin, 1972. 63.). 45. Das Ofner Stadtrecht. Hrsg, von Karl Mollay. Bp. 1959. V.o. Davori RelkovicNéda: Buda város jogkönyve (Ofner Stadt re cht). Bp. 1905. 137-175. 46. Gárdonyi: Városaink. .. 6. 47. Werbőczy Hármaskönyve Partis III. Tit. 8. §. 1. 48. Kubinyi András, Bptört. II. 164. Ő hivta fel a figyelmünket a sz.kir. városi jog és a városfal épités szoros összefüggéseire és e kapcsolat különféle variánsaira. Németországi viszonylatban előfordul, hogy előbb a kő kaputornyokat épitik meg és a tornyok között csak palánkfal készül az első fázisban, s csak később kőfal. Jogilag teljes értékű a minden részében kőből épült fal. Ezt a folyamatot a német városi pecséteken is nyomon lehet követni (H. Planitz i.m. 234-36. vö. Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása. TBMXIV. 1961. 116.). 49. Rómer i.

m. szerint 1471-ben álltak Pest falai, alatta verte vissza Mátyás a lengyel támadást. Elfogadja ezt Salamon i.m., Gárdonyi és Gerő László: Magyar várak. Bp. 1968. 222. Ősforrás: Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. IV. Pesten, 1854. 260-261. (Bonfinire, Dlugossra hivatkozik, azt állitva, hogy Mátyás Kázmér lengyel herceget Pest alatt várta). Bonfini Rerum Ungaricaruma Pestet nem emliti, Dlugoss sem (idézi St. Katona: História eritica.. . Tom. VIII. Colotzae, 1792. 500-501. )A valóságban Kázmér Hatvan alatt állt és várt, ezzel szemben Mátyás pedig Budán, és zseniális politikával elérte, hogy hadmozdulatok nélkül visszatérjen Kázmér, mivel alig néhányan csatlakoztak hozzá. Mátyás mindössze az esztergomi várat - s benne Vitéz Jánost - őriztette. Ebben a helyzetben Pest szóba sem került a krónikák és egyéb források szerint. 50. A közép- és törökkori fallal körülvett településeket lásd az 1. képen. 51. Banfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban. TBMV. 1936. 120. 52. Károlyi i.m

. 141. 53. Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei (1526-1541). TBM IX. 1941. 48-49. 54. Uő^ 51-74. és Bptört. II. 228-229. 55. Fekete Lajos - Nagy Lajos Bptört. II. 337. 56. Uők. uo. 338-339. 342. 423-426. Pest őrsége általában 1 000-1 500 fő (uo. 389.). 57. Károlyi i.m. passim. Fekete L. - Nagy L. i

. m. 358-59. 58. Gerő Győző: Buda török műemlékei. Bp. 1957. passim. Pogány Frigyes sz.: Budapest műemlékei II. Bp. 1962. 246. A két északi nagy vizirondella azért is elképzelhető, hogy török épités és nagyságukkal azért emelkedtek ki a többi közül, mert az igen fontos hajóhidat védték. 59. A török kori erődített telepekre lásd. Csorba Csaba: Település és erőditettség az Alföldön a török korban. Bajomi Krónika. Biharnagybajom, 1973. 56-64. 60. Gárdonyi Albert: Városaink... 12. sk. 61. A városfalak XVIII. századi történetét röviden összefoglalta - országos kitekintéssel Gárdonyi Albert uo. ill. UŐ. A pesti városfal... (vö. Nagy Lajos B

ptört. III. 49. sk.). Tanulságos összehasonlítani a fallal körülvett városok területét (XVI-XVIII. századi állapot) nagyságrendben. 362