Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története 349-368

nok nyaktaggal kapcsolódnak a városfal vonulatához és jóval kisebbek, mint a pesti kapuk előtt állók. Mindezeket megfontolva valószinünek tartjuk - s ez csak régészeti módszerekkel igazolható, vagy vethető el -, hogy a pesti városfal első formájában vegyesen tartalmazott négyszögű és kerek tornyokat (bástyákat), a kaputornyok négyszögűek voltak, elővédmü nélkül. Az egész várost vizesárok vette körül. Ha későn is, igy Pest is bekapcsolódott az erőditett városok hálózatába. Számításaink szerint 1526 előtt a Dunántúlon 10, az Alföldön 2-3, Erdélyben 10 fallal körülvett város volt, a Felvidéken pedig legalább ugyanannyi, mint az összes többi területen együttvéve. Összességében a középkori Magyarország fallal körülvett települései számát legalább félszázra tehetjük. De elképzelhető, hogy ez a szám nagyobb volt, mert sok későbbi forrásból erődítettnek tudott település erődítményei épitési idejéről nincs adatunk, s elképzelhető, hogy ezek is koraiak. A fallal körülvett települések nem egységes jogállásuak voltak, nem volt valamennyi szabad királyi város, volt érseki- püspöki székhely és földesúri város is köztük. 5cr A pesti városfal első átépítésére, erősitésére 1526-1541 között kerülhetett sor. A szakirodalom az épitések időpontjait összegyűjtötte, azonban abban nem egységes, hogy mit és mennyiben változtattak a korábbi falakon. Florio Banfi szerint 1540-ben Mario Speciecasa olasz hadiépitész nagyszögű bástyát és az É-i részen belső palánkot épitett a török ellen. 5I Ezt már 1936-ban megcáfolták. 52 Az É-i külön erőditmény minden valószínűség szerint a szövetséges felszabadító csapatok müve 1686-ban. Az 1538-as váradi béke titkos pontja szerint Ferdinánd és János király megegyezett, hogy a török ellen együtt védik Budát, Pestet s a Gellérthegyen is erődöt építenek. 1538-ban valóban megkezdődött Pest erődítéseinek bizonyos átépítése, restaurálása. 53 Elképzelhető, hogy a dunaparti palánk első formájában ekkor épült ki, de nagyobb átalakításokat aligha végezhettek. Ekkor már a négyszögletes un. óolasz jellegű bástyákat kezdték építeni, de ilyet Pesten nem találunk, pedig ha nagyobb épitések lettek volna, akkor bizonyára lenne, mint ahogy a budai városmag Erdélyi-bástyája is ekkor épült. János király és Ferdinánd megegyezése - mint ismeretes - nem volt hosszú életű. 1540. nov. 10-én Fels Lénárd, Ferdinánd hadvezére elfoglalta Pestet. 1541 tavaszán György barát seregei megkísérelték visszafoglalását, de Roggendorf csapatai közeledtére április végén abbahagyták az ostromot. Mikor viszont Buda alól a török-magyar seregek elűzték Roggendorfot, akkor Pestről is kivonultak a német csapatok. 54 1541-ben Budával együtt Pest is török kézre került. 1542-ben megkísérelték visszavételét. Ágyukkal 70-80 m szélességben lerontották a falat, az okt. 4-i rohamban három bástyát is elfoglaltak, de a törökök mögötte uj töltést építettek közben s azzal nem boldogultak okt. 5-én. Okt. 8-án a német-magyar hadsereg dolgavégezetlenül vonult el. 55 A török kor másfél évszázada alatt 1602-ben, majd a következő két évben, végül 1684-ben és 1686-ban ostromolták. 56 A török kori Pest falainak képét az ábrázolások alapján igyekeztek megrajzolni a történetírók, azt állítva, hogy a török a falakhoz nem épitett hozzá semmit, csak karbantartó munkát végzett. 5? Ennek ellenkezőjére közvetlen adatunk nincs. De a XV. századi falról kifejtett nézetünk logikai következménye, hogy a XVIII. században látható erődítményeknek 1526 után kellett épülniök. Az előzőekből kiderült, Hbgy 1541 előtt sem épülhettek a hatalmas rondellák a kapu elé és más nagyobb körbástyák, mert sem idő, sem pénz nem volt rá, de formájukat tekintve ilyenek akkor már nem épülhettek. Tehát, a felsoroltak csak későbbiek lehetnek. Az 1684/86-os metszetekből kiderül, sőt a 15 éves háború idején készült ábrázolások is azt erősitik meg, hogy 1541-1686 között épülhetett a városfal erődítményeinek jelentős része. Még tovább is szűkíthetjük ezt az időhatárt, 1541-98. közé. A XVII. században aligha számolhatunk nagyobb építésekkel, míg az 1542-es ostrom tanulságai után annál inkább. Bár elképzelhető, hogy 1604 után is újra építésekbe fogtak. K L" Mindez azonban hogyan képzelhető el, hiszen egyik fő érvünk a nagyobb 1541 előtti építésekkel szemben formai volt, az, hogy kerek bástyák^ rondellák akkor már nem épülhetL<P 357