Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története 349-368

Külön hely illeti meg az egykori utazók leirásait Pestről. Adataik értékelése nem könynyü. Minden esetben gondosan kell mérlegelni az utazás célját és az illető személy megfigyelésének objektiv és szubjektiv határait. Nem szabad azt sem felednünk, hogy az utazóknak többsége - a leirásból következőleg - egy-egy településen meglehetősen kevés időt töltött és csak felületesen tájékozódott, adatai egy részét hallomásból irta le jól-rosszul. Nagyságrendi és esztétikai értékeléseik kritikája talán a legnehezebb. Különösen bonyolult az elbeszélések valóságmagvának megállapítása ott, ahol nem áll megfelelő kontrollanyag rendelkezésünkre, mint pl. Szeged esetében, amelynél nehezen hihető, hogy egyetlen hosszú utcából állt 1433-ban, ahogy Bertrandon de la Brocquiere irja.l

7 Ugyanő nevéhez füződikaz első olyan leirás Pestről, amelyet összefüggésbe hoznak a városfalakkal. A leirás szerint francia mesterek "a Duna-partján, a palotával szemben, nagy tornyot épitettek. A császárnak (=Zsigmond) szándékában volt a Dunán keresztül óriási láncot vonni, amely a folyamot elzárta volna. . . Megnéztem a tornyot, melyet mintegy három lándzsányi magasságra már felépítettek . . . Az egész épités abban maradt, mivel az első kőművesek elhaltak, akik pedig életben maradtak, az építést nem tudták tovább folytatni. . . Ml

8 Az tény, hogy a zárólánc elkészült, egy darabja ma is látható a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán. A torony valószínűleg megfigyelőhely lehetett s valószínűleg falába erősítették a lánc egyik végét. De a dunai rondellákhoz, vagy a városfalhoz aligha lehetett ennek köze. Aeneas Sylvius Piccolomini 1444-ben falak nélküli városnak látta Pestet ("Necque muris cinctus, necque magnificis domibus. . . "). *9 Oláh Miklós Hungáriájában (1536) már fallal körülvett városnak irja le Pestet, melyet a Duna egyik ága vesz körül és É valamint D felé hosszan csatlakoznak hozzá külvárosai. 20 A következő leírások már a török megszállás alatti állapotot irják le. Sweiger Salamon szerint Budát és Pestet 63 hajón nyugvó hajóhíd kötötte össze, fél óra volt szükséges az átkeléshez. Pest falai magasak, vastagok, kőből épültek. Jobbak mint Buda, Esztergom vagy Belgrád falai, mert azok erődítései erősen rongáltak. Pest körfalai körül egy órát ment. A falon belül rossz és csúnya házakat látott. (1577). Egy évtized múlva, 1587-ben Reinhold Lubenau, mint a császári követség tagja jutott el Pestre. Leírása szerint: "Pest városa. . . sok sarkú vagy kerek tornyokkal ékes, szilárd fallal van körülvéve. Sokkal jobbak és szebbek a házai, mint Budának. . ."22 A 15 éves háború Pestet is megviselte. Bocatius János kassai főbíró szerint: "O te szegény Pest! Inkább "pestis"-nek kellene téged neveznem! . . . Benn a város közepén sáncárkot húztak a törökök s vesszőfonadékkal és sárral falat készítettek. . ."23 1660-ban Wallsdorf Keresztély látta Pest falait (a szárazföld felől erős fal, a viz felől O A sövény palánk). * Evlia Cselebi török világutazó 1660-64 közötti vándorlása során Pestre is eljutott és részletesen leirta: "Pest csak egyszerű fallal van kerítve, de ez nagyon erősen van épitve. Mindössze öt iszkenderi bástyája van, ágyúi a Dunára néző nagy bástyákon vannak. Ámde a Duna folyó partján levő bástyák némelyike között itt-ott tömésfal palánka is van. E várnak a szárazföld felőli oldala háromszögletű. Összesen tizenkét erős tornya van, minden toronyba öt-hat kolumburna és sáhi zárbuzán ágyú van. A tornyok felső részei deszkazsindellyel fedett zászlós kupolák; egyik toronytól a másikig ötven lépés van, minden lőrés két lépésnyi. .. Összesen hat kapuja van. .. A szárazföld felől a földből metszett sekély árka van, de ez nagyon széles, sőt a régi időben a Duna köritette, aminek a jelei most is láthatók. A száraz felől semmi magaslata nincs. "25 Ottendorff Henrik és Eduard Brown angol utazó csaknem Evliával egyidőben látta Pestet. Ők a következőt tartották érdemesnek lejegyezni: "... rossz fallal és egyes helyeken tornyokkal és félkörű bástyákkal van megerősítve. . . "Budával hatvan egynéhány hajón nyugvó hajóhíd köti össze (1663).26 "Pest városa. Négyszög alakban terül el a síkvidéken. Budáról nézve kellemes látványt nyújt városfalával és karcsú mecsettornyaival." (1669-70).

2 » Végül Bél Mátyás leírásáról (1737) emlékezzünk meg. Szerinte kőfal veszi körül Pestet, a fal szilárd, de katonai jelentősége nincs, bár árka is megvan. 28 45. Budapest régiségei 353