Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története 349-368

CSORBA CSABA PEST VÁROSFALÁNAK VÁZLATOS TÖRTÉNETE Először kerül sor e kötetben a pesti városfal régészeti kutatásai eredményeinek összesitett közlésére. írója, dr. Irásné Melis Katalin az utóbbi években jelentős eredményeket ért el a középkori Pest helyrajzának kutatásában. Ő adott e sorok Írójának lehetőséget arra, hogy beletekinthessen a régészeti feltárások dokumentumaiba s ezeket az adatokat a történeti forrásokkal egyeztetve rövid áttekintést adhasson mindarról, amit jelen pillanatban Pest városfaláról tudunk. A pesti városfal maradványainak első megfigyelője Jankovich Miklós volt» Rómer F16ris nevéhez fűződik viszont az első monografikus feldolgozás a középkori Pestről. A szabadon látható kis falszakasz, régi térképek és metszetek, valamint Írásos források alapján Römer kísérelte meg a városfal rekonstrukcióját, röviden vázolva egyúttal történetét is. Több mint fél évszázad múlva követte ezt Gárdonyi Albert összefoglalása. Először a városfal épitéstörténetéről irt ma is nagyon jól használható áttekintést. 2 Ezután megkísérelte a középkori városérőditési folyamat tisztázását az egész ország viszonylatában, különös tekintettel Pestre. ^ E nagyobb összefoglalások mellett több monográfia kitért a pesti városfalra is. Tanulmányokban is találunk ujat egyes részletek tekintetében. 4 Budapest uj város monográfiájának megjelent kötetei^ sok, eddig megválaszolatlan kérdésre megnyugtató megoldást adtak. Sajnálatos módon viszont a pesti városfal tekintetében a szerzők megelégedtek az addigi eredmények összegezéséveL kerülve a polémiákat, - az egész kérdésnek egyébként is viszonylag szűk teret szenteltek. b A pesti városfal története látszólag egyszerű.

7 Építését a szakirodalom lényegében egységesen Mátyás király uralkodásának idejére teszi. 8 A városfal XVI-XVII. századi szerepe és későbbi lebontása fontosabb részleteiben tisztázottnak tekinthető. 9 Rózsa György összegyűjtötte és közzétette a városfal ábrázolásait is.*Q Kezdjük a régészeti adatokkal.Ezek a kutatástörténet időrendjében ugyan az utolsók, de fontosságukat és a jövőbeni lehetőséget tekintve éppen fordított a helyzet. Nem térünk ki a városfal maradványainak részletes leírására és a régészeti kutatástörténetre, e tekintetben dr. Irásné Melis Katalin e kötetben közölt tanulmányára utaljuk az olvasót. Közel másfél évszázad régészeti megfigyelésének eredményei röviden a következők: 1. Pest elődje Contra Aquincum római castruma. Ezt az építményt a honfoglalás után eredeti rendeltetésének megfelelően nem használták, egyedül követ bányásztak belőle. 2. Létezik egy korai városfal, amelyet XIII. századi kerámia anyag keltez. 3. A középkor végi városfal egy rondelláját és mindhárom kapuját sikerült pontosan helyhez kötni, de teljes feltárásra egyik esetben sem kerülhetett sor. Az egyenes falszakaszok (kötőgátak) mentén többszáz m hosszúságban - nem összefüggően - szintén folyt régészeti kutatás. Ezek a száraz tények. Lássuk, mit mire használhatunk belőlük. A több évtizede tartó régészeti feltárások alapján meggondolkodtat ónak tartjuk, hogy Anonymus izmaelitái - ha az általa irt időben Pesten léteztek -, a "karavánsze rajhoz hasonló" római castrumban éltek volna I. István trónraléptéig. Kérdéses, hogy állítólagos X. századi ittlétüket a XIII. századi Pest környéki helynevek minden kétséget kizáróan igazolnák. 1* A korai városfal léte és a tatárjárást megelőző volta igazolni látszik a Pest fontosságát hangsúlyozó elbeszélő kútfők adatait.

12 343