Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

ként a nyakát is beboritotta a máz. Ebbe a kerámiacsoportba tartozik egy világoszöld mázzal boritott tálka is, szintén finoman iszapolt fehér kerámia. A leletegyüttes legegyszerűbb technikával készitett darabjai a bosnyák edények. Néhány gömbtestü fazekat, 3-4 nagyméretű sütőtálat s azok fedőtöredékeit találtuk meg, A gödör felső részében néhány, lapos, vörös kályhaszem is volt, egy kormos, füstelvezető csővel. Ezek nem tartoztak a későközépkori leletegyütteshez. (Ltsz, : 74. 201.1-41, ) 21. A rétegekből előkerült cserepek a korszak jellegzetes magyar és osztrák kerámiatöredékei, ltsz.: 74.238.1 - 74. 240. 4

e 22. Feuer Istvánné régészeti dokumentációja. BTM Adattár. 23. 1688-ban a mai Cukor utca Irányi utca sarkán nem állt ép ház, a telektömbök Veress Pálné utcai részén álltak a kőházak. 1696-ra felépült az Irányi utca - Károlyi utca K-i sarokháza, de a szembenlévő saroktelek továbbra is üresen állt, valószinüleg romos volt. Nagy L., Pest város XVII,» század végi topográfiájának forrásai, TBM..XIV (1961) 164. Térkép. A XVIII. sz. végén a Balla-féle térképen, amely 1784-1789 között készült, már jól kivehető ezen a sarkon az az épület, amelyenk DK-i sarkát megtaláltuk. A térkép a Fővárosi Levéltár Térképtárában van, A XVII, sz. végére egészen romossá vált középkori épület alapfalait felhasználták az újkori épitkezés idején, igy az egész középkor folyamán jelentős épület továbbra is az Irányi utcai házhomlokzatok irányát szabta meg, A középkori alapfalak mellett megtaláltuk a korai városfalhoz kapcsolódó utca, vagy tér kőburkolatának részletét is. 24. A Felszabadulás tér XVII. század végi legjelentősebb épülete a ferences templommal szemben álló nagy kőház, a későbbi kúria épületének elődje volt. A Károlyi utca uttestének középvonala és a jelenlegi házhomlokzat között igen sok falrészletet találtunk, sajnos a leletmentésekből, amelyek a keskeny közmüárkokban lévő falcsutkák felmérésére korlátozódtak, nem tudtuk pontosan meghatározni az összetartozó falakat. Az úttest alá legjobban benyúló kváderfalrészletek jelentős középkori épületből maradtak meg, amely valamilyen formában a törökkorban sem pusztult el, a falai között rendezték be a bajor katonák élelmiszer raktárát. Nagy Lajos, 1961, Térkép, Nagy Lajos: Budapest története 1686-1790. Budapest Története III. Bp, 1975. 51. Ez az épület azonos lehetett azzal a törökkori nagyobb épülettel, ami a város közepén állott és katonai raktárként használtak, a ferences templommal és rendházzal szembenállott. Fekete L., - Nagy L., Budapest története a török korban. Budapest története II. Bp. 1973.360. 25

> Jankovich M.

, 1817. 59-60. 26. 1688-ban a mai Kristóf tér É-i részén vályog és faházak álltak, a tér D-i részén pedig kőházak. 1696-ban már az É-i oldal vályogházai közé épült fel az emeletes Fehér hajó fogadó, amely a XVIII. sz. végén is a környék kisebb házai között a legnagyobb épület volt. Ballatérkép, Nagy L., 1961, Térkép, A régészeti leletek, a kőfalak nem mondanak ellene a XVIII. század végi, szegényes városi házak létezésének, mert az itt állott középkori házak a későközépkori városfal épitése idején elpusztultak. A Kristóf tér, Martinelli tér középkori utcahálózata és telekbeosztása is a városfal megépitése után alakult ki véglegesen, azonban nagyobb, jelentősebb középkori épület már nem épült ide, A törökök kiűzése után alig volt a környéken kőház, amelynek alapján a telekkönyvi összeírásokat végezték. Nagy L., 1975, 50-53, 27. A későközépkori városfaltól É-ra lévő dunaparti sáv a középkorban jelentőséggel biró terület volt. Ide helyezhető a Bertrandon de la Brocquiere által 1433-ban leirt torony, amelyet szerinte Zsigmond király kezdett el, a Duna zárólánc készítése idején. Szamota I., Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Bp. 1891. 93-95, A XVIII. sz.-i hidfő középkori elődjét az 1967-es leletmentés során előkerült középkori cserepek tanusitják. (Ltsz, : 69,266.1-5. ) Egy 1788-ban készitett rajz pontosan ábrázolja a hidfőt, a közelében lévő hajóhidi rondellát és a környező épületeket. Kovács L., A régipesti Vigadó épitésének előzményei, TBM.III (1934) 12. kép. 28. Az erre a környékre helyezhető Szent Miklós-ispotály és templom fontos helyrajzi együttes volt, amelyről utcát is elneveztek. Kubinyi A., Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig. (1541-ig) Budapest Története II. Bp, 1973. 13. Az épület336