Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

falrészletek tervszerű kutatás nélkül megsemmisültek a múlt században. A telektömb Váci utcai szárnyán az uj Városháza épitése előtt Rómer Flóris az akkor lebontott serfőző ház falai között azoktól szélesebb, jelentősebb falrészleteket figyelt meg, közöttük csontvázak­kal. Próbaásatás hitelesitette a szerb templom szentélyének középkori falrészleteit. ^5 A XIII. sz. első felében épített falrészletek a belvárosi templom környékén a Március 15 téren is előkerültek. A templom román stilusu részletei a jelenlegi falban jól láthatóak, a románkori lábazat szépen faragott köveit több más darabbal együtt a kriptában lévő gótikus pilléreken, alapfalakban vizsgálhatjuk. ^6 A templom épitéstörténeti kérdései helyett fonto­sabbnak tartjuk, hogy az itt kialakult városközpont emlékeit bemutassuk, annál is inkább, mert a római tábor DK-i sarkában elhelyezkedő Árpád-kori román stilusu templom alapraj­zát sem ismerjük. A kriptában lévő, körivvel záródó falrészlet nem rendelkezik ép közép­kori falsikokkal, a látható felületeken nem lehet megállapítani a középkori szinteket sem. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy rómaikori falrészlet az Árpád-kori templom része volt, azonban egyenlőre hiányoznak azok a régészeti adatok, amelyek a gótikus pillérben látszó lábazati kövek helyének azonositását lehetővé tennék, bizonyítanák a kriptában lévő falak egy részének Árpád-kori eredetét. Az sem derült eddig ki, hogy milyen mértékben használták fel a római tábor itteni épületét a koraközépkorban, a szintek közül csak a római terazzó padlóét ismerjük. 67 Más helyen, közvetlenül a templom szomszédságában, a kö­zépkori szentély D-i oldalán, több adatunk van. A római tábor D-i falán lévő, romos, DK-i saroktornyot a XIII. sz. -ban még jobban lebontották, az igy elegyengetett területre épitet­ték azt az épületet, amelynek Ny-i falrészlete a küszöbbel feltárásra került. Ez a szint megegyezett a más területeken lévő égési rétegekkel, természetesen figyelembe kell venni a szintviszonyok vizsgálatánál a Duna-parti sáv fokozatos süllyedését a folyó felé. A D-i táborfalon Ny felé haladva, ugyancsak a táborfal középkori bontását figyelhetjük meg, ami­kor az előbbi XIII. sz. -i épülethez tartozó keritő falat építették. A táborfal kapcsolódó sza­kaszai természetes utón pusztultak el, a patkóalaku toronynál figyelhetők meg ismét közép­kori rendezés nyomai, a belvárosi templom XV. sz. -i, Mátyás-kori oldalhajója és gótikus előcsarnoka építésével összefüggésben. A D-i táborfal további szakaszait sem használták, mert a tábor, többi, belső épületeivel együtt nagy mértékben elpusztult. 68 Az Árpád-kori városból a plébániatemplom környékét ismerjük a legjobban. Az kétség­telen, hogy a templom a városközpont része volt, de mivel maga a városközpont képe is csak nagy vonalakban körvonalazható, eléggé bizonytalan a belvárosi templom ősének meg­határozó szerepe a városközpont kialakulásában. Jelenleg ugy tűnik, hogy a városmag köz­ponti helye a templom D-i oldalán volt, az egymásra merőleges főútvonalak kereszteződé­se által létrejött tér formájában. Az igy kialakult közlekedési csomópont mellé alapították a királyi kápolnát, rövidesen nagyobb épületcsoportokkal vették körül a teret. 1974-ben a belvárosi templom Ny-i homlokzata előtt kiásott nagy árokban egy kora-Árpád-kori alapokon álló épületegyüttes részlete bontakozott ki, A római táborfalat ezen a szakaszon sem hasz­nálták fel, a külső, déli oldalán álló, középkori fal épitése idején még jobban lebontották. A területen álló középkori épület K-Ny-i irányban haladó falai között egy különösen nagy­méretű, többször megújított kemence helyezkedett el. A rétegeiből származó leletek építé­sének idejét jóval a tatárjárás előtti időre határozták meg, mert a jellegzetes XIII. sz-i cserepek a kemence legutolsó átépítéséből valók. 69 A régészeti metszet tanúsága szerint a környező falakat többször átépítették, ez azt bizonyítja, hogy a területen álló, kemencét tartlamazó épületegyüttes az egész középkor folyamán fennállott. A kemencét a tatárjárás után nem használták, falait összerombolták és későbbi középkori leleteket tartalmazó töl­téssel elplanirozták. "" Hasonlóan csak körvonalazni lehet egy másik számottevő épület­együttes helyét a koraközépkori tér D-i oldalán. Az irodalomban a Duna utcai Szent Mihály temetőkápolna néven ismert épület falai közötti kisebb régészeti kutatás eredményei meg­cáfolták a kápolnaszerü alaprajzi elrendeződés középkori eredetét, s világosan kimutatták, hogy a kápolna feltételezett hajója egy négyzetes, 2, 5 x 2, 5 m belső terű torony földszinti helyisége. Bár az ásatás idején későgótikus belsővel rendelkezett, a torony külső oldalán kapott metszetből látható a toronyhoz kapcsolódó XIII. sz. -i járó szint is. A két oldalán sza­badon álló torony és a hozzácsatlakozó épületegyüttes a belvárosi templomtól DNy-ra he­lyezkedik el, rendeltetését adatok hiányában nem ismerjük. 71 A centrum É-i felében álló templom a történeti forrásokban királyi kápolnaként szerepel, ezért szembetűnő a körülötte kialakult temető és a temető szegényes volta. A legkorábbi sirok a mai templomtól 30-40 330

Next

/
Thumbnails
Contents