Budapest Régiségei 24/1. (1976)
PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348
36. Bp. V. Magyar u. 48-50. (1970) A telkeken álló házak lebontása után a középkori városfal 28 méteres szakasza vált láthatóvá, azonban csupán egyetlen helyen, a két telek határán 70 cm szélességben maradt meg az ép, középkori belső falsik. A többi részen nagyon lefaragták. A fal magassága a mai udvarszinttói 2, 60 - 2, 80 m volt, ebben a magasságban a gyilokjáró szintje sem jelentkezik. Ilyen körülmények között a kutatás megkezdésével az volt a cél, hogy megállapíthassuk a városfalhoz épitett házak építési idejét, illetve, amenynyire lehet, feltárjuk a városfal belső oldalához csatlakozó rétegsort, A városfal közvetlen közelében csak a 48. sz. telken dolgozhattunk, A falhoz merőlegesen csatlakozó klasszicista falazásu, világitóablakos pincefal letisztítása után látható lett, miként faragták le a városfalat a különböző pincerendszerek kialakítása során. Az itt húzott kutatóárokban előkerült adatok tehát nem vittek közelebb a pesti városfal problematikájának megoldásához, A két telek épitéstörténeti adatai azt mutatták, hogy a lebontott házak alaprajzi elrendeződése egységes volt, ezért mindkét telken az udvaron is nyitottunk kutatóárkot, A mai udvarszinttől 3 m mélységben elértük azt a sárga, bolygatatlan homokot, amelybe a városfal is épült, A 48. sz. telken a városfaltól 8 m-re, 2, 30 m mélyen egy középkori falrészletet találtunk, amelynek iránya nagyjából párhuzamos volt a városfallal. Ezt a falat is a sárga, bolygatatlan homokba építették. A fal két oldalán belőle származó omladékot találtunk, a közötte lévő, barna földben pedig néhány, Árpád-korinak tűnő, de eléggé jellegtelen kerámiatöredék és egy bécsi bélyeges, XIII-XIV. sz,-i ausztriai fazékperem töredéke jött elő. A réteget lezáró, keskeny, malteros csíkban régészeti lelet nem volt, felette egységes, szürkés-barna, kevert földből álló feltöltés volt, alján középkori cserepekkel. Kiemelkedő darab egy XV, sz. -i tullni bélyegzős hombár peremtöredéke. E rétegtől élesen elvált a felette lévő, feketés-barna kevert föld, amelyben a városfalhoz legkorábban épitett ház udvarának feltöltését határoztuk meg. Az 50, sz. telek üdvarán hasonló rétegviszonyokat találtunk, azzal a különbséggel, hogy a legalsó, sárga bolygatatlan homokban nem találtunk falat. A bolygatatlan homok felső határa a városfaltól 5, 6 méterre rézsüsen lejteni kezdett a városfal irányába. Ebben a mélyedésben a 48. sz, telek udvarán talált, szürkés-barna 2, középkori töltést találtuk meg, néhány jellegtelen középkori cseréptöredékkel. A kutatóárok egymástól 3 m-re lévő falában egyforma rétegviszonyokat találtunk. Az 50. sz, telek udvarán a középkori feltöltés felett az első újkori épület szabálytalan, laposabb kövekkel borított udvara következett, amelyre a 48. sz. telken feltárt pince világitóablaka nyílott. Összegezve: a két telken megállapíthattuk, hogy a középkori városfalon belüli első épület legkésőbb a XVIII. század 2. felében épülhetett a 48. sz. telken, míg a mellette lévő, jelenleg 50, sz, telek, akkor még beépítetlen maradt. Értékes középkori adatokat is nyertünk, felmérhettük, egy a pesti városfal építését megelőző korszakból származó épület É-D-i irányú falrészletét, (76.ábra) 37. Bp. V. Kecskeméti utca 1-3. sz. előtt, úttest. KECSKEMÉTI KAPU maradványai. A Calvin téri aluljáró és METRO állomás építésének földmunkálatai során a munkagödörben előkerültek a kaputorony alapfalai. 43 A középkori kaputorony a jelenlegi Kecskeméti utca végén, az úttest Bástya utca felé eső harmadában helyezkedett el, hosszanti, K-Ny-i tengelye merőleges a Tolbuchin körút és Bástya utcai házak közös telekhatárán húzódó városfalra, A kváderkövekkel borított falak a mai útburkolat alatt 90-110 cm mélységben jelentkeztek, ez a magasság jelenleg csak helyenként, a munkagödör falát kitámasztó vasgerendák mögött mérhető, a munkagödörbe eső falakat a leletmentés megkezdése előtt több méter magasságban elbontották. A munkagödörben mért legmagasabb faltető a mai úttesttől 142 cm-re volt, a legnagyobb inertekben elbontott szakaszon 356 cm-re mélyítették. A kapu torony egész belső terének a feltárására nem volt lehetőségünk, csupán néhány kisebb árokban kutathattunk, a műemléki helyreállításhoz szükséges előzetes tervek elkészítésére szolgáló szintadatok megállapítására, A torony 6, 3 méteres, négyzetes alaprajzú belső terét K-i oldalon egy 2x3 méteres előtér egészítette ki. A középkori ut és járószint 164 cm mélységben jelentkezett, 457 cm mélyen találtuk meg a farkas verem alját, amelyet nagy, lapos kövekkel köveztek ki. A torony ÉK-i és DK-i sarkán elhelyezkedő támpillérek belső oldalát is kutathattuk. A kaputorony be lső teré nek kutatása . Az ÉNy-i sarok két oldalán kiásott gödörben megállapítottuk a Ny-i fal szélességét, amely 190 cm volt. A falsarok Ny-i oldalán kb. 400 cm mélységben kövezett felületet találtunk, fölötte, az úttesttől mérve 230 cm mélyen a kvá•sJ&^+J
