Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

edények között igen sok teljesen ép maradt, a talpas tálakat egymásba rakva találtuk. A gödör széle nem érte el a táborfalat, a gödröt a római rétegekbe és a bolygatatlan földbe ásták, " (80. ábra) A III. sz. gödör kevés XVIII. századi szemetet tartalmazott. A blokk déli oldalán nyitott "D" árokban előkerült római fal körül a vele kapcsolatos rétegek húzódtak a kutatóárok D-i végében. A II. sz. római fal és a táborfal közötti területen törökkori, török leletekben gazdag feltöltés volt. A táborfal leomlott kövei a török réteg alsó részén összefüggő tömböt alkottak, A kiásás határáig egyöntetű volt ez a feltöltés, ezzel szemben az árok keleti oldalán a török feltöltési rétegben jól elkülöníthetően két különböző tipusu törmeléket láttunk, az alsó részben téglával, nagyobb kődarabokkal keveredett a föld, a felső rétegből ezek a nagyobb méretű épitőanyagok hiányoztak. Ez a feltöltés boritotta a DNy-i oldalról a római táborfal maradványát is. Megfigyeléseink szerint ezt a feltöltést a törökök kiűzése utáni időszak első tereprendezéséből valónak tartjuk. (81/a-c.ábra) A II-III. blokk határán helyezkedett el a táborfalat keresztező tanufal, mindkét oldalán a rétegsor nagyobb méretű középkori és törökkori tereprendezések nyomait mutatta, A tanufal K-i oldalán azonban a XVII. sz. -végi feltöltés (7. sz. réteg) közvetlenül az 1. sz. szemétgödör melletti keskeny csikban megfigyelt középkori rétegekre futott.(81/d. ábra) A táborfaltól DK-re eső területeken egymás felett több középkori épülettörmelékes réteg volt. Az árok alján mindenütt épülettörmelékes feltöltés volt, a metszetek tanúsága szerint a táborfal határolta, A két középkori épülettörmelékes réteg között a táborfaltól D-re, azzal párhuzamosan az árok falában vastag épülettörmelék nélküli, márgás kevert föld volt, amelyből nem kerültek elő régészeti leletek. A XIV-XV. sz. -i kerámiatöredékekkel datált rétegek felett a legujabbkori építkezések rétegei húzódtak. 21 (81/e-f. ábra) Összefoglalva: Az elsősorban kutatott római táborfal épitéstörténetének utolsó periódusát jelentik a bemutatott régészeti jelenségek, A kutatás befejezése után kiderült, hogy a római táborfal ezen szakasza a Március 15. tér É-i részének középkori településtörténetében milyen szerepet játszott. Az 1930-as években feltárt falrészlet középkori felhasználásának módja nagy vonalakban ismert, az 1970-ben végzett leletmentés a táborfal középső szakasza táján húzódó középkori telekhatár helyét valószinüsiti. A metszetek tanúsága szerint ettől a vonaltól K-re a táborfal belső oldalán attól 4 méterre a bolygatatlan humuszos talajból egy meredeken induló beásás kezdődött, amelyben XIV-XV. sz. -i leletek voltak az épülettörmelék között, ezt az árokszerü bemélyedést követte a felette lévő törmelékréteg, és a felette lévő újkori feltöltés is. Amennyiben középkori épületek állottak ezen a részen, azok vagy a táborfaltól D-DK-i irányban távolabb lehettek, vagy a táborfalhoz hozzáépitve állottak, ez utóbbi esetben a meredeken süllyedő vonalú feltöltés elbontott pincék feltöltéséből adódik. Ugyanilyen, a táborfalhoz csatlakozó, nagy, épülettörmelékes beásás került elő a feltételezett középkori telekhatár Ny-i oldalán is, azonban az 5, 2 m szélességű nagy beásás törökkori leleteket tartalmazó épülettörmelékből áll. Ezen a részen nagyobb későközépkori épületek állhattak, ezek elbontása után sokkal nagyobb földmunkát igényelt a tereprendezés. A telekhatár K-i oldalán a kutatott részen seholsem találtunk épületbontásából adódó réteget, a későközépkorban a telek más részein állhattak a nagyobb, jelentősebb épületszárnyak. A táborfal É-i oldalán a rétegek jórészt megsemmisültek a piarista rendház É-i szárnyának épitésével. Az 1, és 2. sz. gödrök közötti fal kora bizonytalan, mint ahogy bizonytalan a táborfal külső felének elbontási ideje is. A táborfal közepén húzódott egy másik, K-Ny-i irányú határvonal is. Az bizonyitja, hogy a táborfal mellett a gödröket kivéve nem pusztultak el a római rétegek, ugyanúgy kerültek elő, mint a táborfaltól D-re eső részeken, a táborfaltól 4-6 m-re. 10. Bp. V. Március 15. tér. Erzsébet hid pesti hidfője. Az uj Erzsébet hid épitésével kapcsolatos leletmentések. A. A régi Erzsébet hid hidfőjének É-i pillérétől É-Ny-i irányban ásták ki a hidépitéshez szükséges kompresszorház 5x2, 5-3 méteres alapgödrét. Az úttesttől mért 2, 1 m mélyen melléklet nélküli újkori sirok jelentkeztek, 2, 3 m mélységben a gödör Ny-i falában 37 cm széles, törtkőfalázat mutatkozott, (I. sz. fal. ) A gödörben két, párhuzamos É-D-i irányú fal került felszinre, a leletanyag 2, 4 m mélység után XVI-XVII. századi volt. Az I, sz, fal keleti oldalán 2, 95 m mélyen ez a fal lábazatszerüen kiszélesedett a lábazati kiugrásig a fal sikján vakolatmaradványok voltak. Ebben a rétegben kevert XVI-XVIII, sz. -i leletanyag 318