Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

padlója a XIX, sz-i felső padlószint alatt 2, 75 m mélyen volt. A falak vastagsága átlagosan 1 m, A 2, 5 x 2, 5 m négyzetes belső tér feltárása közben a falak belső oldalát boritó több­rétegű meszelés elpusztult, miközben kirajzolódtak a felső tér É-i és D-i falain lévő befa­lazott fülkék. Az északi falon kibontott kettős vakablak keretét puha mészkőből faragták, belső oldalán falz olták. Az iker ablak magassága 90, szélessége 115 cm volt. A déli oldalon lévő, félkörivvel zárt kis vakablak és a nagyobb, négyszögletes, felső oldalán lefelé rézsüs kiképzésű vakablak újkorinak bizonyultak. XVIII-XIX. sz. -i a traktus Ny-i bejárata is, és az ÉNy-i sarokban lévő javitás is, A D-i oldal sarkaiban megtalálható a középkori boltozat­inditás a bordák lefaragott nyomaival. Mindkét falon, egymással szemben a traktus ÉK-i és DK-i sarkában kváderkövekből kiképzett ivinditás látható. A belső tér feltöltésében faragott köveket, puhamészkő bordatöredékeket találtak, némelyikben a körtetagos orrtag felismer­hető. A traktus K-i felében az újkori boltozat alatt előkerültek a kváderes ivinditás lábazati részei, a mögöttük lévő pincelajárat újkori volt. A négyzetes térhez K-i oldalon, egy valószinüleg az újkorban kialakított kisebb, négy­zetes tér csatlakozott. A négyzetes tér K-i falából 1, 2 m távolságban É-D-i irányú, 90 cm széles fal húzódik, a kettőt barokk-kori falazás köti össze.A középkori épületrészlet D-i ol­dalán kiásott árokban kiderült, hogy az általunk eddig megismert D-i fal egyúttal a mellette délről elhelyezkedő, másik, szintén középkori helyiség északi oldala is. É-i sarkában meg­maradt a boltozat inditása, a bordás boltozat puha mészkő bordáinak lefaragott nyomaival. A téglák is középkori méretűek voltak. A Ny-i homlokzat előtti kutatóárokban 2, 5 m mélyen keményre kopott, helyenként köves járószint mutatkozott, 2, 6 méterig vegyes, főként XVIII­XIX. sz. -i leletekkel. Ez alatt az árok D-i felében 3, 14 méterig XVI. sz, -i leletek voltak. 3, 17 méteren ujabb, apró, szabálytalan kövekből kirakott szint jelentkezett, a felette lévő vegyes feltöltésben XIV-XV. sz. -i leletek voltak. Ez alatt, a kiásás határán lévő rétegben XIII. sz. -i cserepek kerültek elő. Az épület É-i oldalán megkezdett kutatóárokban, annak keleti felében bizonytalan szélű falsarok mutatkozott. 1 5 (78. ábra, 299-301 képek) A feltárás eredményeit összegezve meg kell állapitanunk, hogy az előkerült falak egy nagyobb kiterjedésű középkori épületből maradtak fenn, nem pedig egy kisebb temetőkápol­nából. Az sem nyert bizonyítást, hogy ezt az épületszárnyat még a középkorban szentélyből és hajóból álló kápolnává alakitották volna át, inkább a Belvárosi templom közelében álló, más, jelentős középkori épület részletének tartjuk. 8. Bp. V. Március 15. tér Ny-i oldala. A tér Ny-i felében É-D-i irányú csatornaárokban végeztünk leletmentést. Az árok Erzsébet hidtól D-re eső részében középkori falakat vagy réteget nem találtunk. Az árok Erzsébet hid alatti szakaszában az árok K-i oldalában a ró­mai tábor D-i fala külső szélétől induló metszetben több középkori és újkori falrészlet ke­rült elő, közöttük értékes rétegsorral. Római táborfal (I. ) és a II, sz, fal közötti részben a római kori rétegeket egy keskeny, a II. sz. faltól induló malteros esik zárja le. Felette 90 cm széles középkori kerámiatöredékeket (XIII-XVII/2) tartalmazó réteg, illetőleg boly­gatás van. A II, sz, fal elbontott teteje már az újkori, épülettörmelékes feltöltésbe nyúlik. A II. és III. sz. fal között a II. sz, fal által elvágott malteros esik folytatódik, azonban egy nagy középkori beásás miatt, amely a római leleteket is tartalmazó kevert barna, humu­szos réteget is átvágja, 38 cm távolságra a II. sz. faltól, megszűnt. A középkori beásás tetején néhány kődarab, és épülettörmelékes köves réteg kapcsolódik a II. sz. falhoz. Az omladék vagy bontás másik oldalán egy sárga agyagréteg húzódik a III. sz. falig, A III, és V. sz, fal között a római leleteket tartalmazó kevert barna földből álló réteg felett egy helyenként 45 cm vastag erősen átégett réteg húzódik. Szintje D-felé lejt, illetve a IV. -V. fal között a felszinét megbontották. É-i végénél a kevert barna földből álló réteg­ben néhány szabálytalan alakú kő található, felettük 10-14 cm vastag sárga agyagcsik lát­ható. A vörösre égett esik felett 20-22 cm vastag égett faszén réteg van. Erre a rétegre épitették a III, sz, falat, A rétegsor É-i végét a II. és III. fal közötti középkori beásás vág­ta el. A fal D-i oldalán vörösre égett nagy darabokból álló patics réteg van, XIII. századi I ausztriai és magyar kerámiatöredékeket tartalmaz. 16 A III. sz. fal alól induló vastag fa­szenes esik D felé elvékonyodik, a IV. sz. falnál az égett padló és a vékony szenes esik között 18-20 cm-es üledékes agyagos tapasztás van. 316

Next

/
Thumbnails
Contents