Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Bertalan Vilmosné: Óbudai klarissza kolostor 269-278

Kertész Pál: Az óbudai klarissza-kolostor kőanyaga. Az épületek alapfalainak nagyrésze (hasonlóan egyes római maradványokhoz) szabálytalan alakú, sárgás-szürke, néhol vöröses (un. budai) márgából áll, mely az Óbuda körüli hegyek elterjedt kőzete. A márga mellett helyenként más kőzet (pl. mészkő, andezittafu) is található. A kolostor délkeleti részén, a sirépitményt környezőén, valamint a templomot keresztező XVI. századi fal anyaga andezittufa. Az eddigi tudomásunk szerint a magyar középkorban ritkán alkalmazott kőzet, azonban az aquincumi hypocaustumok oszlopaiként a római korból is ismeretes (ilyen oszlop e romterületen is előkerült). Az andezittafu bányahelye Szentendre közvetlen környékére tehető. A kolostor délkeleti részén falazatban, a sírkamra anyagaként, a kerengő folyosó anyagaként a gyakorlatban néha homokkőnek is nevezett durva mészkő határolható meg. A durva mészkő a magyar középkorban igen gyakran felhasznált kőzet. E kőzet a Bp. Kőbánya-Budafok-Zsámbék-Sóskút vonulatban nagy változatosságban ismeretes. E változatosság az egy bányából származó kőzetekben is szembetűnő. Jól faragható, de kevésbé ellenálló kőzet, mint a többi mészkövek. Közelebbi lelőhelye az előbbi vonulaton belül nem határozható meg. A múzeumi kőelemek anyaga - egy kivétellel - szintén durva mészkő. A romterületen egy nagyobb, a múzeumi kőtárban egy kisebb faragott tömb, valamint egyes szabálytalan darabok a durva mészkőnél nagyobb hézagokat tartalmazó, de a hézagok között tömöttebb forrásvizi (édesvízi) mészkőből állnak. E kőzet a durva mészkőnél nehezebben faragható, de szilárdabb, ellenállóbb. Lelőhelye Buda-Óbuda környékén lehetséges, közelebbről nem határozható meg. Az újkori építkezéseknél a fentieken kivtil felhasználták a Buda-környéki, vöröses hárshegyi homokkövet is. A feltárt kőfaragórétegben eddig a durva mészkő és andezittufa anyaga határozható meg. A kőzetek emiitett sora a jelenleg is fellelhető maradványok anyaga. Nem zárható ki azonban az a lehetőség, hogy eredetileg beépítésre kerültek eddig fel nem lelt kőzetek (pl. díszítőkövek) is. 274