Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina - Altmann Júlia: Előzetes jelentés a ferencesek temploma és a via praetoriától északra húzódó római kori épületmaradványok régészeti kutatásáról 233-247
így a szentély mellett a római kori falak felhasználásával egy 7.40 m hosszú átlag 5 m széles helyiség állt. A K-i traktus K-i fala a szentély záródástól É-ra, azzal egy sikban húzódik és ásatási területünkön végig követhető.A K-i traktus Ny-i falát véljük megtalálni azokban a részleteiben előkerült, de megegyező irányú, vastagságú, szövetű falakban, amelyek a templom É-i vállából kiinduló középkori fallal azonosak. így a K-i traktus első helyisége a szentély mellett korábban ismertetett, és ebben a szélességben húzódnak tovább É felé K-i szárny részei. Ennek azonban további beosztását, rendszerét nem ismerjük. A K-i szárny fűtőberendezését a távfűtő akna miatt elbontották és igy csak a DNy-i sarka került feltárásra. (261.kép) A római kori épület terrazzopadlóját átvágó és a K-Ny-i irányú rómaikori falhoz támaszkodó fütőtér téglából falazott. ( 6 4/b ábra) Hossza aEM. oldalon 1.10 m, a Ny-i oldalon 1.10 m. A megmaradt fütőtér beomlott téglával, átégett tapasztásdarabokkal, hamuval volt tele. A betöltésben XV. sz-i kerámiát és Zsigmond-kori pénzt találtunk. A fütőtér alja vörösre égett letapasztott agyag, mely átlag 2-3 cm vastag, átvágásakor alatta egy korábbi átégett letapasztást figyelhettünk meg. A fütőtér alapozása hamus rétegben élére állitott kősor volt. Ez alatt megtaláltuk azt a K-Ny-i irányú visszabontott rómaikori falat, melyet a fütőkamra Ny-i fala miatt bontottak el. Az átégett agyagtapasztás - a fütőkamra aljának - szintje Atszf 105. 04 m, megmaradt oldalfalának legmagasabb pontja Atszf 105. 85 m. Mivel a megmaradt rész is magasabb a hajó szintjénél, az eredeti boltozata, illetve az erre húzódó padlószint pedig ennél is feljebb lehetett, ebből következően a kolostorszárny szintje is magasabban volt mint a templom hajójának szintje. A fütőkamra szerkezetét nem ismerjük, de a megmaradt térben talált nagyszámú tégla alapján valószinüleg valamilyen téglapilléres megoldású lehetett. 2 ° A feltárt és részletesen ismertetett templom és kolostor maradványait az óbudai középkori ferences templommal és kolostorral azonositottuk. A XIII. sz. folyamán a Magyarországon egyre jobban terjeszkedő ferences rend a mai Óbudán is hamarosan felépitette templomát és kolostorát. 2 ^ A templom alapításának idejét nem ismerjük, de a pozsonyi, győri, esztergomi, pesti kolostorokkal együtt a XIII. sz-i, legkorábbi alapitások sorába tartozik. 30 A feltárt templom kis mérete, négyzetes alaprajzú szentélye ezt alátámasztani látszik és a leletanyag további feldolgozása remélhetőleg pontosabbá teszi e kérdés tisztázását. Első emlitése 1298-ból származik, amikor a prépostság és a veszprémi püspökség között a bányai egyház tizedszedési jog feletti perben Ítélkező biróság május 17-én Óbudán, a Szent Ferenc rendiek kolostorában ült össze. 3 * A templomot Szent Ferenc tiszteletére szentelték és a 1316 évi összeirás szerint a fejérvári őrséghez tartozott. 32 1357-től az itt élő szerzetesek feladatává vált az Óbudái klarissza kolostor apácáinak lelki gondozása is. 33 A kolostor szerepe 1444-től nőtt meg. Az eddig jelentősebb budavári és pesti ferences kolostorok a szigorúbb rendi szabályokat követő obszervánsoké lett, 34 igy a konventuális provinciális jobbára az óbudai kolstorban tartózkodott és vált igy a kolostor több alkalommal is rendi közgyűlések helyére. 3 ^ A kolostort és a templomot 1526-ban oly mértékben megrongálta a török támadás, hogy még 1533-ban sem volt lakható, majd a török uralom kezdetétől véglegesen megszüntették. 3 ° Óbuda középkori településtörténeti kutatása szempontjából nagyon jelentős a ferences templom és kolostor helyének pontos meghatározása, illetve feltárása. A rendi szabályok szerint a város szélén települő kolduló rendi szerzetesek egyháza ugyanis egyben Óbuda ÉNy-i határát is meghatározza. A történeti kutatás legfontosabb forrásként az 1355-ös határjárást -akirályi és káptalani városok határát meghatározó oklevelet - tartja számon. 3 ? 237
