Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina - Altmann Júlia: Előzetes jelentés a ferencesek temploma és a via praetoriától északra húzódó római kori épületmaradványok régészeti kutatásáról 233-247
7. 40 x 3. 50 m méretűek. A felmenő falak szabályosán íaragőtt, habaresBa "rakott mészkövekből készültek. A nagyjából egyenlő alapterületű helyiségek sorát a felületünk közepe táján egy 1.10 ni széles folyosó váltja fel. A folyosó mérhető hosszúsága: 13. 5 m, zárófala sem a Ny-i, sem a K-i oldalon nem került elő eddigi A folyosótól É-raá^helyiségek 'topább folytatődtak. v A felmenő falak átlag 50 cm szélesek, a'zoklijük 10*3v 92-1=04. 00 m Átszfszihten húzódott. Több esetben ezeket a falmaradványokat is a korábbi elbontott alapfalakra alapozták, (p. o. G-G/1 metszet) A folyosótól É-ra a helyiségek alaprajzai elrendezését egyértelműen már nem lehetett tisztázni, ugyanis ezeket az újkor falmaradványok és a közmüvek nagyrészt tönkretették. E nagy épület belmérete ÉD-i irányban 24. 50 m, a KNy-i irányban a jelenlegi kutatási területünkön nem mérhető. Az épület helyiségeinek és folyosójának padlószintjét többnyire 10 cm vastag agyagpadló képezte, (p. o. 0-0/1 metszet), egy helyen sóderes a járószint (átlagos m: 104.11-24 Atszf szinten). A D-i folyosófaltól D-re, az egyik helyiségben a H-H/1 metszet szerint egy lokális tűz pusztította el az agyagpadi ót.Ezért itt a padlót kevert szürkére alapozva megújították. A folyosó É-i falát egy 104.10 m Atszf szinten megmaradt Domitianus-kori alapfalra alapozták (ld. G-G/1 metszetet), ezért á hozzátartozó agyagpadló az eddigieknél valamivel magasabban 104. 30 Atszf m-en került elő. Ekkor kisebbítették a bejárattól ÉK-re húzódó helyiséget egy kvádérkövekből, földdel kitöltött alapfalu ösztófallal. A Traianus-Hadrianus4cori óbudai topográfiai adatok alapján a folyosós épület a nagyjából egyenlő méretű helyiségeivel együtt egyértelműen utal a római birodalom légióstáboraiban már feltárt kaszárnyaépületek tipusaira. ° A barakképületet É-ról is határolta egy 5. 5 m széles KNy-i irányú úttest (Atszf m: 104. 20), melyet É-rCl ugyancsák egy téglalapos, kőfalas KNy-i irányú csatorna zárt le. A csatorna É-i falára alapozva egy további, ujabb É-i barakképület D-i porticusához tartozó oszloplábazat került napvilágra. Valószinü, hogy a közvetlen szomszédságában húzódó ÉD-i irányú távfütőárok Ny-i metszetéből előkerült oszlopfő-^ - méretarányait, anyagát és korát tekintve - ehhez az oszlophoz tartozhatott. (256.kép) Az előkerült leletanyag közül a D-i, KNy-i irányú téglalapos csatorna betöltéséből a Kiscelli utcai műhely termékeihez tartozó narancssárga, benyomott "liliomos" diszü Drag. 37. formát utánzó tál oldaltöredékét említhetjük meg (250.kép) és Drag. 18/31 tipusu,tál Crobiso lezouxi mester fenékbélyeges aljtöredékét. 12 (252.kép)A folyosó felmenő falához tartozó padló feletti betöltésből egy ugyancsak lezouxi, domborműves Drag. 37. tipusu tál oldaltöredékét találtuk meg. * 3 (253.kép) Az É-i, KNy-i irányú úttest tetejéről ugyancsak a Kiscelli utcai műhely jellegzetes produktumait: a szőlőfürttel és levelekkel applikált oldal (251.kép) a fedő azonos diszü töredékét szedtük fel. 14 *• • 15 A markomann háborúk után és a Severusok uralkodása alatt az óbudai legióstábor praetoria frontján -, közelebbről ezen a felületünkön a déli részen egy már kisebbitett helyiséget tovább szűkítettek egy ÉD-i irányú osztófallal. Ettől az épülettől DNy-ra egy DNy felé lejtő 40 cm belvilágu, kőfalas, téglalapos csatorna épülhetett, melynek iveit szakaszát sikerült feltárnunk az eredeti helyén lévő lapos mészkőből készült fedőlappal együtt. Az épület folyosójától É-ra egy apszisos lezáródásu helyiséget alakítottak ki, de a helyiségből csak az apszis visszabontott falának négy földdel kitöltött kősóra maradt meg. (258.kép) Az apszisos terem padlószintjét késői beásások következtében már nem lehetett megfigyelni. A D-i és az É-i KNy-i irányú, II. századi utat a század végén rétegesen megemelték, (ld. Ô 2- ő 3 és U-U/l metszetet), de az ut eredeti járószintjét már a későrómai, középkori ill. az újkori beásások miatt megfigyelni nem lehetett. Két helyen tudtuk dokumentálni a többszörösen megemelt téglalapos szintmaradványokat, melyek a D-i fronton 104. 57 m Atszf, és az É-i fronton 104. 71 m Atszf szintenjelentkeztek. • Apró lelet ebből a periódusból nem. került elő. ; Az V. periódust a III. sz. végére IV." sz. I. felére keltezhető építkezést tanúsítja már a D-i felület Ny-i szélén egy ÉD-i irányú későrómai alapfal, melynek zoklija már Atszf m: 104.72 szinten mutatkozott. A felmehŐ falak tisztításából került elő egy IV. sz. 30-as éveire keltezett kisbronz. *° E falhoz tartozó padló a beásások miatt már nyomtalanul elpusztulj de a munkahelyünk középső részén az A-A/1 metszetben mutatkozó köves járószint (Atszf 234
