Budapest Régiségei 24/1. (1976)
KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30
sarkába tűzhelyet tapasztottak. 48 Hunkori kerámiával jelzett lakottság és kisebb átalakítások figyelhetők meg mindenütt az erőd területén. Emlitésre méltó, hogy eddigi tudomásunk szerint csupán egyetlen É-D-i irányú utcát használtak a II. századtól kezdve a magyar középkorig, illetve mindmáig folyamatosan. Ez éppen a II. századi castrum K-i falát kívülről kisérő ut volt, ami viszont érdekes módon a legkésőbbi római kori erőd Ny-i falának belső oldalát szegélyezte, az erődfalakkal éppen a főforgalmi úthoz igazodtak. A topográfiai kép teljessége érdekében utalunk arra, hogy ugyanennek az útnak a közvetlen szegélyére épült a kapu külső oldalán az az öt-karéju, festett falu temetőkápolna, amelyet az V. századra keltezhető sirok vettek körül. 4 ^ S ami még fokozza a további toldások-alakitások jelentőségét: ugyanezen a területen avarkori használati tárgyak kerülnek elő elvétve a legkésőbbi római kori épületek romjaiból, bizonyitva, hogy a VTII-IX. század folyamán is laktak a IV, század legvégén beerőditett dunaparti terület körzetében. 50 x x Az 1973-75. évi feltárások során a legiostábort szegélyező canabae, vagyis katonaváros településrendszeréhez fontos adatokat szolgáltattak a Búvár utca - Szentendrei ut - Folyamőr utca háromszögében előkerült épületcsoportok, temetők. Talán legjelentősebb egy módosan kialakitott középület Fortuna-szoborral. Ehhez az épülethez tartozhatott egy fürdőház geometrikus mozaikokkal. Szomszédságában figurális és geometrikus mozaikokkal, stukkókkal, falfestménnyel diszitett épületszárnyat tártak fel. 51 A katonaváros K-i oldalának településrendszeréhez is néhány ujabb megfigyelés szolgált: érdekes módon, a Duna partján az ellenség felőli oldalon kerültek elő a legmonumentálisabb középületek a III-IV. századból. 52 A canabae D-i oldalán is több épületkomplexum feltárására került sor a Kiscelli utcától D-re, a Fényes A. u. - Perc u. - Tanuló u. - Lajos u. - Árpád fejedelem u. közti területen. 53 Az aquincum katonaváros temetőinek feltárása szünet nélkül tart: az I.illetve a II. századi sirmező bontása a Benedek Elek utcában korábbi évek feltárási munkáihoz kapcsolódva tervszerűen haladt tovább a katonaváros ÉNy-i oldalán. 54 A katonaváros D-i oldalán a későcsászárkori erőd közvetlen közelében tisztázódott a késő IV. századi temető É-i határvonala (Kiscelli u. - Calvin köz - Fényes A. u. ). Fontos eredménynek látszik, hogy ugyanitt (a Fényes Adolf utca és Kiscelli utca sarkán) a későcsászárkori patkó alakú tornyokkal készült táborkapu mellett, a sirmező 5 karéjos temetőkápolnája is feltárásra került (korábbi, II-III. sz-i elbontott lakóépületek helyén) 56 . Későcsászárkori sirok szegélyezték a Harrer Pál utcában (az Akác köztől É-ra) a II. századi castrum ÉK-i sarkát és az innen É-ra haladó utat. De ugyancsak összefüggő sircsoport került elő a Búvár utcában a IV. század elejéig még használatban lévő lakóházak helyén is. 57 A legújabb ásatások során a város történetének alakulása szempontjából végeredményben nyolc lényeges építési periódust sikerült szétválasztani a legiostábor területén és a hozzá csatlakozó canabaeban. A legtöbbet a Hadrianus korában épült kőtáborról tudunk, s ennek a Severus-kori átépítésekor létrejött állapota rekonstruálható a legegyértelműbben. Teljesen uj eredménynek mondható a későrómai erőd rendszere, speciális karéjos falszakaszaival, patkó alakú bástyáival s az erődhöz tartozó nagy raktárházakkal. Tisztázásra vár még a Templom u-i plébánia templom alatt jelentkező későcsászárkori épület rendeltetése, ami esetleg ókeresztény imaház lehetne. Kora mindenképpen a IV. század utolsó évtizedeire tehető. x x Összegezve azt mondhatjuk, hogy Aquincumban az I. század közepétől a IV. század közepéig a többször lebontott castrumok helye nem módosult lényegesen. Az ÉD-i főútvonal és néhány KNy-i utca helye megszabta az áthelyezések irányát. Az ujabb táborok mindig hátrább, vagyis nyugatabbra tolódtak a Dunától, ugyanakkor a canabae mindig távolabb - délebbre - került a polgárvárostól. 3. Budapest régiségei 1 7
