Budapest Régiségei 24/1. (1976)
KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30
II. illetve a III. században megemelték, az ut K-i szegélyére került egy keskeny csatorna. A IV. század végi megújításkor téglatöredékeket döngöltek az útburkolat kövezetébe és ekkor már semmiféle csatornázás sem készült. (Valamikor a IV-V. századok fordulóján egy hypocaustummal ellátott, apsisszal zárt épületet emeltek az ut D-i végén, ezáltal eltorlaszolva itt a közlekedést. ) Az utjavitás azonos periodizációját figyelhettük meg a tábor K-i kapujának előterében (a Kórház u. 7. sz. helyén), ahol a via sagularis a via praetoriával találkozott, valamint az erődrendszer É-i és D-i oldalánál több ponton. 26 A Kórház u. 7. sz. alatt (az uj 209/b jelű épület Duna felőli oldalán), a régészeti feltárások felszinre hozták az aquincumi legiostábor K-i kapujának romjait. Az épitmény alapterülete kb. 38 x 15 m. A kapu mindkét oldalát egy-egy nyolcszögletű , többemeletes torony védte. A kapunak három, feltehetően boltive s átjárója készült, E-on és D-en keskenyebb átjárók a személyforgalmat szolgálták. 2 ? Ugyanitt azt is tapasztaltuk, hogy a betöltött vizesárok helyére a táborfal külső, ellenség felőli oldalához csatlakoztatva raktársor került. Ez a tény mindenképpen bizonyitja, hogy a II. században emelt castrum stratégiai szerepe megváltozott a IV. század második felében ezen a szakaszon. A K-i táborfal belső oldalán a Kórház u. 7. sz. alatt feltárt kaputól É-ra egy nagy raktárházat (horreum) bontottunk ki - a Vöröskereszt utca - Harrer Pál utca sarkán. Az épület teljes hosszát ÉD-i irányban nem lehetett tisztázni (72 m hosszan követtük), mert É-on a már felépült lakóház alá futottak be a falai. Feltételezhető, hogy mindkét végén egy-egy 14x7 méteres terem zárta le, amelynek tetőszerkezetét pillérek tartották, A porta praetoriától D-re - a kapu és az első bástya között - az elbontott körüljáró helyére ugyancsak horreum épült a IV. század folyamán. Szélessége mindössze 18 m és csupán két ÉD-i irányú, - vagyis a táborfallal párhuzamos - traktusból állt; hossza 76 m volt. Ezt a középületet is diszes faragványok ékesitették. Hasonló periodizációt figyelhettünk meg a Pacsirta u. - Kiscelli u. - Gyürü u. - Föld u. négyszögében. Itt 1970-ben a középkori városszerkezet tisztázása érdekében Zolnay László folytatott kutatásokat. Ekkor talált rá a római kori tábor D-i kapujának egyik tornyára, a via principalis sinistra, valamint a via sagularis hosszabb szakaszaira, s ami talán még meglepőbb volt, egy ÉNy-DK-i irányú kétágú vizvezetékre, ami már a későcsászárkorban készült. 2 ^ Ugyanennek a vízvezetéknek egy-egy darabja ismeretes a Vörösvári útról (Wellner I. ásatása) 2 ^, a Szőlőkert utcából (Nagy Lajos ásatása), a Kiscelli utcából (Gerevich L., Szilágyi J., Póczy K., Németh M. ásatásai)30, valamint a Fényes A. utcából (Bertalan Vilmosné ásatása) 31 . A legiostábor D-i kapujának a helyén 1971-ben és 1974-ben folyt feltárás. A fontos közmücsomópont helyén az alábbi objektumokból került elő már eddig e gy-egy részlet 32 ; Az erődrendszerhez tartozó a/ táborfal (KNy-i irányú), b/ vizesárok (fossa), (KNy-i irányú). Utak: 1/ via principalis és D-i meghosszabbítása (ÉD-i irány) 2/ via sagularis (KNy-i irány) 3/ táborfalon kivüli ut berma (KNy-i irány) 4/ vizesárkon kivüli ut, (KNy-i irány) 5/ átlós ut korábbi épületromok fölött (ÉNy-DK irány) Vizvezeték; A/ egycsövű, a IV. századból (KNy-i irány) B/ kétcsövű, későcsászárkori (ÉNy-DK irány) Csatorna: a/ nagy szennyvízgyűjtő, kőfalas (KNy-i irányú) b/ kis lefolyó, téglából (ÉNy-DK irány) Sirok: a későcsászárkorból a korábbi via sagularis burkolatába vágva. A II, század elején épült aquincumi legios castrum használatának idejét illetően az 1973-75. évi feltárások eredményei a korábbi felfogásoktól eltérő eredményt hoztak. Ez világossá vált már akkor, amikor 1973 nyarán a Fényes Adolf utcában egy IV. századra kel15
